Miya-uh! :D
Miyavi koncert a Barba Negrában
A LiveSound szervezésében érkezett második magyar koncertjére a japán szamuráj gitáros-énekes szupersztár, Takamasa Ishihara, akit a világ csak Miyavi művésznéven ismer. A 32 éves művész a hazánkban is egyre kedveltebb J-Rock hullám egyik éllovasa, egész sokan is várták Barba Negrás fellépését, ehhez képest mikor beléptem, mindössze szerény félház fogadta a sokszínű, eklektikus zenéjéről is ismert fiatalurat. Előzenekar nem volt, pedig lehetett szavazni Facebookon, hogy a rajongók kit szeretnének látni bemelegítőként. Sokan kérték az Anti Fitness Clubot (már csak azért is, mert Miyavi vendégeskedett egy klipjükben), de végül őket sem szervezték be. Nem baj, így legalább többet játszhatott a J-Rock vezéralakja! :)

Nem vitte túlzásba a kíséretet, mindössze állandó dobos kollégáját, Bobo-t hozta magával, amolyan Black Keys-es érzetet keltve. Meglepett, hogy duó felállásban is mennyire vastagon szóltak. A helyenként igencsak androgün kinézetű, széjjelvarrt Miyaviról hamar bebizonyosodott, hogy abszolút szórakoztatásra termett előadó. Kicsit ugyan túl morbidul hangzik a japó nyelv, énekelve főleg, ezt aláírom, de érdekes módon pl. a Borisnál abszolút nem zavaró feltűnő módon.
Setlist híján sajnos nemigen tudom, miket játszottak, de annyi bizonyos, hogy volt Selfish Love (ezt nagyságrendekkel rockosabban vezette elő a lemezverziónál), Kimi Ni Negai Wo (ennek dallamvezetéséről furamód itt-ott Máté Péter egyik örökzöldje, az Azért vannak a jóbarátok ugrott be), Cry Like This, Survive többek között. Továbbá a ráadásban elhangzott a What A Wonderful World (ami nem Louis Armstrong feldolgozás) és a What's My Name biztosan. A virgoncabb, rockos énjét, a táncosabb és a lírai oldalát egyaránt megmutatta a majd' két órás konci alatt főhősünk; hol Lenny Kravitz, hol Prince nyomdokaiba lépett, akadnak olyan dalai, amelyeket Kid Rock is örömmel bevállalna, ezenkívül a funk-rockos részeknél még a Red Hot Chili Peppers, Primus, Phish és az Infectious Grooves is megidéződött. A kimondottan trendi hangzású klipes Horizonnal pedig még a Balaton Sound közönsége előtt sem vallana szégyent. :)



Hirtelen az egyik szintén sajtós haverom a fülembe dörmögte, hogy valami nagyon nem stimmel a zenészek játékával, mert túl sok a trükközés mindkettőjüknél, magyarán elültette a gyanakvás csíráját és bogarát a fülemben, hogy kvázi kamugitározást hallottunk Miyavitól és a dobos kísérője is "mankóra játszott", tehát felmerült a fél-playback előadás gyanúja. Mindamellett sequencert is bevetettek a hangzás színesítése céljából. A javarészt 20 év alattiakból álló közönséget (rontottam is az átlagéletkort a megjelenésemmel, mivel én már a fellépő főhőssel egyidős vagyok) azonban mindez láthatóan nem zavarta, ők tenyeréből ettek Miyavinak, aki a számok között igen sokat szövegelt. Ez egy idő után nekem már fárasztó volt; könyörgöm, ez nem egy megfejtős hardcore koncert! Mondjuk engem amúgy is zavar, ha sokat pofáznak a dalok közti szünetekben, véleményem szerint többnyire leülteti a bulit; én koncertekre a zene miatt megyek elsősorban, ha meg beszédet akarnék hallani, akkor színházba vagy egy spoken word előadásra neveznék be. Speciel ha nagyon érteném a szöveget, meglehet hogy magával ragadna az ilyesmi is, valamint szimpatikus továbbá, ha valaki külföldiként bevet néhány magyar szót, netán egész mondatot a hatás kedvéért (lásd pl. Roger Waters legutóbbi Falas buliját) és köszönetet mond, de tartom magam azon álláspontomhoz, miszerint a koncerteknek a zenéről, zenélés öröméről kell elsődlegesen szólnia.

Összességében Miyavi nem tűnt sokkal többnek performansza alapján egy Tesco gazdaságos japán Prince-nél, jóllehet alapjáraton azért kedvelem, érdekesnek tartom a munkásságát. Koncertje után volt meet&greet, ám arra csupán a VIP jeggyel rendelkezők juthattak be (én őszintén szólva ezt is hülyeségnek tartom; könyörgöm, ha már van lehetőség találkozni a fellépővel, dedikáltatni, fotózkodni, akkor már adassék meg mindenkinek ez az esély, ne csak a kiváltságosoknak). Különben sem értem, mitől olyan egetverően nagy sztár a Miyavi, hogy ne férkőzhessen akármelyik rajongó a közelébe, az ilyesminek az én meglátásom szerint semmi köze a rock 'n' rollhoz. Elég csak megnézni pl. Lemmy-t (Motörhead), Billy Cobhamet, Fish-t, a Living Colour vagy a Mr. Big akármelyik tagját, akik jóval nagyobb nevek szerintem, mégis meg tudtak maradni közvetlennek a sikereik, a hatalmas múltjuk ellenére is, nem veszik magas lóról a rajongókkal való találkozást. Aki ismer, tudja jól, hogy nekem az ilyen arcok az igazán szimpatikusak, emberiek, akik nincsenek elszállva. Mindegy, azoknak aki odavannak, meg vissza Miyaviért, remek kikapcsolódást jelenthetett ez a hétfő este.

Miya_uh_D
Írta:
Mindenholottlevo
2014. március 30., vasárnap, 20:30
Facebook:
Livesound őszi programjai
Hír, Krigare @ 2015. június 26., péntek, 09:06
Koncertek
Master of Light Tour 2017
március 31., 19:00,
Dürer Kert
Dragons And Witches Tour 2017
április 2.,
Barba Negra
Ill Nino - Revolution Tour 2017
április 4., 18:00,
Barba Negra
Bringer of Pain Over Europe 2017
április 5.,
Barba Negra
Forbidden Territories World Tour 2017
április 7.,
ShowBarlang
Vienna Metal Meeting
április 8., 14:00,
Arena
IV. Engulfing the Void
április 9., 18:00,
Dürer Kert - Kisterem
De Mysteriis Dom Sathanas - Europe 2017
április 15., 19:00,
Dürer Kert
továbbá
© 2001-2017 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.009 seconds to render