Nem hiszem, hogy egy hét múlva még emlékezni fogok belőle bármire is, de semmivel nem éreztem gyengébbnek pár sokkal nagyobb nevű zenekar legutóbbi alkotásainál (bár nincs is meg azt hiszem az alapműveltségem a műfajban hozzá, hogy érdemben össze tudjak hasonlítani dolgokat).
A tudatalattimban benne volt, hogy a Protest The Hero a zenekar, ami ezt a dolgot igen magas szinten műveli, és tényleg, néha kicsit túl magasan is, olyan "szétgitározott" ez a lemez, de alapvetően ki vagyok vele békülve. A borítójával mondjuk nem, mi a sz.. ez.
Tudom, hogy direkt szól így, de attól még zavar. Nem vált be.
Az elmúlt pár alkotásuk elől teljes mértékben elzárkóztam, így most kellemes meglepetésként ért, hogy megint valami olyannal hozakodtak elő, amiben megvan az a Sepus ősenergia, mint régen. Ettől függetlenül nem 100% ragadott a dolog magával.
Nem ismertem eddig, de majd ezentúl. Az meg részemről pozitívum ebben az esetben, hogy valóban tud csak háttérzeneként is funkcionálni.
Én úgy általában díjazom az egész munkásságukat, ez ugyan nem lett kiemelkedő lemez, de szeretem a hangulatát. Bevallom a nyelv engem is zavart kicsit, szerintem a zene az élet egyetlen területe, ahol nem tudom és nem is akarom megszokni.
Csatlakozom azokhoz, akiknek a lemezen található dalok bejöttek, ellenben az nem, mikor a gyógyszer néha elgurult.
Megszenvedtem ezzel rendesen..
Szuper, post rocknak is, post metalnak is.
Sosem nekem zenéltek, de valamiért mégis mindig követtem a munkásságukat, és mintha ez most szokatlanul gyenge lenne.
Nem ismertem, nem vesztettem vele semmit, pont olyan mint a borító.
Erőltetett, szar.
Max kilépése óta nem érdekel a Sepu minden albumot meghallgattam, de 1-2 jó nóta ha akad valamint rengeteg önismétlés.
Ez egy érdekes anyag, de semmi keresni valója itt.Ezért az alacsony pont.
Nem tetszett.
Ez nagyon frankó, kösz az ajánlónak.
Nem rajongok a post cuccokért, de ez... naggyon paraszt jó.
Nem olyan mint rég de mostanában elég sok banda változik, fesztiváldeathmetal, de annak kváló.
Az a fajta zene, ami jó, pedig egészen átlagosnak mondható.
Elismerem a teljesítményt, de 54 perc nekem ebből túl sok...
Nagyon érdekes anyag, kiált a normális kivitelezésért és hangzásért.
Erős lemez, de már messze nincs olyan jelentősége és egyénisége, mint amire ettől a névtől számítani lehet. A Sepunak meg kellett volna szűnnie, ennek pedig valami utózenekarként működnie, mint a Soulfly.
Nem kellene ezeket erőltetni az oldalon, de ha nem forgácsolt füllel hallgatom, nagyon kellemes. A fuvoláért meg élek-halok.
Általában nem zavar a német nyelv, de itt valahogy nem tudtam megbékélni vele. A zene meg beteg, szóval tetszik. Dinner Auf Uranosban az a lassú, vontatott riff telitalálat. A pontszám még változhat felfelé.
Nem rossz lemez ez sem, de volt már jobb is. Nem lettek túl erős dalok, a befejezés pedig tényleg idegesítő, mintsem zenei. A Regen c. dal pedig hatalmas.
A zenekar felrögzítette a nagy bumm utáni folyamatos zúgást, majd zeneként próbálja eladni. Amíg a funeral doomban belefér két pendítés között egy cigi, itt a reggeli, ebéd, vacsora. Jóformán élvezhetetlen. A 3. dalban azért már próbálnak zenélni.
Minőségi unaloműző jammelgetés különösebb cél nélkül.
Az Elevate klipje tökéletes leírása a lemeznek: immáron a nagyközönség körében arat a halál, nem csak a törzsgyökeres rajongók között, akik tovább kullognak valami földalatti death gyilkolásért.
Jól esett, mint esőben a zsíros kenyér
Sosem gondoltam volna, hogy valaha ilyen zene tetszeni fog. Beszarás...
Bizonyos tekintetben nem a legjobb a kivitelezés minősége, de pár tényező ezt felülírja szerencsére.
Ezt az anyagot akár bármelyik tucatbanda feljátszhatta volna, nagyjából annyira is tűnik érdekesnek minden, ami itt hallható.
