Brutal Assault 2015
2015.08.05-08.08.
Évekkel ezelőtt három alkalommal voltam Brutal Assault látogató. Aztán jött egy nagy szünet mindenféle személyes okok miatt. Most a 20. évforduló jó alkalom volt felvenni a fonalat. Bár itt az elején még erősen bizonygattam magamnak, hogy ez lesz az utolsó. Jó volt, szép volt a fesztiválkorszakom, de ez így egy tökéletes lezárás lesz. Vagy mégsem? Arra gondoltam, hogy a szokásos száraz élménybeszámoló jellegű firkálmányt sajátos formába öntöm és rendre megszakítom egyfajta belső monológokkal ("BM" megjelölés dőlt betűkkel), amik talán kicsit érdekesebbé teszik a beszámolót, vagy csak egyszerűen így megoszthatok olyan gondolatokat, amik erősen szubjektívek és nem feltétlenül részei egy "általános" beszámolónak, no és messze elkerülik a polkorrektséget is! Tudom, hogy unjátok a natúr koncertbeszámolókat. Ne! Ne is kezdjetek ellenkezni, nem kell a rizsa! Itt most vagy 20-25 koncertet kéne végigírni, hogy ki melyik számokat játszotta, meg milyen volt technikailag és hogyan szóltak bla-bla-bla-bla. Már az ötödiknél elkezdenétek tekergetni, méregetni a cikk hosszát, hogy mikor lesz vége... Azt majd úgy is megírják jó páran szerintem. Ez most kicsit más lesz. Na essünk neki!

Utazás - Pest - Tata, másnap Tata - Győr, találkozás a régi cimborákkal, még egy kocsi bevárása puszi, pacsi, piti, pá. Győr - Óvár plusz egy ember bepakolása, övek bekapcsolva Óvár-Jaromer expresszjárat start!


"BM - Óvár. Innom kell egy sört. Baszki, megpusztulok ebben a melegben. Szerencsére Benő kocsijában még klíma sincs... Szuper lesz ez a 400 km. Azt mondták, nem nagyon állunk meg, így a két sör nem játszik. Nem akartam már induláskor inni, de megpusztulok, ha nem tolhatok le egy üveggel. Persze azonnal megy a para, hogy nem fogunk ám megállni pisikélni... Nem baj, úgy is a bőrömön keresztül teljes testfelületen vizelek ebben a katlanban. Végül is csak megvettem a sört. Megittam. Irigykedjetek csak, én már jól vagyok..."

I.nap.

Gyakorlatilag gond nélkül elértük délután 5 környékén Jaromert és már régi ismerősként üdvözöltük a Josefov erődbe vezető utat. Persze mindenhol bakancs, tetoválás, szakadt zenekaros rucik és üvölt a metal! Fel vagyunk spanolva, már csak parkoló kell, meg a sátraknak jó hely és irány a fesztivál! Parkoló van, sátraknak jó hely van (tudományosan kiválasztott, reggeli órákban árnyékos terület) - irány átvenni a jegyeket. Persze mi Murphy kollégával (Viharock.hu) igazi közutálat tárgyát képezzük, míg vigyorogva beállunk a "Press" sorba a jegykonténereknél. El is neveztem magunkat "Presspassereknek". Hehe... Na jó, ez annyira nem ütött. Azért mosolygunk egyet rajta. Átvesszük a kis fesztiválcsomagot, amiről majd később képekkel részletesen beszámolok és fél révületben támolygunk át a főkapun, hogy az első sörünket megszerezve belevessük magunkat a négy napos brutális zeneélvezetbe. Gyors csekk a helyszínen, színpadok, árusok, elhelyezkedés, minden stimmt. Régi ismerősként üdvözlöm a kerek évfordulós fesztivál szellemét és helyszínét.


A szerdai napon még épphogy elcsíptük a Monuments amcsi tech-djent ömlengését, amit mérsékelt élvezettel fogadtunk, bár szerintem a szimpátiánkba belejátszott számunkra a 'fesztivál első koncertje' kategória is. Profik voltak a srácok, ők nagyon élvezték, de ez a rövidgatyás rasztafejű amcsi djent annyira nem passzolt nekem a BA képébe. Persze nyitottak vagyunk és érdeklődök, így azért elbólogattunk a csapat produkciójára.



