Gothica 2015
Barba Negra, 2015. október 24.
A Moonspell egyike a régi kedvenceimnek. A Fernando Ribeiro vezette portugál csapat anno az Irreligius albumával nyert meg magának, bár számomra azóta nem sikerült annáál jobbat készíteniük, bár a friss lemezük elég jól sikerült.

De ne szaladjunk ennyire előre. A Hammer Concerts a turnét felhízlalva néhány hazai csapattal elhozta a Gothica 2015-öt.

Az új anyaggal nemrég visszatért Gyöngyvérről mondjuk szinte teljes egészében lemaradtunk. Az utolsó taktusok a bejáratnál értek. Bocs srácok, majd legközelebb!

A De Facto szintén idén jelentette be, hogy ismét aktív, s a nyári Nightbreed-en volt is szerencsém látni őket. Nos, ott még éreztem az izgalmat, meg a megkopott színpadi rutint, bár az meg hazai pálya volt Gyuláéknak, annak minden előnyével és hátrányával együtt.
Ez most egy másik közeg volt, így lehetett némi extra drukk, bár ez nem nagyon látszott.
A lényeg, hogy erre az estére (és talán a továbbiakban is) hatossá hízott a De Facto. A hangzás javítására meghívták Gábriel Géza (Gaslight) gitáros haverjukat. Mit mondjak, sikerült is elérniük a céljukat. Az egy dolog, hogy fazonilag is illik közéjük, de úgy szólt a csapat, mint az állat.
Már a nyitó Tűzég is harapott, de a félórányi műsoridejükbe beszorított hat dalra is igaz ez . Ha jól emlékszem, volt Evangeliom, Kereszt és természetesen a szet közepére a Sámán ének című új daluk is befért. Ennek mondjuk még nálam érnie kell, a nyáron debütált Vakok fénye egyelőre jobban tetszik, de mind a jó hangulatú koncert, mind pedig az új dalok bizakodásra adnak okot, hogy az előadásról már ne is beszéljek. Várós a jövőre érkező Nihil lemez, na!

A Nevergreen nem kerülhető meg, ha a honi gothic szcéna kerül szóba, még akkor sem, ha az általuk játszott muzsika jócskán tartalmaz más elemeket is. De nem hiszem, hogy itt kellene bemutatni Bob Macuraékat.
Annak idején úgy az első két lemez táján viszonylag gyakran hallgattam őket és az évek során többször (Gothica fesztek, Nightbreed) láttam a csapatot élőben. Az biztos, hogy a zenekar életében két állandó pont az énekes/basszusgitáros Bob és a billentyűs Matláry Miki, s ez mondhatni garancia is arra, hogy nevergreenes a végeredmény, függetlenül a csapat többi tagjának kilététől.


A bandának nagyjából egy óra állt rendelkezésére, hogy kvázi hazai headlinerként megmutassa, még mindig képes erős koncertet adni.
Én mondjuk nem vagyok megveszekedett rajongójuk, de el kell ismerni, hogy az olyan dalok, mint az Új sötét kor, az Ámok, az Erős, mint a halál vagy a szintén első lemezes Szerelmed vágya vér még mindig hatásosak.
De ha jól emlékszem volt még O Fortuna meg a Dermedt angyal szárnyán.
Természetesen nem maradtunk feldolgozás nélkül sem, azt hiszem már sztenderdnek mondható, hogy Madonna Frozen-jét is eljátszották, ami a 2009-es Új Birodalom lemezre is felkerült.
MIt mondhatnék, megkaptuk a szokásos minőséget - még úgyis, hogy ketten betegen tolták végig a programot, mint azt Bobby Macura említette -, kevés szöveggel és sok zenével.

A hazai csapatok után jöttek a Road To Extinction tour zenekarai. Vagyis a három helyett csupán kettő, mert mint az a koncert napján kiderült, a Jaded Star kénytelen volt lemondani a koncertet, mivel turnébuszukkal probléma adódott.
Így került előbbre a Nevergreen, s őket a francia, közelebbről Marseille-i Dagoba követte. Előzetesen nem ástam le a franciák éleművéig, csupán a buli napján hallgattam meg két dalukat, ami alapján nehezen tudtam elképzelni őket a portugálok előtt. De a Bram Stoker’s Dracula c. filmből kölcsönzött intro után színpadra robbanó négyes sem jött össze nekem a gótokkal.


