Többet vártam. Kifejezetten nem jön be az acsargás a Blood Guru első felében, sőt úgy általában a vokál pár tiszta részt leszámítva. TB? lemezt akarok.
Hopp, egy megosztó lemez. Szólhatna jobban, bár akkor talán elveszne az a hangulata, mintha vagy 30-40 évvel korábbról jönne, de amúgy iszonyat szuggesztív ereje van, nekem bejött.
Nem működik ez nálam sehogyse.
A kör többi doomos indulójánál szórakoztatóbb volt ugyan, meg olyan jól néz ki a borító, de akkor sem győzött meg, és jóval többnek éreztem a valós egy óránál.
Az egyedüli profitnak azt érzem, hogy eggyel több zenekart ismerek, de enélkül meglettem volna.
Jól van Valeri, sosem késő leszedni Sztahanov elvtárs képét a falról. A kis oroszos beütés jópofa, és ezzel felsoroltam a pozitívumokat, bocsi, én a dubstepet továbbra se szeretem, itt meg van bőven. Az éneksáv suttogásai és nyöszörgései szintén hozzájárultak, hogy e gigantikus életművet mindörökké elfelejtsem, tőlem aztán csinálhat Moszkva minden egyes lakójának is egy-egy lemezt. Persze lehet pont a legszerencsétlenebbet ismertem meg most csak, de ez alapján én utána nem nézek a többinek.
Én meg még az élmezőnyt se szeretem..
Bár alkottak ennél már nagyobbat, azért örültem ennek is; magukhoz képest mindenesetre nem egy bátor lemez.
Jason volt a kedvenc Metallica tagom, miatta választottam anno a hangszert, amit, és mindig figyelemmel kísértem az utódzenekarait - és újra meg újra csalódás ért. Most is.
Nem hozzák le a csillagokat az égről, de mint ahogy ezeréve egyszer egy kritikában írtam (azt hiszem), szép lassan egyre jobb és érettebb lesz, amit csinálnak.
Egyszerűen jó! Ha tiszta ének, ha károgás, ha pörgősebb, ha lassabb. Eltalálták mindenhol.
Pozitívumok: tök jó ötletek, sokszor magával ragadó hangulat. Negatívumok: hiába az ötletek, ha a megvalósítás nem mindig sikeres, túljátszott témák, ergo unalom, a srác hangja elég idegesítő tud lenni. Összességében egy jó anyag lehetett volna, de hiányzik a kohézió.
Dögunalom.
A hangzás nekem bejött, meg a témák se olyan rosszak. Jót tesz neki a hörgés. A tiszta éneket el is lehetne hagyni, mert az eléggé gyenge. Borító alapján én is valami morcosabbat vártam.
Ehhez én szerintem fiatal és modern vagyok 30 évesen. Időutazás a doom korába. Nem értek ehhez a zenéhez, lövésem sincs, hogy ez jó, vagy sem, ezért megy az 5 pont. Belőlem tökéletesen semmit nem váltott ki.
Engem is meglepett, de végül sikerült meggyőznie. Párszor körbe kell mennie ennek is, mire megadja magát.
Kedvelem a stílust, szerintem az egyik legnehezebb ezen keretek között olyat alkotni, hogy ne fulladjon unalomba az egész és emlékezetes tudjon maradni. Sajnos ez itt most nem sikerült, ez nem lett egy erős lemez.
Bevallom őszintén, hogy elsőre hatalmasat csalódtam. Karyn a mikrofon mögött, klassz zenészek, és mégis bukta. Davide Tiso írt már egy The Painter's Palette albumot, ami szerintem az eddigi életmű csúcsa. Kb a 10. hallgatás környékén kezdtem rájönni a koncepcióra és megérteni, hogy mit is szeretnének mondani nekem. Furcsa és nehezen befogadható végeredmény született, ami időt és figyelmet igényel, nem is keveset. Viszont ahogy kibontakozik szépen lassan...
Nem az én világom. Háttérzenének se.