Nálam az ilyen zene csak ideig-óráig marad, jellemzően 1-2 szám erejéig, utána elkezdek halálosan unatkozni. Nem szeretem a filmzenés hangulatot sem...
A szakma nagyra értékeli őket, de nekem sosem tetszett még semmi amit eddig csináltak.
Engem nem zavar hogy ez a lemez durván öncélú lett, és esetleg a korábbi Ihsahn albumok rajongóinak fityiszt mutat. Ennek is megvannak a remek pillanatai. Az ő szintjén rizikós meglépni ilyen váratlant, és valami totál más zenei világba fordítani a zenéjét, de nekem egyelőre tetszik.
Ez már sajnos a közel hallgathatatlan kategória.
Korábbi anyagai is jók voltak a csapatnak, ebben sincs komoly hiba...
Unalmas és egysíkú, csakúgy mint a komplett Kataklysm életmű.
Ez most jól esett.
Tudnak zenélni, de nem nekem teszik.
Nagyon jó!
A Roots nem tetszett, azóta egy újabb Sepultura lemezt sem hallgattam meg. Ez is így járt volna, ha nincs hp. Nem tudom, minek köszönhető a változás az új lemezen (fellelkesülve belehallgattam az előző kettőbe, persze csalódnom kellett), de határozottan pozitív. Egyelőre ennyi.
Szeretek ilyet is hallgatni, de leginkább csak munka vagy pc-s játék közben, esetleg elalváshoz. Önmagában nem okoz izgalmat nekem. Viszont mi értelme van egy metál oldalon szerepeltetni, úgyis csak le lesz húzva, pedig nem rossz.
Sokat kell emésztgetni. A zene tetszik, a német nyelv jelen esetben nagyon zavar.
Zajongás a Lord Time is, mégis sokkal jobban tetszik. Míg az egy igazi sötét utazás, ettől csak idegrángást kapok. Ideális esetben minden zene öncélú, hiszen ha a rajongótábor kiszolgálása a cél, akkor ugye már popzenéről beszélünk. Más tészta, hogy az Ihsahn féle "öncélúsággal" soha nem tudtam mit kezdeni. A Pulse nélkül kettőt kapna.
Engem megtalált a hangulata, ez a sivár gyötrelem igazán jól esett fogkő eltávolítás után.
Több helyen elbírna egy kis artikulátlan visítozást, nélküle csak ennyi :)
Elmegy, de igazából ez már túlzottan kiszámítható, fesztivál death metál. A Sylvain Houde féle megőrülést (főleg a Temple of Knowledge album) tudtam igazán értékelni. Kitűnően megszólaló, biztonságosan eladható lemez.
Nem tudom megunni a tikatika thrasht. És thrashen belül csak ezt fogadom be. Bár ebben a vokalizálás death felé hajlik, ez is pozitívum. Pedig tényleg lefutott riffek gyűjteménye időnként. Néha meg kimondottan egyedi. Ja, meg szerintem lealáz egy csomó nagy nevű bandát. Azoknál az objektív megítélés általában kisiklik. Le is húzok egy pontot a Seputól, javítva az objektivitásomat...
Nagyon nem érdekelnek ezek a dolgok... Olyan, mint a kínai kaja. Túlfűszerezett, és gyomorrontást okoz. Vagy csíp szarás közben.
Zsigeri sötétség. Nagyon kevesen tudtak ezidáig lehatolni ilyen mélyre...
Ez egy fura dolog most kicsit. Először is az új dobos Dolabellával ellentétben nem Igor stílusát koppintja, hanem új színt hozott, ami mondjuk a stílust is elviszi egy kicsit (22 éves). Nehezen hallgatható az anyag, de szerintem minden eddiginél keményebb zene született most (beleértve a Max korszakot is). Szoknom kell, de amíg el nem fáradtam rajta, eléggé járt a fejem. Szerintem a Sepu a harmadik korszakába lépett ezzel..... Megszoktam, és keményen kezdek ráfüggni.
Minden idevaló, amit mi teszünk ide. Ez meg egy nagyszerű zene. A 10 ponthoz csak egy kis változatosság kéne még bele.
Azt hiszem, nem meglepő, hogy én erre maxot adok. A német nyelv nekem meg pont nagyon tetszik a black metalban. A kiállós, elhalkulós részek nagyon mesteriek. Megy a 2013-as listámra. A kőmetálosokat érthetően és következetesen kiakasztja... :-D
Sosem értettem, hogy miért jó, ha a pergőnek és a lábdobnak ugyanolyan hangja van (mármint a hangmérnök szempontjain kívül). Ennyi a fika. A zene ugyanis bejött, az Eremitahoz képest legalábbis sokkal jobban. Szerintem Ihsahn szereti a Depeche Mode-ot.