-Melechesh-

Ami a lényeg volt ezen az első napon számunkra, az a Melechesh koncert. Régi barátság fűz a bandához, komálom az orientális hangzásvilágukat és a bécsi Viper Room-os koncertjük is emlékezetesre sikerült... jah... valamikor hat évvel ezelőtt. Mindegy, vártam a csapatot és a kezdés döccenése ellenére igen hangulatosan nyitottak. Ashmedit leszámítva mindkét húros zenészen közel-keleti fej és arcfedő volt, ami egyfajta Aladdinból kilépett sivatagi katona küllemet kölcsönzött a csapatnak. Jól állt nekik, amíg kaptak levegőt a 37 fokban, ami nagyjából az első két számot tette ki. Utána feladták a küzdelmet és nyert az oxigénéhség. Innentől már látványában egy konvencionális bulit hoztak le a srácok, ami zenei csemegékben nem szűkölködött. A rövidre szabott idejük alatt elsősorban az új lemez, és nagy örömömre az Emissaries pörgött különösebben nagy események nélkül. A koncert végén a Rebirth of the Nemesis igen nagyot ütött! Well done srácok, jó kezdése ez a négy napnak, bár mindannyian éreztük, hogy nem ez volt a fesztivál legjobb bulija.

"BM - ahh, végre kezdődik! Frankós ez a jelmez, de hol van Ashmedi? Jah, ott jön balról. De ki ez a Jabba méretű sivatagi kalmár? Atyaég! Ez Ő lenne? Anno még beszéltem is vele személyesen a 'sógoréknál és egy fiatal vékony srác képe maradt meg bennem. Most meg mintha a Prince of Perzsia főgonosza billegett volna ki a színpadra. Ashmedi, Ashmedi... szép zöld a fű Hollandiában és finom a kebab, mi?"


A Nuclear Assault és Carnifex koncertek tökéletesen megfeleltek arra, hogy felfedezzük a fesztivál csapszékeit és azonnal meg is találtuk a törzshellyé avanzsált erődítmény részt, amiben nemes egyszerűséggel a "BAR" üzemelt. Mivel az említett két koncert annyira nem hozott lázba, jah és a BAR-ban hűvös(ebb) helyről kivetítőn, hangfalakkal is lehetett nézni a nagyszínpadon zajló eseményeket, így inkább megkezdtük a módszeres folyékony komlóbevitelt. Persze, ezt a doktor írta fel mindannyiunknak és bizony éreztük is, hogy hat az orvosság! A kis pihenőnket a Triptykon koncertjének kezdete szakította meg, amit már semmi pénzért sem hagytam volna ki!


-Triptykon-

A szerdai nap kiemelt eseménye volt ez számomra, hiszen Thomas Gabriel Fischer élő metallegenda visszatérő munkássága egy ragyogó ékkő a súlyos metal éjfekete monolitján. Én úgy tudtam eddig T.G. Fischer urat elképzelni, mint egy végletekig autokratikus félelmetesen öntudatos és a külvilágra fittyet hányó "hadúr". Emiatt tartottam tőle, hogy egy nagyon tüskés, antikoncertet adnak majd. Mi sem állt távolabb a valóságtól és eszméletlen profizmussal egy olyan pörgős és vehemens koncertprogramot raktak össze, ami azonnal vitt, sodort, őrölt, maga alá temetett. Kb 2 lassabb nóta fért bele a Triptykon mércével pörgős dalok közé és bizony erre a pörgős felhozatalra igen jó alapanyagként szolgált a morózusabb és tempóorientáltabb Melana Chasmata lemez is. A koncertre a koronát a Celtic Frost - Circle of the Tyrants nótájának megidézése tette fel. Hibátlan hangzású, lúdbörzést okozó élmény volt, a fesztivál első igazi spirituális élménye, ami közben először éreztem azt, hogy nem csak egy koncertet nézek, hanem valami több történik, valami éjfekete energia áramlik a színpadról, átjár, lüktet bennem és felemel. A sokszor elmaradó zenekar - közönség kémia itt láthatóan működött, Fischer Úr is élt, lélegzett, kommunikált és egyértelműen jól érezte magát. Kiváló élmény volt, el kell őket kapnom egy klub buliban is!



-Katatonia-

A Triptykon okozta sokkból alig ocsúdva már indult is a szomszéd nagyszínpadon a Katatonia, amit kiemelten szeretek és ami számomra nagyon fontos banda annak ellenére is, hogy nem mindegyik lemezüket tudom szeretni maradéktalanul, jah és egyszer Fehérváron akkora tré koncertet adtak, hogy bizony egy kicsit féltem. Ha a Triptykon volt ezen a napon a tökéletes spiritualizmus, akkor a Katatonia koncertje maga volt a zenei perfekcionizmus. Azt meg kell jegyeznem, hogy a csapat most majdhogynem jobban szólt, mint lemezen! Iszonyat hibátlan keverést kaptak, ami párosult egy olyan metronóm pontosságú játékkal, ami már-már az "unreal" kategóriába emelte az itteni fellépésüket a szememben. Nem tudom, honnan szalajtották ezt a kicsit ducikás SZTK keretes szemüveggel megáldott "mama kedvence" dobos gyereket, de hogy olyan technikával és pontossággal ütött mint az atyaég, az biztos! Jonas Renkse is kitett magáért és egész pofásan végigénekelte a fellépést, ami nem kis teljesítmény, hiszen botrányosan enerváltan és hamisan szokott énekelni élőben. Most ez a koncert minden félelmemet eloszlatta és számomra az egész fesztivál legprofibb, legpatentebb előadását eredményezte.