Hangulatos, nem erőltetett, sodró lendület, ötletek, de néha kicsit itt-ott zavart a cseh nyelv.
Nagyon betegesek a dalszerkezetek, de ezekkel a gitártémákkal, hangokkal és régi szerelmemmel, az ős progresszivitással rögtön megvettek kilóra. A Demon For A Day mindent vitt...
Azért ezt a régi hard rock/heavy/doom keveréket ilyen énekessel eladni nem nagyon lehet. Pedig stílusa, hangulata közel is állhatott volna hozzám. Hiányoznak az igazi dalok.
A körben szereplő pár zagyvaság után kifejezetten jól esett ez a régimódi, tiszta doom lemez:) pont ahogy szeretem...
Nincs olyan nagy titok ebben a sok lemezben: a szárogatóról leemeli a hangokat, beteszi újra a mosógépbe és amit kiköp, az az új lemez. A számomra barátságtalan elektronikai környezetben azért akadnak fantasztikus ötletek, amikért nagy kár.
Hangulatos kis funeral doom, de vannak műfajában sokkal érettebb alkotások is, ahol én még nem unatkoztam. Itt azért igen.
A dob folyamatos változása, variálása nagyon tetszik és a dallamok is ültek, de a lemez második felét már nagyon untam. Ritkán mondok ilyet, de egy kis poszt hangulat jót tett volna neki néhol.
Nem lenne jogos nagyon lepontozni, mert egyáltalán nem szar. De az is igaz, hogy inkább idegesített. Valószínűleg nem vagyok mostanság túl befogadó, túl sok minden van itt nekem és nem élvezem.
Nem tudom mihez hasonlítani és nem is akarom. Annyit tudok, hogy picivel jobban élveztem, mint a Hail Spirit Noirt, de ezt sem fogom sűrűn hallgatni. Szerintem most akkor megyek és berakok egy Deicide-ot.
A stílus kedvelőinek biztos tuti, nekem semleges hard rock stílusgyakorlat. De nem is annyira semleges, mert 3 dal után már nagyon untam.
A tiszta éneknek van egy fajta amatőr bája, a zene hallgatható, kellemes, a borító állat. Ez most ennyi.
Ez a lemez tökéletesen megfelel a műfaján belüli standard elvárható minőségnek. A Saint Vitus jutott róla eszembe. Nekem csak a műfajjal van problémám, mindamellett, hogy kellemesen hallgatható zene, a doomnak ez a tradicionálisabb, szikár változata hosszú távon nem köt le, jobban szeretem a körben az Everlasting által képviselt, elborultabb vonalat.
Nem tudom, mire számítottam... de nem erre. Ezzel engem vallatni lehetne. Műfajában tényleg nem gagyi, jól szól meg minden, de őő izé a Bitu Men volt az egyetlen dal, amit normál vérnyomással tudtam végighallgatni.
Szóval nekem inkább ez.
Képtelenség eldönteni elsőre, hogy fogom-e még hallgatni. Tetszik.
Ha annak idején a Heavy Metál Zene ilyen töketlen és steril lett volna, inkább elmegyek a diszkóba.
Belső és külső tartalom egyaránt meggyőző itt
Most még ennyi. Magasra tették nagyon a mércét az elsővel, így egy kicsit magukkal toltak ki. A mackós hangzás viszont maradt, ennek nagyon örülök.
Rájöttem, hogy Redrummal van valami közözen beteges oldalunk. Annak idején a The Drones-nél is egy húron pendültünk. Ezzel is így lesz.
Mondom... most már unom a doomot! Biztos én vagyok a gonosz, mikor azt mondom, hogy a Sabbath kipattantott a földből egy csomó majmot, aki azt hiszi, hogy a 13 miatt most az egész világ doomért szomjazik... De a zenei világ mindig is arról szólt, hogy a paletta 99%-ának nincs saját akarata, csak sodródik.
Azt hiszem, most már egy kicsit unom a doomot. Túl sok lett belőle mostanság.