Nekem pont az atmoszféra hiányzik belőle. Sokan túlbecsülik a torzított gitárt a metalban. Vannak ugyanis olyan dolgok, amire nem képes. Atmoszféra teremtésére pl. ennyire torzítva. Lehet arra használni persze, de akkor a torzító kilőve, helyette reverb, delay stb... Ami kevés atmoszférát itt ad, az a szinti... Nem rossz, de nem is jó. Egy-két rész tetszett, de ennyi...
Legfőképpen azt szeretem a jól kivitelezett post rockban, hogy nincsenek agyontervezett, agyonhangszerelt és széttudományozott megoldások. Az effektekkel mondjuk gazdagon illik bánni a post rockban, viszont nincs ezer darabos dobszerkó, ultragyors gitárszólók, meg hangszálgimnasztika. Itt mondjuk jól esett volna valami ének (extrém ének), de ezen kívül nehéz rajta fogást keresni. Azért annyira jó nincs, mint pl. az Obsidian Kingdom.
Az ilyent totál felesleges feldobolni. Gépdob, oszt jó. Úgysem hallani, hogy ember csinálta. Nálam közel élvezhetetlenné teszi az egyébként nem rossz lemezt.
Itt is megy fel a pontszám, ahogy többet hallgatom.
Nem rossz, de nem is okozott sok izgalmat.
Valóban rendkívül sötét de egyben néhol eléggé amatőrnek is tűnik. Vannak jól eltalált hangulatok, témák, de sokszor fel is idegesített... Pl a kezdés, vagy a part 2-ben a 13. perctől. Még lehet nekifutok még egyszer, de ez most csak ennyit ér nálam.
Sok értelme talán már nincs összehasonlítani ennyi év után az "új" Sepu-t a régivel, bár számomra is a csúcs a Chaos A.D, Arise volt. Azóta mindegyik lemezüket meghallgattam, nem voltak rosszak, de többet nem is hallgattam. Nos az új album meglepően erősre sikeredett, tele van energiával, változatos is egyben. Ettől függetlenül majd eldől, mennyire lesz gyakori vendég nálam.
Kezdem azzal, hogy van mit bepótolnom: csak a Thinking Of You lemezt ismerem, én arra gondolkodás nélkül 10 pontot adnék. Gondolkodtam! :) És sokat hallgattam, megérdemli ez a lemez is!
Kifejezetten tetszettek az effektek, elszállós részek! A német nyelv nem zavar, bár én sem szeretem. Ha már NEM angol akkor inkább svéd, norvég vagy mostanság a lengyel nagy favorit, ha már szavazni kell erre is :) Kár volt a kör utolsó napjára hagynom, az biztos, sokat fogom még hallgatni!
Érdekes, de nekem nem sikerült jobban megkedvelnem.
Olvastam valahol, hogy a drone doom-ra inkább ambient zeneként kell tekinteni, mint metal-ra, az (agyontorzított) gitárok ellenére. Ezt kiegészíteném azzal, hogy attól is különleges, hogy míg egy ambientet az ember "normál" hangerővel hallgatja inkább, addig itt nagy hangerőn fejti ki igazán az erejét a zene (hozzáteszem bivaly erősen szól a lemez!), mégis képes rá "relaxálni", effajta meditatív hangulatban. Főleg egy hosszú, stresszes nap után. Megemlíteném még a Sunn O)))-t és mint ilyet érdekessége ellenére csak nagy ritkán hallgatok, elvont pillanataimban. Kivéve Black Boned Angel-t! Hasonlóan a funeral doom-hoz persze itt sincs fél percenként téma váltogatás, de nem is ez a lényeg. A The End rendkívül sötét, borús hangulattal rendelkezik, nagyszerűen felépített lemez. Azért csak óvatosan... :P
Kellemes, való igaz, (extrém) énekkel többet érne.
Hát nem egy Nile...
Jó hallani,hogy egyre jobbak. Előző albumuk nem volt lehengerlő de itt már hatványozottan jobban szólnak. Remélem tartják ezt a folyamatos albumról-albumra javuló tendenciát.
A gitár témák egész jók,de ettől eltekintve semmi maradandód,semmi emlékezetest nem alkottak.
Kifejezetten idegesítő volt. Általában szeretem a kicsit sőtétebb hangulatú,hangzású zenéket de itt már lassan villanyt kell kapcsolni akkora a sötétség.