A csapat kiállása inkább amolyan HC/metal csapatot mutatott, némi korai Pantera/Anselmo-s kiállással (már, ami a frontember Sawter-t illeti), s nem is nagyon áll ez távol az igazságtól, bár mélyen a zenéjükben volt valami...
Eleinte a nagy zúzásban, darálásban nem is jöttem rá, mert az egész inkább mutatott Fear Factory jelleget, de a sűrű kétlábgépezésben és a nagy üvöltözésben azért megcsillant valami, ami miatt mégsem lógott annyira ki a Dagoba ebből a felhozatalból. S, ez - nekem legalábbis - az a lassú, sodró alap volt, ami akár egy doom bandának se állt volna rosszul.
Nem volt rossz az olyan dalokkal, mint az I, Reptile, a The Things Within vagy a The Sunset Curse kiálló banda, s azt is el kell ismerni, hogy az este legmozgalmasabb, legpörgősebb buliját ők adták (legalábbis a színpadi mozgás terén), ám nekem - és gyanítom többeknek is - ez nem a Moonspell előtt adta a legtöbbet. Amikor az énekes folyton circle pit-re próbált buzdítani, az olyannak tűnt, mintha nem tudta volna, milyen színtérre érkezett...
A csapatban van valami, mert képesek jó témákat írni, amikor Sawter nem üvölti végig a dalt, hanem énekelni kezd, azzal többre hivatottnak érzem őket.

Tetszett, hogy sikerült tartani a menetrendet, így tényleg csak minimális csúszással csendült fel az intro, s érkezett a Barba Negra színpadára a portugál banda. Mit mondjak? Régóta vártam erre!
Természetesen a látványra is adtak (öltözködés, Mike Gaspar dobcucca a kosszarvakkal, meg Pedro Paixão billentyűi körül az orgonasípok, “hóeseés”), de a színpadi mozgás, a fények, szóval minden a helyén volt.
Amikor Fernando a színpadra lépett, akár egy vámpírregény főhőse is lehetett volna. A hangulat, a dalok, az a délies íz a dalokban megintcsak - kis túlzással - elvarázsolt.


Egyrészt a friss lemezüket mutatták be a portugálok, így nem csoda, hogy az olyan új szerzemények alkották a műsor gerincét, mint az albumot is nyitó Breathe, a Medusalem vagy a címadó Extinct. Jól sikerült anyag, nyilván elégedettek is, hisz nem megszokott dolog, hogy ennyi - jelen esetben hét - friss dal is műsorba kerüljön egyszerre. Viszont jól működtek ezek a régi nagy klasszikusok között.
Ribeiro hangja a régi, s nagyon is jól estek a régi kedvencek is. Mivel idén húsz éves a Wolfheart, így nyilván nem maradhatott ki, meg is kaptuk az ...of Dream and Drama-t, a Vampiria-t meg a rendes program zárásaként az Alma Mater-t. Ezen kívül előkaparták a portugál gyökereiket előtérbe helyező Ataegina-t is. Na, ez fura volt kicsit, viszont egyben üde színfoltja is az estének.



(Video: khronhun)
Megidézték még a Night Eternal lemezt a címadó erejéig, valamint a Darkness and Hope-ról előkerült a Nocturna is.
A másik klasszikus, s nálam a leghatalmasabb albumuk, az Irreligius sem maradt ki a szórásból, az Opium ezen a bulin mindent vitt. Ha csak ezt játszák el, én már elégedetten távozok, de volt még innen az Awake!, meg a ráadás utolsó tételeként a Full Moon Madness is.
A csapatra nem lehetett panasz, Fernando igazi gót frontember. Közvetlen, ugyanakkor szípadiasságával emelte a szerintem jól kiválasztott dalok fényét. Többször is emlegette a korábbi magyarországi koncertjeiket, meg utalt a zenekar pályafutásának mérföldköveire is. A színpadi akcióból mellette főképp a bőgős Aires vette ki a részét.

A rendes program után sokat nem kellett biztatni a zenekart, hamar visszatértek egy záró három számos szettel. Ebbe a The Antidote-os Everything Invaded mellé az új lemezről a The Future Is Dark, valamint a már említett Full Moon Madness fért bele. Ez utóbbi nyilván kihagyhatatlan, a farkasüvöltés innen is, onnan is megszólalt. Szóval emlékezetes és roppant hangulatos is volt.

Nyilván változik a rajongó, változnak a körülmények, így másképp látom a Gothica fesztivált, de respekt a Hammer Concerts-nek, hogy ilyen jó kis bulit hozott össze!
Gothica_2015
Írta:
9000Sanyi
2015. november 2., hétfő, 14:04
Facebook:
X. Nightbreed - Ecsegfalva, 2016. 07. 09.
Koncertbeszámoló, 9000Sanyi @ 2016. augusztus 10., szerda, 10:56
De Facto - Nihil (2016)
Kritika, 9000Sanyi @ 2016. június 19., vasárnap, 15:32
Nightbreed Budapest - 2016.02.13., Supersonic
Koncertbeszámoló, 9000Sanyi @ 2016. február 26., péntek, 07:33
Koncertek
Maximum Evocation Tour 2017
október 26., 20:00,
Barba Negra
Igorrr, Broken Note
október 26.,
Dürer Kert
Anathema - The Optionist Europe 2017
október 27.,
Dürer Kert
20 Years Of Plays Metallica By Four Cello
október 27.,
Művelődési Központ (MOM)
The Wrong Tour to Fuck With Europe 2017
október 27.,
Supersonic - Blue Hell
továbbá
© 2001-2017 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.049 seconds to render