-Soulfly-

...és persze, a Soulfly-t is vártam. Számomra a médián és a lemezeken keresztül egyértelműen Max Cavalera volt a favorit,a "jó fiú" a Sepu - Max háborúból eddig. Annak ellenére is, hogy mind a Soulfly, mind a Cavalera Conspiracy egyre inkább elkezdte ugyan azt a jellegtelen és tucat zenét tolni. Na a lényeg a lényegben, hogy vártam már a Soulfly koncertet ami el is kezdődött. Asszem' itt átadom a terepet a belső monológomnak, mert kulturáltan úgy sem tudnék írni erről a valamiről...

"BM - végre, végre, végre kigurult a színpadra a kisgombóc. Na, Max sem tartja be a diétát az biztos! No de kik ezek a ficsúrok Max és Rizzo mester mellett? Jah, hogy ezek Max gyerekei!. Aham... Beindult a családi vállalkozás. Nekem kicsit ellenszenves ez az egész. Valahogy nem hiteles. Miért kell ezt így csinálni? Két tini gyerek nyomatja Max 'papa' mellett a nem túl mélyenszántó filozófiával megáldott dalokat. Jéééééézusom, mi történik? Ez a dal nem is így van! Ezek egyszerűen lebutították a gitártémákat. Jön a Sepultura időszak megidézése. Botrány, botrány, botrány! Ez egy kamu hakni! Max már nem is üvölt, normál "civil" hangon mondja a szöveget és a dalok felét a közönséggel énekelteti megúszósan. Már meg sem próbálja hűen előadni az eredeti nótákat. És mi ez a minden számok között megjelenő "let me see your hands, jump -jump -jump, can't hear you, make some fuckin' noise, i wanna see the biggest circle pit ever" duma? Okés, kell a showt csinálni, de ez már kicsit sok. Ez egy hakni koncert. Ez egy olyan koncert itt éppen ami zajlik, ahol hülyére vagyunk véve! Én ezt a bulit szeretni akartam, de ez egy botrány. Pontatlan, lebutított, a szövegek felét inkább csak elmondja Max, már amikor mondja... a szólók is kispórolósak. Ahhh hát persze, Ashmedi is előgurul a végére mint vendégénekes. A két Gombóc Artúr... Max és Ashmedi. Ugye, ha a kebap-biznisz egyszer beindul... És ez a két kisgyerek Max mellett??? Ez egyszerűen siralmas. Életem legnagyobb csalódása. Utólag sem találkoztam olyan emberrel akinek ne ez lett volna a véleménye erről a fellépésről. Ez kivett belőlem mindent... Pedig még jön a Mayhem. Atyaég, de rohadt dühös és csalódott vagyok! Meg fáradt és éhes. Elszállt belőlem a lélek. Jajjj, pedig a Mayhem... Meg kell nézni! Tipródom már csak félálomban és többet nézegetem a földet, mint az egyre késő koncertkezdést. Benő azt mondja, hogy hagyjuk, feladja és menjünk aludni. Nem, még meg kell várni a Mayhemet! Úristen, miért nem kezdenek már? Helyben eldőlök. Na jó, menjünk! Benő most meg azt mondja, hogy maradjunk, legalább egy-két dalra... Hát én kezdem nem érteni ezt. és még mindig nem kezdenek... Na jól van, leszarom az egészet! Kész, feladom, vállalom, nem vagy true, holnap majd bánni fogom! Nem érdekel, csak had egyek valamit és had feküdjek le. Végül is elmegyünk a sátorhoz. Elkezdték a koncertet. De jól szól! Hol a kajám? Eszek, bár a szemem már csukva van. Még egy falat. Indul a második szám. Jó lett volna ott maradni. Eldőlök kicsit. Off..."