Fájdalmasan gyatra valami. Ha nem épp konyhát csempézek, bizonyára kinyomom a vége előtt... Hangja éppen van a csávónak, csak füle nincs. Meg fantáziája sem. A zenészeknek sem.
Vannak, akik kijelentik, minőséget csak lassú munkával lehet létrehozni, ezért mereven elzárkóznak Senmuthtól. A valódi ok szerintem az lehet, hogy ismerni szeretnék a világ összes metallemezét, ami ellen Senmuth vét, mert hát ki képes egy előadótól kéthetente meghallgatni minden új kiadványt? Senmuth esetében nem igaz az, hogy a jó munkához idő kell. Ez a ruszki fószer egy hét alatt képes minőségi lemezt írni. Ahogy ezt is. Gondolkodom a maximumon. Eddig kb 150 lemezt írt.
Jót tesz neki az első dalban az a begyorsulás és a Silence-ben az ének. Sajnos ezen kívül gyakorlatilag semmire nem emlékszem belőle. Unalmas hangjegytologatás.
Kislány nagy hanggal és hajjal. Egyszer is fájdalmasan ment le. Többször meg nem fog. Például azért, mert ez a hangjegy és ütem szédelgés a harmadik számtól erősen fárasztó lett. Memóriajáték... Csakhogy kamu az egész. Az hangjegyléptetések 95%-a nyolcados váltás. A többi negyedes. Ha már nagyon különlegesnek érezzük magunkat, és progoskodni akarunk, csináljuk rendesen... Ahogy Senmuth pl :-D Engem ez a gitáros nem ver át. Ötlet nem sok van benne, de még technikailag sem különleges. Előbbi mellett mondjuk ez már nem nagy bűn.
Szerintem a legtöbb embernek Newsted a kedvenc metalikás tagja (vagy Lars? :-D). Ez a zene viszont télleg plöttyedt narancs. Sajnos még csak csalódás sem ért. A Soldierhead kissé punkos lazulása egy kicsit tetszett. Vagy csak már megszoktam a klip miatt. Az ének nagyon gyatra. Fantáziátlanul: egy sor a zenében, egy sor a szövegben, semmi átfedés, nincsenek átcsúsztatott sorok, egyszerűen fapados.
Nagyon díjazom, hogy nem ment át egy pillanatra sem kocsmai hőbölgésbe, ahogy a gagyi hazai űberfolk nagy csapat teszi. Ha ez történt volna, akkor mínusz 5-6 pont garantált, de a komoly megközelítés miatt eléggé élveztem hallgatni.
Igazi csemege...hogy hogy eddig nem futottam össze velük??? Mint egy 10 fogásos vacsora...
Nyeeenyere-nyeeenyenyeeeere nyenyereeeeeeeeee... fáj a fogam tőle.... Ez az amit a Primusék jól tudnak csinálni...Ők nem! Bocsi, de ezt nem bírom végighallgatni...
Nem rossz ez...csak sok korai Scorpionst és Uriah Heepet hallgattak.
A borító alapján valami karcosabbra számítottam. A stoner-elemek nem a szívem csücskei, de ennek ellenére működik a cucc...
ez aztán doom zene a javából...számomra érthetetlen, hogy tudtak a doom zenekarok ennyire elszaporodni, ez természetesen magával hozta az ilyen ötlettelen garázs-zenekarok hadát...az énekes srác még tud is valamit, de belőle is van már legalább ezer...úgyérzem ez a műfaj is kezd úgy járni, mint a thras metal, egyszerűen kimerült...