Egész jól sikerült ez az albumuk,bár ha új korszakukat nézem a közvetlen előző albumuk a Kairos nekem sokkal jobban tetszett. Itt néha kicsit túlspilázottnak éreztem,de lehet,hogy ha hagyom kicsit ülepedni s még párszor előveszem,akkor már feljebb kúszna az a pontszám.
Egyértelműen filmzenének való,egy jó film háttérzenéjeként csodákra lenne képes. De így önmagában magányosan kicsit élettelen számomra.
Egész élvezhető gitárjáték van benne néhol,de ennél többet nem tudott nyujtani számomra.
Nem rossz,sőt kétségkívűl profi munka de számomra végére már mély unalomba torkollott.
Ez valami elképesztően borzalmas. Ekkora ötlettelen zajongást már rég nem hallotam. Csak az mentette meg a teljes pusztlástól,hogy hallotam én már ennél rosszabat is. Vallatásra erősen ajánlott!
Sajátos hangulata van,hangzása is válalható. De nemhiszem,hogy mégegyszer valaha előveném zenehallgatás céljából.
Nem vállalhatatlan sőt kifejezetten jó,de nem is lesz munkásságuk égköve.
Semmi izgalmas nem történik, egyhangú thrash kalapálás a szabvány szerint.
Mostanában erősen eltolódott az ízlésvilágom a hangulatzenék felé. Az ilyesmi nem sokat nyújt számomra, inkább csak lefáraszt, annyira agyon van zsúfolva.
Érdekes, nagyon sötét anyag, de a hangzás nagyon gyatra, az ambient miatt nem ártott volna egy kicsivel tisztább, engem zavart az élvezhetőségben.
Egy válogatáslemezre ráférne az egy-két jobb tétel, de amúgy a többsége tucat. Ezt a Derrick fickót meg én már sosem fogom megszeretni úgy tünik, ha összehasonlítom Max-szal, hát... nem ő kerül ki győztesen. :-)
Valóban nem idevaló, de akkor is csodálatos muzsika és punktum. :-) Mindig is imádtam Kitaro mester zenéjét, kevés ember van, aki ennyire csodálatosan tud harmóniát, békét és nyugalmat teremteni a zenéjével. Sok metallikusznak biztos unalmas lesz, szerintem viszont varázslatos. :-) Jelen esetben nem esik nehezemre függetleníteni az ítéletemet attól, hogy mit keres ez a lemez ezen az oldalon.
Kifejezetten érdekes muzsika, a német nyelv csak annyiban zavar, hogy egy kukkot sem tudok németül, így még az írott szöveget is csak aránytalanul nagy munkával tudom lefordítani, míg az angollal ez jóval egyszerűbben megy. :-) Ilyeneknél pedig néha érdekel, hogy miről van szó a szövegben.
Sosem tudtam igazán értelmezni az öncélú zene fogalmát, ezért fogalmam sincs ez az-e vagy nem, de hogy őszinte legyek nem is érdekel. :-) Nagyon magas színvonalú és érdekes muzsikát alkotott Ihsahn barátunk erre a lemezre, ami sokkal jobban tetszik, mint az előző néhány.
Én kellően perverz vagyok ehhez. :-P Nem vagyok drone rajongó, de ennek fantasztikus atmoszférája van.
Egyetértek Nagával és Mike-kal az éneket illetően, és bár a zene jó, így nincs különösebben sok esélye a tartós megmaradásra.
Voltak már sokkal jobbak is. Vagy én változtam, de ez most annyira nem jön be, mint mondjuk a Shadows & Dust vagy az In the Arms... annak idején.
Csak a szokásos izgalommentes zúzás... egy Revocation mellett ez abszolút nem tud érdekelni.
A Scurrilous után már nem vártam tőlük nagy dolgokat, ennek ellenére a Volition nem csak, hogy az év albuma lett, de egyben pályafutásuk legjobbja is. Itt minden megvan, ami egy kifogástalan prog. metál(core) lemezhez kell: technikás játék, változatos ének, jó dalfelépítés, kiváló dallamok, erős egység, remek szövegek és mindent elsöprő energia! Mi kell még? Minden pillanata egy remekmű... de kicsit tényleg tömény.
Talán ha jobban szét lett volna bontva... mert ez így nagyon nehezen hallgatható, de lehet csak én nem vagyok hozzá elég kitartó.
Ezerszer ellőtt sablonok, többet nem igazán tudok hozzáfűzni... Igaz nem is vártam tőle nagy dolgokat. Egyébként ez miben más, mint a Kairos? :D
Tipikus háttérzene: ha csinálsz valamit a hallgatása közben, akkor nagyon élvezetes tud lenni, de nem lehet tőle elvárni, hogy egymagában szórakoztatást jelentsen. Háttérzenéből viszont az egyik legjobb fajta.