II. nap.


Meglepően korán és egyszerre ébredünk. Lassan, egymás után kászálódunk ki a sátorból. Van aki kigurul, van aki farfekvéses és van aki egyszerűen csak újszülött módjára vergődik át a sátorbejáraton. Miközben a fény felé hajlok a nyakba akasztóm mint virtuális köldökzsinór köti össze a gatyámat és a tegnap este félbehagyott kolbászdarabot... Csodás idő van, reggel fél kilenc és 30 fok... Összeszedjük magunkat és természetesen betoljuk a jó reggelt pálinkát ami az aktuális időjárást lekövetve szintén 30 fokos. Na nem az alkoholtartalma, hanem a hőmérséklete! Ehhez párosul a legalább 55 alkoholfoknyi hazai életerő, ami a korty végére level 9000 fölé repít mindenkit és azonnal kockásra merevedik a hasunk az élménytől. Áhhh, gyerünk be a városba! Azt azért el kell mondanom, hogy Josefov egy XIX. századi erődváros-rész Jaromerhez csatolva. Az erődváros belső része, ahol kalandozunk, leginkább egy kihalt 'nyóckerre hasonlít. A fel-fel bukkanó, majd a húszezer szétvarrt metalos vadállattól megrémülve azonnal elbújó helyi lakos láthatóan normál állapotban itt a kerület királya. Most csak bátortalanul les ki mindenki a kapualjak alól. Pedig ennél a külsőre rémisztő embertömegnél összetartóbb és alapvetően békésebb nem nagyon akad! Visszamegyünk a kocsihoz, mert kell inni egy kis forralt fröccsöt, amit tegnap a kalaptartón hagytunk. Atyaég... ennél már csak jobb lehet... Egy kis csehóba betérünk és úgy döntünk, hogy megkajálunk. A helyi faszikám félig rémült tekintettel veszi fel a "6 tál rántott hús - hasábbal és sörrel" rendelést. Láthatóan a tökein is folyik az izzadság a melótól és a melegtől. A hátsó konyharészen 'anyuka' sürgölődik és szakványban süti a krumplit, húst és a sajtot. A vendégek egyre másra érkeznek. Még egy tál, még egy tál és még egy... Látszik, hogy a kis helyi vendéglő most fogja megkeresni az éves bevételének háromnegyedét, már ha megérik lábon a negyedik napot is. A kaja isteni, házias, jó nagy adag, a gyöngyöző sör csúszik, mint szűz lány egy amerikai kosárcsapat öltözőjében! Megtartjuk a helyet, minden okés! Snitt...


-Arcturus-

17:45 - Arcturus kezd. Nem csaptak nagy hűhót, látvány szinte semmi. Simen zsebre tett kézzel, arcát félig takaró maszkban dülöngél a mikrofon előtt. Az éneke nagyjából rendben van, nem egyszerű ezeket a stúdió körülmények közt is akrobatikus melódiákat élőben reprodukálni, de összességében nem érheti szó a ház elejét! Az utólag viccesen rövid koncert egy igazi 'best of' program volt, ami a La Masquerade lemeztől az újig 1-2 dalon keresztül szinte minden korszakot megidézett. Egyedül Sverden látszott, hogy meg is éli azt amit játszik. Vigyorgott, grimaszolt, pörgött a szintik mögött. A többiek sekedvűen tolták a kb. fél órás fesztivál szettet. Simen szűkszavúan kommunikált a közönséggel, akkor is jellemzően valami fanyar humorral fricskázta a megjelenteket, akik még akkor is hangosan hejjegtek volna neki, ha azt mondja a mikrofonba, hogy "hajólapát". Jó volt na, jó volt a zene, a koncert maga viszont elég 'ergya'. Profi zenészek haknifellépés volt ez igazából, amiben kicentizve teljesítettek minden előzetes elvárást. Semmi többet és biztos a buli után képletesen értve, gyorsan a hónuk alá csapták a gázsit és mentek dolgukra. Ez a fesztiválszezon már csak ilyen...


-Asphyx-

A holland veterán death horda - Asphyx ezt egy kicsit máshogy gondolta és ők masszívan megdolgoztak mind a közönség kegyeiért, mind a pénzükért! A csapat a kultikus státuszon valahogy sosem tudott felül emelkedni, ez azonban nem szegte kedvüket és egy energikus, a maguk retro minimálabb euro death metaljához mérten változatos koncertet adtak, amire meglepően sok néző gyűlt össze. Az általános dicséreten felül túl sok mindent nem lehet elmondani a fellépésükről... Minden retro volt. A színpad, a banda megjelenése, és a zene is. Kellemes hallgatnivaló volt ez a fellépés és jól felhúrozott mindannyiunkat a Bloodbath-ra várva.



-Enslaved-

A vérfürdőig azonban még megadatott számunkra egy Enslaved is, ami a masszívan black jellegű korai szélvész anyagaikat hátrahagyva egyfajta avantgarde prog. metalba hajlottak át. A fellépés is erre az új érára korlátozódott, ami zeneileg és hangzásában hibátlan volt. A bibi bennem van inkább, hiszen minden zenei érdeme ellenére a csapattal valahol a Blodhemn környékén elvesztettük egymást. Pedig Ivar Björnsonék mindent megtesznek a komplexebb zenék híveinek megnyeréséért és általánosságban véve nagyon is pozitív eredményeket érnek el e téren! Én meg kicsit szégyellve magamat piszkálgatom lábammal a két keverőpult közötti kábelcsatornát, élvezem a dallamokat, bólogatok Herbrand Larsen - szintis hibátlan tiszta énekes témáira, és végül egyszerűen csak átadom magamat a hömpölygő zenei élvezetnek. Belefolyok, feloldódom a csapat világában és kicsit elmosódik minden. Utazásra indulok magamban egy távoli vidék felé, vagy csak a nap sütött meg? Nem hiszem!