Igen csak kételekedve álltam neki. Azért valljuk be...150 lemezt 10 év alatt még hashajtó segítségével sem könnyű produkálni. Kifejeztten ajánlom mellé a fül/fejhallgatót, teljesen máshogy jönnek át a hangok, szimpla hangfalon először nem is tetszett... Rohadt jó a lüktetése, szerencsére nem a Karl Sanders elektro-sokkolt változata a muzsika. Az acélszívű/kő-metálosoknak feltételezem nem fog bejönni...csoda, hogy bekerült ide :D. Sok az elektronika és a ruszki vartyogás (ennek örülök, mert esetleg nem kell csalódnom a szövegben:), metalügyileg nem tesz le nagy dolgokat, viszont szervesen illeszkedik a "felvillanyozott" keleties hangorkánhoz.... összefoglalva: MODERN VILLANYZENE, ...egyre jobban tetszik, ahogy sokadjára hallgatom
Jó-jó...de kezdem már megutálni a doom zenét...inkább 59-edjére is meghallgatom Senmuth mester 150. lemezét
Az ének igen csak erőltetett (túl sok erőspaprikát evett szegény?), a zene pedig igen modern akar lenni...túlzottan akar... Lehett még többször kellene meghallgatnom, hogy beérjen...de erre a körre van elég sok más zene, ami nehéz eset..
Már egy ideje vártam erre az albumra...de most csalódott vagyok....pilledt narancs...Newsted behúzva hagyta a kéziféket..., a gitárok a spájzból szólnak, csak csukott ajtó mögül hallom a brummogásukat...
Hát...nem egy Finntroll és szerencsére távol került a kocsmai "mulatós metáltól" (Korpiklaani és gombaspórái). Kevesen tudják jól csinálni a folk elemek beépítését...itt sikerült (végre!) nem megerőszakolni a dalokat...itt tényleg dalok vannak (azért ez még nem érték)...újra meg újra meghallgatva egyre jobban tetszik...és valamiért Dan Swanö stílusára is erősen emlékeztet...
Technikailag tényleg jól összerakott,de engem halálra idegesített.
Szánalmas művészkedés. Tipikusan azok az emberek akik azt hiszik magukról,hogy ha egy széklábat lefotóznak fekete-fehérben akkor ők már művészek. Az ilyen emberek mennének inkább bányába.
Nagyon jó zenét játszanak,csak az énekesnek kéne egy kicsit változtania valamit a továbbiakban mert néha nagyon levesz a zene élvezhetőségéből.
Nagyon jó volt,talán néhol a tiszta énekü részeket esetlennek éreztem,de attól eltekintve teljesen élvezhető egy lemez.
Nagy átlagban inkább untam mint élveztem,pedig nem feltétlenül rossz.
Kicsit megijedtem mikor láttam,hogy emberünk szinte fossa a lemezeket. Volt is alapja ennek,hisz hiába voltak jó pillanatai összeségében ez az elektronikus szerencsétlenkedés és ez a vödör alól a budiban énekleklés szinte élvezhetetlen volt.
Egyedül a Remaining in ground című szám végén kaptam fel a fejem,amúgy meg hihetetlenül unalmas volt.
A zenekar hangszerekért felelős része nagyon jó munkát végzett,ám az az illető akit ezt a valamit ének gyanánt kivánta felvenni az ment volna inkább krumplit hámozni.
Van egy-két jól sikerült szám de a többi csalódáskeltő.
Egész élvezhető mint ének terén,mint hangszerek terén teljesen rendben van.
Nem érzem, hogy kevesebb lenne az előzőnél, ugyanolyan fantáziadúsan beteges, mint az volt. Nem is kap kevesebbet.
Sorry, de ez borzasztó, én sem bírom egynél többször végigszenvedni.
A zene kifejezetten jó, régies hard rock, az énekesnek nem sok hangja van, a két dolog kombinációja ennyit eredményez. :-)
Ez volt a kör legjobb doomos versenyzője, de az unalmas, egysíkú ének ezt is eléggé lehúzza. Zeneileg nagyon jó.
A hangulata megfelelő, az a bajom vele, hogy csak a befejező 2 dalt érzem többé-kevésbé jónak, az énekesnek nincs rossz hangja, de az énektémák szerintem többnyire fantáziátlanok, kidolgozatlannak tűnnek. Emiatt az egész nem eléggé hatásos számomra sajnos.
Alapvetően tetszik. Ez a kiindulópont, aztán majd kiderül, mi lesz a vége.