Összességébe nem rossz, de sajnos megint azt kell, hogy mondjam, túl hosszú volt. Nagyon hosszú. Ebből nekem 40 perc is bőven elég lett volna, mert vannak rajta kiváló megoldások, de közel sem annyira változatos az album. Ami az elején tetszett, a végére már unalmas lett.
Még mindig nagyon minőségi, amit a mester csinál, de sajnos ez már nem kicsit öncélú is. Pedig vannak nagyon jó dalok rajta (Pulse, .M), de gyengék is (Tacit, Tacit 2), amiknek számomra az élvezhetőségi faktoruk közelít a 0-hoz, ezek pedig lehúzzák az összképet. Azért nem rossz, csak más, mint az előzőek.
Nem a stílussal van bajom, egyszerűen ez így, ebben a formában nem lett jó. El nem tudom képzelni, hogy ez a fajta zene egy órán át, 3 dalba "sűrítve" kinek tud tetszeni. Egyébként amikor nem csak zaj volt benne, akkor nem esett rosszul (második dal közepe fele), hasonlít a Redrighthand 2011-es albumára, csak ott szerintem jobban sikerült belőni az arányokat.
Nincs vele semmi gond, de nem lesz egy maradandó alkotás. A legjobban az utolsó dal tetszett, a Sigur Rós albumával is felfért volna.
Én továbbvinném Naga gondolatmenetét annyiban, hogy ilyet készíteni minek, amikor már számtalan alkalommal eljátszották az összes dalt az albumon?
Vannak jobb munkák is a színtéren manapság. Folyamatosan a "hol hallottam ezt?" járt az agyamban...
A dühöt és a természetességet teljes mértékben mellőzi. Olyan erőltetett- most majd megmutatjuk mi - íze van. Az ének tényleg változatos, de sok egyszerre, ahogy szinte minden hangszer.
Többször is nekifeküdtem, de mégsem kaptam el a fonalat. Pedig mások is ajánlották a környezetemben.
1993-ig tetszett a banda, a Beneath és a Arise mérföldkő volt, a Chaos szimplán fasza. Ezt is végig lehet tolni, ha muszáj, de nem érdekel.
A zenéje időtlen, én öregszem...
Sok felesleges töltelék, sallang van a lemezen, amit ki lehetett volna gyomlálni. Nem vagyok nagy rajongója a csapatnak, de a postrockos, elszállós részek azért igen jól estek. (Leere)
Értékét tekintve olyan, mint az előző lemez. Most is szarik mindenféle tradícióra és elvárásra, nincs benne megfelelési kényszer sem. Becsülöm, de nem marad sokáig...
Kellően elvetemült anyag lett ez. Egyszerre élvezhetetlen, viszont ki lehet csemegézni belőle 10 jó percet...
A RC zenei utazása sokkal összetettebb annál, minthogy egy - egy skatulyába gyömöszöljem, de sokat nem tévedek, ha post-metalnak aposztrofálom. (Itt pedig idén is jelentek meg kimagasló munkák, de komoly csalódások is. Előbbire a The Ocean, utóbbira az Exxasens az élő példa.)A chicagoi Russian Circle eddigi legjobb lemezével jelentkezett. Az izgalmas hangszerelés, a nyomasztó hangulat és sound mellett most változatos, kerek dalokat is kapunk. Ez is olyan album, amit csak csutkára tekert hangerőn szabad hallgatni...
Nekem a Sorcery és az Epic is bejön! Ez úgy a 4., 5. a rangsorban, egyenlőre. Tény, hogy a Shadows-t nem tudja megszorítani. Nem rossz ez!
A napokban gondoltam, hogy átnyálazom a thrash gyűjteményemet, s "leporolok" pár kedvenc albumot. Erre tessék, itt van ez a zenekar. Lustaságból biztos csillagos ötösre vizsgáztam, így hát ez az album maradt a régiek helyett. A zenekar által játszott zene pedig magában megtestesíti azt, amiről ez a stílus valójában is szól. - Az már más kérdés, hogy mennyire eredeti, de most ez részemről tényleg másodlagos. :)
Pöpetcz a hangzás, de nagyon elfáradtam. - Nem kemény a zene, de azért most rendesen leterített. Megcsömörlöttem, és kell egy kis nyugi. - Bele se merek gondolni, ha ez a zenekar más stílusban tolná, mire lenne képes. - Majd legközelebb. - Persze akkor lehet nem ilyen pontot szabtam volna nekik. :P - Amúgy nem mellékesen nekem A Life Embossed fekszik a legjobban, mert az 9,5-es. :)
Lehet velem van a baj, vagy csak egyszerűen nem "talált meg". A hétköznapokban valahogy nem erre van szükségem, hogy rendesen feltöltődjek. - Elég negatív dolog övez sajnos az életben. - A valóság sokszor sokkal sötétebb, mint hogy meg lehessen "festeni". - A hangzás is rendesen feltette a pontot arra, hogy könyörtelenül bevéssem a maximális pontok felét.