-Bloodbath-

Na, na, végre! Itt a várva várt nagy alkalom! Élőben nézhetjük meg a szinte poénnak indult és azóta a retro láncfűrészes death apostolaivá felnőtt Bloodbath előadását. Jeeeee! Mindenki örül, csak én vagyok kicsit szomorú, hogy nem a jelenkor egyik legjobb hörgőse áll a mikrofon mögött. Igen, igen, Mr. Retro Rockbúvár Ackerfeldt Úrra gondolok. Számomra ő "A" death metal torok, nem csak az Opeth-ben, és a Bloodbath-ban, hanem a teljes jelenleg aktív hörgi-morgis élmezőnyben. Ezt az apró hiányosságot félretéve megelégedtünk a gyökerekhez "One Second" alatt visszatérő Nick Holmes antimisszionáriusnak öltözött véres-hurkás alakjával, és nem túl változatos hörgésével. A koncert nem zajlik simán, először a gitár miatt kell technikai szünetet tartani, aztán a duplázó pedált kell cserélni... Nicket mindeközben erősen frusztrálja a szomszéd színpadon beálló, a kelleténél kicsit hangosabb Biohazard legénysége is. Időnként a színpad széléről átüvölti az alábbi sorokat "Stop it! Fuckin' amateurs! ...just kiddin', Shut up!" és a többi. Szerencsétlenségünk betetőzését a koncert felében hol eltűnő, hol megjelenő vokál / gitár jelentette. Valahogy most nem voltak a hangmérnök kollégák a helyzet magaslatán. A koncert utolsó pár száma alatt meg egyszerűen "clipp"-elt a vokálmikrofon éles pici pattanásokat generálva. Bence barátom emiatt már egymagában szerette volna megrendezni a 'vérfürdőt' a hangosító állásban, nem teljesen jogalap nélkül... Valóban nem volt minden patent, már csak azért sem, mert erősen érezhető volt a "bandán" hogy mindenki otthon gyakorolta be a programot és maximum itt a művészbejárónál pacsiztak le és üdvözölték egymást. Mindegy, azért a So You Die és Breeding Death dalok engem mindenért kárpótoltak.


"BM - a Cannibal Corpse számomra sosem volt több, egy amolyan, metalban járatlan ismerősök ijesztgetésére szolgáló kézi alkalmatosságnál. Valahogy minden kultuszuk ellenére rám sosem tudtak különösebben nagy hatást gyakorolni. Így a koncert utolsó negyed óráját elcsípve ismét ezeken gondolkodom... Vajon mi ennek az oka? Mi az az összetevő ami miatt egyszerűen mosolyognom kell, most így a koncert közben is, ha felnézek a színpadra? Talán Corpsegrinder fejrázása alatt eltorzult nyaka lehet az ok? Mi az ott a feje alatt? Egy favágó tőke. Na őt aztán még annyi csapással sem tudták volna lefejezni annak idején, mint amennyivel szerencsétlen Hunyadi Lászlóval végzett a hóhér, felrúgva a kor kegyelmi szabályainak mindegyikét. Az nem is egy nyak ott! Az egy bikacomb! Vagy inkább egy lóderék. Ha satuba fognánk ezt a vadul pörgő fejet, akkor a teljes teste kezdene el pörögni, ez biztos! A zene még mindig nem érdekel. Mondja Laci, meg Benő, hogy húúú de milyen állat! Odanézz, hogy jár a kezük a gitárnyakon! Látom, látom én, mint ha Rahmanyinov átiratot játszanának gitárra hangszerelve, csak éppen nem hallom a témákat. Én ezt egyszerűen nem hallom... Akkor sem, ha nagyon akarom. Csak a mamutfenyő nyakú Corpsegrinder vöcsöcsöcsö-rötyötyötyö-börödör-váááááááááá rigmusai ragadnak bele a fülembe és kelnek vadházasságra egyfajta infantilis dúdolással, még talán táncra is perdülök. Persze a közönség imádja. Rendben, meghajlok a többiek véleménye előtt és mosolygást mímelve ismétlem, hogy igen, szuperül játsszák a dalokat, igen ügyesek, nagyon profik! Aham, mennyünk már egy sörért..."

Erre aztán a Kreatorra összegyűlt hihetetlen mennyiségű embertömeg meg is adta a lehetőséget. Az első pár nóta alatt még próbálkoztunk azzal, hogy lássunk valamit a színpadból, aztán alábbadtuk. Okés, legalább a kivetítőt lássuk, a többit majd halljuk csak inkább. Áhhh, reménytelen! Hollandia és az összes germán-kelta őslakosság zsiráfgondozó egyedei úgy döntöttek, hogy ők márpedig metalosak lesznek és eljönnek erre a Kreator bulira ma. ...és elénk állnak. Miután 3-4 pozíciót is kipróbálva ugyan erre a következtetésre jutottunk, hát feladtuk a bulit. Irány a BAR, töltsük fel a szervezetünket, majd repüljünk rá a kuriózumnak ígérkező Sarke bulijára a kisszínpadon!