Szeretem ezt a stílust, de muszáj valami különbséget tenni az élmezőny és a nagy átlag közt, és úgy érzem, ez az utóbbiba tartozik.
Jó lenne ez, de persze ezt is az ének veti vissza... Karyn Crisis jobb lenne ha végig hörögne, mert azt nő létére elég jól csinálja, de ez a "nem akarunk hörögni de tisztán sem akarunk énekelni" módszer eléggé fárasztó.
Nem rossz a kivitelezés, de nem érint meg különösebben.
Ez jó, így én is szeretem ezt a fajta zenét.
Nagy ötletek és kihagyott lehetőségek sora. Ugyan tetszik - az előzőhöz képest szerintem előrelépés ez a mostani - de még mindig úgy érzem, hogy több van ebben a zenekarban, mint amennyi megmutatkozik. Valahogy nem áll össze egy kerek egésszé. Valószínűleg azért is, mert már túl sok mindent akarnak vegyíteni. Itt van pl. a Hunters című dal, amire simán ráhúzható még a power metál jelző is.
A zenekarnak ezelőtt csak az első albumukat hallottam. Az rövid időn belül hatalmas kedvenc lett. Ez már nem ugyanaz, de szerencsére elmondható, hogy csak a stílus változott, a minőség még mindig magasan van. Nem mindennapi kiadvány, elsőre nem is igazán jött át, de aztán többszöri hallgatás után kiadta a valós értékeit. Ilyen szempontból olyan, mint a tavalyi Leprous album. Kezdetben nem jött be, ma már viszont fejből megy szinte az összes dal.
Két szám után tudtam, hogy ez óriási szenvedés lesz. Ettől unalmasabb zene nincs is a számomra.
Lehet, hogy csak a kör többi lemezei miatt, de nem volt rossz hallgatni, amellett, hogy abszolút nem fogott meg.
Ennyire erőtlen zenét ritkán lehet hallani.
Vannak jó pillanatai, de ezek nem adnak ki egy egész albumot. A végére nekem már nagyon sok lett az elektronikus rész.
Hidegen hagy.
Semmi élvezeteset nem találtam ebben. A régiek viszont érdekeltek ettől zenekartól.
Pont annyira lett kreatív, mint az album címe.
Nem az én világom, de tényleg vannak benne jól eltalált pillanatok.
A stílusért sosem voltam oda, az énektől meg zsong a fejem, instrumentális szempontból viszont nagyon erős. A Deamon for a Day pedig valóban a lemez legerősebb tétele, amibe érdemes belefülelni!
Miért kell minden számot tíz percesre nyújtani? Jó, ha egy banda képes ennyi időn keresztül fenntartani az ember érdeklődését (Leprous, Dream Theater, stb, stb), akkor megértem. De itt miért kell a hallgató idegeit nyúzni? Mintha már sportot űznének belőle a srácok... Én próbálkoztam vele, többször belehallgattam, kétszer végighallgattam, de nem akar működni és az én türelmem (és legfőképp időm) is véges.
Nem a kör legeredetibb vagy legötletesebb szereplője, az tény...viszont a szólók ötletesek, a riffeknek nagyon jó lüktetése van, az énekes pedig szerintem nem olyan szörnyen elviselhetetlen.
A borítóval sikerült egyből magukra vonniuk figyelmemet, nagyon jól eltalálták, meg kell hagyni. Lelkesedésem alábbhagyott, mikor megtudtam, hogy stoner metállal ötvözött, doom metált tolnak, igazából nem hittem, hogy ez a stílus engem érdekelni tud. De amikor végighallgattam pár számot rájöttem, mekkorát tévedtem; ez baromi jó! El bírnék viselni egy picit több pörgős témát is, de így is élveztem.
A kiemelkedő alkotásoktól messze áll, ahogy attól is, hogy megváltsa a világot, de a csávónak valóban jó hangja van és egész élvezhető kis muzsika.
Eléggé érdekes, bizarr zene ez...bírom a furcsaságokat, de ez a lemez számomra csak érdekesség; túl messze áll tőlem ez a műfaj és többszöri hallgatás után sem érzem azt, amit egy-egy kiemelkedő kiadványnál szoktam.