Hosszú évek után ez az első Sepultura album amit végighallgattam, s tetszett is. - Leesett az állam, a Max-os korszak után végre emészthető tálalásban kerültek terítékre a dalok. Ráadásul nem kevés death metal-os hatás van itt, rendesen a földhöz vág. - Ajánlott és nem csak rajongóknak. :)
Ha nem ismerném az eddigi munkáit, akkor is majd maximális ponttal illettem volna ezt a csokrot. Egyedül az zavart, hogy túl nyugodt. :) - Árad belőle a filmzenés hangulat. - Aztán gyorsan visszatettem az új Carcass-t, nehogy lebukjak az asszony előtt. :D
Hmmm... Ha most azt a pár dolgot kivághatnám ami zavart, akkor elég jó pontot kaphatna. - Természetesen lusta vagyok, s "mérges" az időhúzásos részekért, ezért most csak ennyi. - Egyébként elég jól összerittyentett a zene, de nem talál meg bárhol, s bármikor. - Ja, s ebből bőven elég 45 perc. :)
Csatlakoznék Nagaarum kollégához. - Ez egy fémesített Depeche Mode. :) - Kellemes, ha jó cuccon hallgatod. Semmiféleképpen sem egy "berakom a magnóba s egyből hat" stílusú zene. - Azért én még kitartok a mellett, hogy a művész úrnak igenis szüksége volna már egy Emperor lemezre. :)
Azért ilyen sok, mert a zeneiség megvan benne. - Már, ha a zene definíciójára gondolok. - Tegnap fúrás, kalapálás, és sűrű anyázás közben konstatáltam, hogy ÉN (is) zenész vagyok... - Talán a vasúti kerekek által gerjesztett kattogásban is több játék van, mint ebben.
Ehhez a zenéhez sokkal több extremitást is el tudtam volna képzelni, főleg ultra vastag kiállásos részeket, fékevesztett kiabálással. Így sajnos nem hatott annyira, s nem is ilyen időkre való. Zeneileg oké, de sajnos kevés ahhoz, hogy igazán hasson. - Persze biztos eladnak egy nagy rakás albumot, szóval tudnak valamit. :)
Egy újabb halálmetál zenekar amelynek sikerült újra alulmúlnia önmagát. - Gyerekek, nekem hiányzik az őrület a zenéből. Bezzeg annak idején Sylvain Houde, na bakker, rendesen összerondítottam magam attól a csókától. - Sajnos olyan érzésem van, hogy Maurizio bácsi összemossa a produkciót az Ex Deo-val. - Kéne a zenekarnak a vérfrissítés, mert ez a produkció sajnos egy 3. meghallgatást már nem bír el.
Vitán felül gyengébb mint a szipálcsör. Ebben a vegytiszta thrash műfajban kevés zenekar tudott meghatni, én tényleg leragadtam a klasszikusoknál. Egy ilyen egysíkú produkciót csak nagyon jó dalokkal lehetne feldobni, nos, abból én itt egy darabot nem találtam.
Egyelőre engem még nem győzött meg annyira, bár az biztos, hogy iszonyat erős lett. Az előző lemeznél bőven jobb, de én már valahogy nem érzem azt a bizsergést, mint a Fortressnél, vagy amikor először néztem a Bloodmeat klippjét és aszontam, anyám ezek nem normálisak. Emellett engem továbbra is zavar, hogy miért kell a zenei rész 98 %-ára énekelni, hiányoznak az instrumentális részek, és tök fölöslegesnek érzem a nonstop szólózást is az egyik gitár oldaláról, még akkor is, ha a témák jók. A kevesebb néha több. Az utolsó Skies-ban mutatkozik meg az a zeneiség, amit egyébként az előtte lévő 10 dalból hiányolok.