-Sarke-

A Sarke, az már valami! Ekkora rottyantott-trotty beleszarós óckul - groove alapú black metalt senki sem játszik mint ők. Aki nem ismeri őket, az képzeljen el egy közép - középlassú tempón dohogó black hangulatú punk bandát. A megszerkesztett igénytelenség kel itt egybe Nocturno Culto világleszarós hozzáállásával. A legendás tagokkal felálló pusztulattól egyfajta vérpezsdítő, harci kedvet meghozó, mégis összességében nihilista hangulatú koncertet vártam. A beleszarás és a kultikus státusz leköpése annyira valódi volt, hogy a tagok maguk álltak be a koncert előtt! Semmi faxli, allűr, technikus csapat. Aztán akkorára duzzadtak az elvárásaim, hogy már borítékolható is volt a pofára esés. Először is, Nocturno Culto nem nagyon ért rá, hogy szórakoztasson minket, így egy számomra totál ismeretlen, Christian Broholt nevezetű egyén jelent meg a mikrofon mögött, - pofára esés No.1. A csapat összességében elég enerváltan tolja a talpalávalót, színpadi munka kispórolósan tré, - pofára esés No.2. A lemezen olyan mocskos jól megdörrenő dalok erőtlenül, hatástalanul csordogálnak az idő medrében, - pofára esés No.3. Elfogyott a söröm... - pofára esés No.4. Mindez oda vezetett, hogy a buli felénél feladtuk minden várakozásunkat és feltöltöttük a készleteinket egy közeli csapszéknél.


-Svartidaudi-

A hét tagú kis különítményünkből már csak én vagyok talpon és a Hudi. A gyengék és érdemtelen gyaúrok már a sátrakban horkolnak! Mi persze nem adjuk fel! Most kell keménynek lenni, most kell kiállni a próbát és kiérdemelni a szent Grált, amire a nap utolsó koncertjét adó Svartidaudi megtekintése tűnt a legtökéletesebb eszköznek. Mivel nem ismertem őket eleddig, és a jóféle helyi nedű a hajnali két órával kokettálva nem pallérozta már fényesre az elmémet, így Hudi akárhányszor is próbálta kiartikulálni a banda nevét, csak nem voltam képes azt a helyszínen feldolgozni... Végül is kiegyeztünk egy 'Smart Audi'-ban ami ebben az időpontban és állapotban számomra a leginkább megjegyezhető és kimondható alternatívának tűnt. Kezdődik a koncert! A csapat profi show-val érkezik, mindenki arcát fekete kendő fedi, ami egy ennyire egyszerű eszközként is képes valami megmagyarázhatatlanul sötét plusz energiát hozzáadni a banda kifejtős black metaljához. Sajnos Sturla Vidar frontember fejéről állandóan lekívánkozik éneklés közben a maskara, amivel a második dal közepén már nem bajlódik és inkább leveszi. Helyes döntés, bár egy picit így csökken az a misztikus összhatás ami eddig sugárzott a színpadról. Sebaj, a srácok pusztítása mindenért kárpótol! A hangzás szikár és metsző, a dalok változatosan hömpölygő monolitok, a hangulat jeges hóvihar. Jól érezzük magunkat és jólesően bólogatunk a számomra eleddig ismeretlen, de totálisan pozitív benyomást keltő nótákra. A buli észrevétlenül szalad el, és hirtelen már csak a sötét sátrat nézzük. Szerencsére kiváló élményekkel és egy friss bandanévvel (khmmm... igen, most már ki tudom mondani a rendes nevüket is) a tarsolyunkban botorkálunk vissza a csendbe borult fesztiválhelyszínről. A technikusok már előkészülnek a holnapi napra, a tömeg lassan elpárolog, mi pedig enyhén zúgó fejjel zuhanunk bele az álomtalan mélység megváltásába.