Nem tudom miért, az ilyen zenét egyszerűen nem bírom hosszabb távon elviselni...talán gyengék az idegeim hozzá. Mindazonáltal nagyon erős (és komor) atmoszférája van, amit lehet értékelni. Talán egy nagy trauma után megnyugtatólag hatna rám, azonban most nem tudom elképzelni, hogy önszántamból ilyen muzsikát hallgassak.
Első hallásra érezni, hogy kiváló zenészekkel van dolgunk, akik értenek ahhoz, amit csinálnak, ugyanakkor azt is tudni lehet, hogy a befogadó részéről ehhez a CD-hez bizony idő és türelem szükségeltetik. Az viszont ízlés kérdése, hogy erre áldozza-e az ember az idejét.
Mindig is szimpatizáltam Newsteddel, már a metallicás korszakában is, ez a zene is betalált, szívből jövő, old schoolos, karcos, kemény hallgatnivaló.
Tény, hogy van egy magával ragadó atmoszférája, de nem ér sokat, ha a lemez végére megunom. Nem rossz, nem rossz, de lenne még mit rajta pofozgatni, hogy az én szájízemnek jobban megfeleljen. Ilyen esetekben szokás azt mondani, hogy nem az én zeném, nem nekem írták.
Izgalmas, figyelmet követelő zene érdekes hangszereléssel és sounddal. Itt is az ének miatt kap kevesebbet.
Amit kedvelek a metál különféle műfajaiban, azt itt nem találom meg, így számomra igen kevés értékkel bír. Magyarán nem nekem szól.
Szeretem az ódon hard rock/metál anyagokat. A megszólalással nincs is gondom, de az énekes gyenge. A szólók plusz egy pont.
Az unalmas és hamis éneket leszámítva fasza egy doom lemez ez. Isten bizony, instrumentális formában is többet kapna....
A gyenge vagy kópia énekesek fordulója ez. A SM frontembere Messiah Marcolin manírjain nőtt fel,- talán még a svéd csuhája is rámenne - de jó dalokat nem tudnak írni.(....azért ezzel sok epikus doom csapat van így.)
A gazdag életműből ki lehet csemegézni igen jó lemezeket. De mi lenne, ha egyszer hagyná "megérni az ötleteket?" Én szívesen hallgattam most is...
Sajnos kevés maradandó momentumot hallok itt, a kötelező elemek variálgatása meg nem okoz nagy örömet. Talán másodjára jobb lesz!
Büntet a dalnok(nő) rendesen, de a zenei részek jók és különlegesek. Nem nagyon követem őket, ám hetedik lemezre többet, jobbat várnék.
Néha, mintha Chuck Billy-t hallanám énekelni, de a zene azért nem az a szint. Profi, jól felépített lemez,de már régóta nem izgat az ilyen.
Kevés pagan/folk/black csapat alkot tartósan magas színvonalon, a Panychida azonban közéjük tartozik. Eddigi lemezeik rendre jól szerepeltek a hp-n és bízom benne, most sem lesz másként. Ez bizony a műfaj krémje, így megy a maximum pont.
Szerintem még az előző lemeznél is színesebb, betegebb lett, mondjuk a kezdésnél először majdnem sokkot kaptam :) Ennek ellenére most a 10-eshez még idő kell...
Vannak valóban átfedések, hasonlóságok az egyes lemezek között (stílustól függően, mert nem csinálja ugyanazt mindegyiken), igaz eddig kb 10 albumot töltöttem le, amiből ítélni tudok. Ez a srác tényleg minőséget produkál! Neki így müködik az alkotói vénája, ha 4 hétre "leállna" a 2 hét helyett, nem rögzítené azonnal ami eszébe jut (sok-sok jó téma hozzáteszem), még a végén elfelejtené őket, pláne ha jó az elsőre is...