Inkább tetszik mint nem, és az is biztos, hogy a Roots óta a legjobb album, amit letettek az asztalra. Szerencsére a Derrickes korszakban tetten érhető gagyiság faktor is már múlté. Ugyanakkor nem lehet nem észrevenni, hogy zömében újrahasznosított témákról van szó, nyoma sincs olyan innovációnak, mint mondjuk a Soulfly Dark ages lemezén volt tapasztalható (bár tény azóta Maxék sem nagyon tudnak lenyűgözni). Mindezek ellenére kifejezetten kellemes lemez született. Az "ének" mondjuk lehetett volna kicsit emészthetőbbre effektezve:)
Én sok tekintetben élek-halok a távol-keleti országokért, de ez nem Kitaro miatt van. Nem az ő hibája, az a zenei irányzat, aminek ő az egyik atyja és úgy néz ki, ami mellől nem hajlandó elmozdulni, soha nem volt a szívem csücske. Persze hasonló zenék néha-néha megfordultak nálam, de hosszú vendégek sohasem maradtak. Nem azért adok rá közepeset, mert nem ide való, hanem mert ez nekem még háttérmuzsikának is gyenge.
Kifejezetten idegesítő művészkedés zajlik itten kéremszépen. Mert miért is kell elrontani egy egész jól induló albumot olyan borzalmakkal, mint a Leer? Amikor riffelés, metálkodás van, az nem olyan rossz, na de ezek az elnyújtott részek, amikor hosszú időn át nem történik semmi, csak zúgnak a gagyi effektek, az több mint kiborító. A zene annyira rossz, hogy a német nyelv ezen már nem is nagyon tud rontani. Esküszöm még a Black Boned Angelnél is jobban kiborított.
Sajnos az Eremitánál jóval gyengébb lett. Pedig ami dal jó, az aztán nagyon jó (Pulse főleg). Nem értem, hogy a lila ködből miért nem képes valaki kiszabadulni, és arra is gondolni, hogy olyan hétköznapi emberek is meg fogják hallgatni zenéjét, akik az experimentális zajongást képtelenek valódi zenei élménynek felfogni. Főleg, ha az meghaladja az egészséges szintet. Úgy érzem, hogy most már tényleg egy új Emperor albumra lesz szükség.
Látom ebben egy jó album lehetőségét, de maga a stílus szerintem totál értelmetlen. A Part 1 ótvar szar lett, de a Part 2 és 3 egész élvezhető. Felesleges ezt hosszabban boncolgatni, nem értek hozzá.
Ez tipikusan az a posztrock lemez, ami gyakorlatilag egy jobban sikerült próbatermi jammelés felvétele is lehetne. Egy rutinos zenész tudja, hogy mik azok a hangközök, akkordok, amelyek minden körülmények között jól szólnak, ezek általában semmilyen kreativitást nem igénylő, zsigerből jövő témák, amelyek amellett hogy pofon egyszerűek, nagyon hatásosak is egyben. Engem valahogy nem nyűgöz le az ilyesmi, azt, hogy egy teljes lemezt csak ilyen témák tesznek ki továbbra is csak negatívumként tudom értékelni. Emellett kifejezetten nem szeretem az instrumentális lemezeket, úgyhogy nem tudom osztani a többség lelkesedését.
Soha nem hallgattam még Kataklysmet, de semmi érdemlegeset nem hagytam ki, úgy néz ki. Elhallgatható, sok izgalmat nem okoz, de az az egy-két groove-os téma azért jól esik a fülnek. Ezeknél némi Devildriver hatást érzek, na de ők az első három albumokon már minden eljátszottak, amit groove-os death metal címszó alatt el lehet (Olyannyira, hogy sajnos azóta maguk sem tudnak kilépni korábbi produkciójuk árnyékából). Az Amon Amarthos, vagy milyen melodikus témák pedig már nagyon fárasztóak nekem, az énekről pedig ne is beszéljünk.
Egyetlen problémám a lemezzel, hogy túl tömény. Néha jó levegőt venni. (Az Alvin utánérzetet meg elnézem...)
Nem az tesz valakit keménnyé, hogy az érzelmeit képes irányítani, hanem, hogy képes felvállalni... Legalább annyi mindent köszönhetek Kitarónak, mint az egész metálnak, tehát a pontszámom nem mai keltezésű, ugyanakkor nagyon is aktuális!
mind csak állandó hp tag csak olvasói
Hangpróbák: 1. ... 245. 246. 247. 248. 249. 250. 251. 252. ... 349. Full screen Vertikális nézet
2013. november 16.
baathory Belial boymester insomnium mike666 Nagaarum Perszepeta Pewoon Pistike66 Redrum viribusunitis ZolixiusRex bandeeraz ∑:
1. viribusunitis
Russian Circles
Memorial
10 10 6 8 7 8.5 7 6 6 6.5 10 6.5 5.5 7.6
2. bahon
Kitaro
Final Call
9 4 8 4 7 9 10 6 10 7.5 6 9.5 6 7.5
3. baathory
Nocte Obducta
Umbriel (Das Schweigen zwische...
