Először jártam a zalaegerszegi Club Grabowsky-ban, pedig az utóbbi időben szép számmal kerültek megrendezésre koncertek a helyen, ezuttal a helyi Catalepsy és Age of Agony, illetve a szombathelyi Embers és Sear Bliss lépett fel az este folyamán.
A hely tágas, vagy 150 embert is befogadna szerintem, a koncerten pedig olyan 70-en lehettek becslésem szerint. Az alapvetőleg kocsmaként működő helyen van egyébként egy rakás kanapé, csocsóasztal, a falakon pedig a Macskafogóból szösszenetek, a színpad mögött a falon a Sear Bliss zenekari logó mellett repülő Grabovszki különösen mosolyogtató volt :)

Catalepsy kezdett, egy erős fél órát játszottak, bemutatkozó koncertjük volt ez, nem volt rossz de nekem a demójukon, CD-n jobban bejött a zenéjük.

Az Age of Agony-val most találkoztam először, őszintén a stílusokra is black metalt tippeltem volna első körben, ehhez képest death/grind keveréket toltak, masszív zenéjüket jól fogadta a közönség, volt zuzás rendesen. A dobos játéka külön kiemelendő, már a hangolásnál feltűnt, hogy brutál témákat fog ütni. Személy szerint nekem az ének volt egy idő után egysíkú, sokkal jobban bejöttek azok a dalok, amikben a mély hörgés mellett volt valami más is.

Kis átszerelés után a szombathelyi Embers következett, ők a Sear Bliss kölcsön cuccain játszottak, illetve a basszerosuk sem tudott eljönni valamilyen elfoglaltság miatt. Ettől függetlenül letoltak a bulit, dallamos pörgős metalcore zenéjüket érzésem szerint nem a célközönségnek adták elő, az énekes megpróbálta maximálisan megmozgatni a népet, a gitárosok is meglehetősen aktívan tomboltak a színpadon, meg is fordult a fejemben, hogy férnének el a bőgőssel együtt :) Volt itt tehát hardcore/punk/metal unity, freedom meg minden, amiről szól ez a stílus.

A Two Worlds Collide-dal kezdett a Sear Bliss, a hangzás borzasztó volt, ének semmi, basszus semmi, a keverős srác meg észre se vette csak dumált valami spanjával. András barátnője (felesége?) szólt neki, hogy ugyan már csinálhatna is valamit. Játszották a Hauntedről, a Hell Within-t és a Tunnels of Vision-t, a Phantomsról az As the Bliss is Burning-et és a With Mournful Eyes-t talán, a címadó dal a Pagan Winter-ről. Ezeket a számokat annak az apropóján preferálták, hogy a három lemez meg fog jelenni remastered, a Haunted-nek pedig bizonyos részei újra fel is lesznek játszva. Pontosabban ez már múlt idő, de a kiadás idén januárra tervezett dátuma úgy néz ki vagy egy évet is csúszni fog, gondolom valami jogi macera miatt, hogy a régi lemezek még a holland ViC-nél, a szeptember elején megjelenő új Sear Bliss korong pedig az angol Candlelight-nál fog megjelenni. Játszottak egy dalt erről is, másfél perces ambientes intro után csaptak a húrokba a srácok, de úgy vélem inkább a CD meghallgatása után van értelme bármit is mondani a nótáról. Ezután a Birth of Eternity jött, de a sirályhangos háttéreffektek miatt vagy 8-10 perc késéssel csak, amit a "hálás" közönség már Acélszív bekiabálásokkal jutalmazott. :( Aztán ezek után csodálkozzon bárki, hogy külföld felé orientálódik egy zenekar... Meg is elégelte a zenekar a dolgot, és végülis intro nélkül letolták a dalt.
Elköszönt a banda, jött persze az éljenzés, kettő dal erejéig vissza is tértek, és az utolsó szám persze a "legnagyobb sláger", az 1100 Years Ago volt, hazafele fel is gyujtottunk pár templomot, eheh.

Összességében messze nem életem legjobb Sear Bliss koncertjét láttam, persze nem a zenekar hibájából, de a kezdeményezés, hogy vidéken is legyenek klubbulik, mindenféleképpen dícséretes. Az érintettek a közönségből meg szégyelljék magukat.