Brutal_Assault_2015
Írta:
emp
2015. augusztus 23., vasárnap, 17:12
Facebook:
emp 2015. augusztus 24., hétfő, 15:48
emp
Csatlakozott:
2007. december 17.
Hozzászólások: 2412
Csak is a személyeskedés miatt töröltem a hozzászólásodat, ami itt nem elfogadott és megengedett. Ha nem tudod az ellenvéleményedet konstruktív kritikaként megfogalmazni, csak a lent is olvasható fórumtroll okádásban, akkor ez a kommenttörlés a jövőben is meg fog történni. Egyébként köszönjük, hogy felfedted az "igazságot"! Üdv!
--
Tiszta hülye, aki nem normális!
ANGELGRINDER 2015. augusztus 24., hétfő, 15:43
ANGELGRINDER
Csatlakozott:
2012. január 25.
Hozzászólások: 1331
Na mi van,már nem is írhatok választ? :-D Törlitek? :-D Pedig még csak trágár szó se volt benne. Jó, leszarom,maradjatok magatoknak, kb. csak egymás cikkeit olvassátok úgyis,mert már egyik cimborám se(akik régóta regeltek ide)nézi az oldalt évek óta! Pár hasznos infót leszámítva(amit máshonnan is meg lehet találni), ez az oldal már nem a metalról, hanem csak RÓLATOK SZÓL! A ti egyéni hülyeségeitekről! Ha fáj az igazság,lehet törölni....
emp 2015. augusztus 24., hétfő, 15:16
emp
Csatlakozott:
2007. december 17.
Hozzászólások: 2412
Nem akarok érdemben hozzászólni, mert nincs okom rá. Ami miatt mégis csak írok ide, az amiatt van, hogy egyre inkább érlelődik bennem, hogy Angelgrinder egy félreértés (a saját félreértése) áldozata. A kommentek alapján feltételezem, hogy Angelgrinder a cikket meglátva rákattintott, majd gyorsan megkereste élete zenekarának nevét, elolvasta a vonatkozó részt és ítéletet hozott, amit nem is restellett megosztani mindenkivel.

Na már most a nagy félreértés abban lehetséges, hogy a Cannibal Corpse-ról NEM írtam koncertbeszámolót. A fesztivált érintő "klasszikusabbnak nevezhető" koncertbeszámolók előtt kiemeltem minden banda nevét, amit a CC esetében NEM tettem meg. Ezen felül további félreértésre adhat okot Angelgrindernél, hogy valószínűleg a bevezető részre sem pazarolta a drága idejét, ahol egyértelműen kiemeltem, hogy a "BM - dőlt betűs rész" egyfajta agymenés, ami nem konvencionálisan része egy beszámolónak, egyszerűen csak szórakoztatásnak szántam, amiken keresztül maximum rajtam lenne érdemes röhögni.

Amennyiben tévedek és Angelgrinder alaposan végigolvasta a teljes cikket és értelmezte a különböző megjelölésekkel kitüntetett részek funkcióit a cikkben, akkor mea culpa és természetesen elfogadom a véleményét, ahogy az illik. :-]
--
Tiszta hülye, aki nem normális!
ANGELGRINDER 2015. augusztus 24., hétfő, 14:54
ANGELGRINDER
Csatlakozott:
2012. január 25.
Hozzászólások: 1331
Mert most nincs más dolgom,azért jöttem fel, és mivel voltam én is Brutalon,kíváncsiságból elolvastam. Inkább híreket nézek néha itt,meg zenekarokat regelek fel a bandákhoz. Corpsegrinder meg egy ikon, és CC-ék mindig kifogástalan és pontos koncertet adnak. Én inkább rajtad röhögnék :-) (további sorokba nem bocsátkoznék, mert már így is kaptam üzenetet)
Válasz nascence üzenetére:



Ha a annyira fontos minden másodperc, hogy az olvasást is időpazarlásnak tartod (elveszi az idődet a zenehallgatástól), akkor minek olvastad el ezt a vaskos koncertbeszámolót...és egyátalán miért jársz ide a Fémforgácsra?


Én sem vagyok Hammer-fan, de az írásaik színvonalát nem merném kritizálni (ilyen szabadszellemű iromány pedig biztos nem jelenhetne meg ott)

Ezen a propelleren pedig akkor is csak röhögni lehet (whistle) :


nascence 2015. augusztus 24., hétfő, 14:35
nascence
Csatlakozott:
2010. november 27.
Hozzászólások: 580
Válasz ANGELGRINDER üzenetére:

...elvből nem olvasok lemezkritikákat(elvenné az időt magától a zenétől, inkább meghallgatom az adott albumot,és én majd eldöntöm,hogy nekem tetszik-e) , de ha hasonló jellegűek,akkor örülök, hogy nem botlottam bele :-)
3. Ha neked megfelelt, akkor elég lent van nálad az a bizonyos mérce...


Ha a annyira fontos minden másodperc, hogy az olvasást is időpazarlásnak tartod (elveszi az idődet a zenehallgatástól), akkor minek olvastad el ezt a vaskos koncertbeszámolót...és egyátalán miért jársz ide a Fémforgácsra?

Válasz ANGELGRINDER üzenetére:

4. Nem olvasok Hammert már régóta. Hogy miért nem? Mert hasonló színvonalra süllyedt már régóta, mint ez a gyöngyszem iromány.