8.5 7 8 5 7 10 9 6.5 8.5 6.5 7 6.5 4 7.5
4. ZolixiusRex
Sepultura
The Mediator Between The Head ...
7.5 6 7 5 8.5 8 8 8 6.5 4.5 6.5 8.5 7 7
5. Pistike66
Ihsahn
Das Seelenbrechen
7 4 7 8.5 4 8.5 7 6 9 7 7.5 8 6 7
6. Pewoon
Warfect
Exoneration Denied
6 5 6.5 8 8 10 7 8 5 4 7 8 5 6.9
7. Nagaarum
Lord Time
Drink My Tears
6 6 7 8 9 9 6 4.5 7 5 6.5 5   6.6
8. Belial
Kataklysm
Waiting for the End to Come
5 9 7 5 7 6 6 8 7 3 8.5 5 6 6.4
9. Redrum
Protest The Hero
Volition
8 3 8 8.5 5 4 6 5 4 9.5 5.5 7 8 6.1
10. Perszepeta
Black Boned Angel
The End
4 8 4 3 8 6.5 9 2 9 3.5 5 2 4.5 5.3
∑:
7.1 6.2 6.9 6.3 7.1 8 7.5 6 7.2 5.7 7 6.6 5.8 6.8
Nagaarum 2013. november 12., kedd, 09:12
Nagaarum
Csatlakozott:
2011. június 30.
Hozzászólások: 2181
Belial, ha valamit jónak találsz, miért nem adsz rá jó pontot? Nem azt pontozzuk, hogy van-e itt keresnivalója, hanem, hogy jó-e.
Mivel a Fémforgácsot mi alakítjuk (TE IS!), pont annak van itt keresnivalója, amit ide teszünk MI.
Én elfogadok mindent, amit a többiek ide tesznek.
És igazán törekszem arra, hogy mindent aszerint pontozzak, ahogy nekem tetszik.

Természetesen érthető a te álláspontod is, de nem érzed önmagad megerőszakolásának 4 pontot adni valamire, amiről közben azt mondod, hogy érdekes?
--
Nagaarum YouTube Csatorna
Belial 2013. november 11., hétfő, 16:09
Belial
Csatlakozott:
2012. május 9.
Hozzászólások: 693
Válasz boymester üzenetére:

A "paraszt" szó pozitív újraértelmezésével kedveskedünk az olvasóknak, talán sikeresebb lesz, mint a "küszöbmajom".


(w00t) (yes)
boymester 2013. november 11., hétfő, 14:53
boymester
Csatlakozott:
2011. január 24.
Hozzászólások: 3075
A "paraszt" szó pozitív újraértelmezésével kedveskedünk az olvasóknak, talán sikeresebb lesz, mint a "küszöbmajom".
--
Youtube csatorna
Belial 2013. november 10., vasárnap, 15:37
Belial
Csatlakozott:
2012. május 9.
Hozzászólások: 693
Válasz Nagaarum üzenetére:

"naggyon paraszt jó" (hrhr) |-D

Ezt egy haverom szokta mondani, külön története van, de lényeg hogy fasza.
Redrum 2013. november 10., vasárnap, 14:08
Redrum
Csatlakozott:
2012. március 5.
Hozzászólások: 449
Komolyan nem értelek titeket néha. Annyi jó post-rock album van, erre fel a legnagyobb önismétlésre szórjátok a 10-eseket
Nagaarum 2013. november 10., vasárnap, 13:14
Nagaarum
Csatlakozott:
2011. június 30.
Hozzászólások: 2181
"naggyon paraszt jó" (hrhr) |-D
--
Nagaarum YouTube Csatorna
mike666 2013. november 6., szerda, 19:54
mike666
Csatlakozott:
2009. május 19.
Hozzászólások: 438
Válasz ZolixiusRex üzenetére:



(knifed) Az Awakener kicsit "másképp'". :-)

Jaja, de jó lett =D
--
és persze más bolygón tilos kilincset nyalni
ZolixiusRex 2013. november 6., szerda, 18:18
ZolixiusRex
Csatlakozott:
2011. január 31.
Hozzászólások: 1788
Válasz mike666 üzenetére:




(knifed) Az Awakener kicsit "másképp'". :-)
--
Dark Mother, Mother Divine!
© 2001-2017 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.031 seconds to render