Én sem vagyok Hammer-fan, de az írásaik színvonalát nem merném kritizálni (ilyen szabadszellemű iromány pedig biztos nem jelenhetne meg ott)

Ezen a propelleren pedig akkor is csak röhögni lehet (whistle) :

ANGELGRINDER 2015. augusztus 24., hétfő, 14:11
ANGELGRINDER
Csatlakozott:
2012. január 25.
Hozzászólások: 1331
1.Előbb leírtam, miért nem írok, de ha ez nem jutott el az agyadig, akkor tudlak sajnálni.
2. Még nem olvastam egy kritikáját sem, mivel elvből nem olvasok lemezkritikákat(elvenné az időt magától a zenétől, inkább meghallgatom az adott albumot,és én majd eldöntöm,hogy nekem tetszik-e) , de ha hasonló jellegűek,akkor örülök, hogy nem botlottam bele :-)
3. Ha neked megfelelt, akkor elég lent van nálad az a bizonyos mérce...
4. Nem olvasok Hammert már régóta. Hogy miért nem? Mert hasonló színvonalra süllyedt már régóta, mint ez a gyöngyszem iromány.
Válasz nascence üzenetére:



Én például kiváncsi vagyok rá... (w00t)




Akkor miért nem írsz Te, ha ennél csak mívesebbet fosol? Nekem totálisan megfelelt ez a koncert beszámoló (pl. tök jó volt olvasni, hogy a Katatonia tud még fasza koncertet adni)...sőt még jót is röhögtem az iromány olvasása közben.



Lehet hihetetlen lesz számodra, de Emp nem csak koncertbeszámolókat szokott írni, hanem kritikákat is. Azért nem akarom Emp valagát fényesre nyalni, de véleményem szerint egész jók az írásai.

Továbbra is ajánlom a Metal &h Hard Rock Hammer World-öt olvasára, ha nem megfelelő a Fémforgács minősége...

nascence 2015. augusztus 24., hétfő, 13:46
nascence
Csatlakozott:
2010. november 27.
Hozzászólások: 580
Válasz ANGELGRINDER üzenetére:

Szerintem meg egy koncertbeszámolónál erre senki nem kíváncsi...


Én például kiváncsi vagyok rá... (w00t)

Válasz ANGELGRINDER üzenetére:

Mivel sok bandát meg szoktam nézni,mondták már nekem is,hogy írjak koncertbeszámolókat, de nemet mondtam,mondván nem érzem magam elég érettnek rá...De ennél a szarnál ezerszer különbet fosnék!




Akkor miért nem írsz Te, ha ennél csak mívesebbet fosol? Nekem totálisan megfelelt ez a koncert beszámoló (pl. tök jó volt olvasni, hogy a Katatonia tud még fasza koncertet adni)...sőt még jót is röhögtem az iromány olvasása közben.

Válasz ANGELGRINDER üzenetére:

Mi a faszért ír valaki koncertbeszámolót, ha nem tud írni?!!!


Lehet hihetetlen lesz számodra, de Emp nem csak koncertbeszámolókat szokott írni, hanem kritikákat is. Azért nem akarom Emp valagát fényesre nyalni, de véleményem szerint egész jók az írásai.

Továbbra is ajánlom a Metal &h Hard Rock Hammer World-öt olvasára, ha nem megfelelő a Fémforgács minősége...
ANGELGRINDER 2015. augusztus 24., hétfő, 13:21
ANGELGRINDER
Csatlakozott:
2012. január 25.
Hozzászólások: 1331
Szerintem meg egy koncertbeszámolónál erre senki nem kíváncsi... Mivel sok bandát meg szoktam nézni,mondták már nekem is,hogy írjak koncertbeszámolókat, de nemet mondtam,mondván nem érzem magam elég érettnek rá...De ennél a szarnál ezerszer különbet fosnék! Mi a faszért ír valaki koncertbeszámolót, ha nem tud írni?!!!
Válasz nascence üzenetére:




Szerintem Emp figyelmeztetett előre:

"...erősen szubjektívek és nem feltétlenül részei egy "általános" beszámolónak, no és messze elkerülik a polkorrektséget is"

azért megjegyezném, hogy a kedvenc zenekarunk fikázása miatt kár besértődni (w00t) , ha meg igen, akkor ott van még mentőövnek a polkorrekt Hammer

Koncertek
Confessions Tour 2017
április 30.,
Kvlt
Head Job European Tour 2017
május 7.,
Dürer Kert
Lacuna Coil, Infected Rain
május 7.,
A38 Hajó
Darkened Nocturn Slaughtercult
május 13.,
Supersonic - Blue Hell
Bornholm, Nothgard
május 20.,
Dürer Kert
Nargaroth, Absu, Hate, Bloodrocuted, Nekrodelirium
május 22.,
Dürer Kert - Room 041
I Am Morbid, Necrophagia
május 31.,
Dürer Kert
továbbá
© 2001-2017 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.029 seconds to render