mind csak állandó hp tag csak olvasói
Hangpróbák: 1. ... 249. 250. 251. 252. 253. 254. 255. 256. ... 343. Full screen Vertikális nézet
2014. február 8.
baathory BlackZone boymester mike666 Nagaarum nascence Pewoon Pistike66 Redrum Unknownsoldier viribusunitis Perszepeta ∑:
1. viribusunitis
Panychida
Grief for an Idol
8.5 8 7 9 8 8.5 9 9 6.5 5 10   8
2. Pistike66
Hail Spirit Noir
Oi Magoi
7 9 9 6.5 9 9 6 9.5 7 6 8 9.5 7.8
3. nascence
Altar Of Betelgeuze
Darkness Sustains The Silence
6 7 7 7.5 5 7.5 8.5 7 6 9 7.5   7.1
4. BlackZone
Ephel Duath
Hemmed By Light, Shaped By Dar...
8.5 8 6 8 4.5 6.5 5 6.5 4.5 7 7   6.5
5. Nagaarum
Senmuth
Энгр&#...
3 8 4 3 9.5 10 3 7.5 5.5 3.5 8 9 5.9
6. mike666
Everlasting
March Of Time
5 6 7 9 5 6 5 6 4 5 6.5   5.9
7. Unknownsoldier
Newsted
Heavy Metal Music
6 4 5 4 5 6.5 6 6 4 8 6   5.5
8. boymester
Stone Magnum
From Time​.​.̴...
4 5 9 7 2 4 6.5 6 4.5 6.5 6   5.5
9. Pewoon
Demon Eye
Leave the Light
5 3 6 5 2.5 8 7.5 7 3 7 6.5   5.5
10. Redrum
Thee Silver Mt. Zion...
Fuck Off Get Free We Pour Ligh...
8 6 4 7 8 2 2 3 8.5 3 2   4.9
∑:
6.1 6.4 6.4 6.6 5.9 6.8 5.9 6.8 5.4 6 6.8 9.3 6.3
boymester 2017. január 28., szombat, 16:59
boymester
Csatlakozott:
2011. január 24.
Hozzászólások: 2968
Sok epikus doom banda...ezernyi énekes, ezernyi megoldás...de hol van ez az ezernyi??? Sok-sok évnyi kutakodás, demóvadászás és hallgatózás után kb. 100 működő epikus, tradícionális doom metal zenekart tudnék felsorolni, se többet, se kevesebbet...hol van ez a több ezer death, black zenekarhoz, amiből naponta alakul egy valamelyik sufniban??? Bármelyiket jóval könnyebb gyártani, mint egy jó doom lemezt, épp ezért a középszerűbbeket a műfaj szar helyzete, háttérbe szorítása mellett pusztán felvállalásukért, kitartásukért is tudom becsülni! Arról ne is beszéljünk, hogy a leghúsosabb riffek, a legfogósabb témák legyenek azok bármilyen műfajba ágyazva, a doomban gyökereznek...
--
Youtube csatorna
bahon 2014. február 8., szombat, 15:01
bahon
Csatlakozott:
2007. március 29.
Hozzászólások: 2838
Én tudnék mesélni a gyenge átlagokról! Megtegyem? Kicsit kiszínezem majd, hogy ne aludjál el közben! :-)
Nagaarum 2014. február 8., szombat, 07:56
Nagaarum
Csatlakozott:
2011. június 30.
Hozzászólások: 2168
Ritka gyenge kör volt. Nem is emlékszem, lett volna-e ilyen szar az átlagom valaha.
--
Nagaarum YouTube Csatorna
Nagaarum 2014. február 8., szombat, 06:39
Nagaarum
Csatlakozott:
2011. június 30.
Hozzászólások: 2168
Válasz nascence üzenetére:

A következő két körre is van új Senmuth album, a 153. és 154. (a) (8)

Ne kísérts! :-D
--
Nagaarum YouTube Csatorna
nascence 2014. február 7., péntek, 20:31
nascence
Csatlakozott:
2010. november 27.
Hozzászólások: 648
A következő két körre is van új Senmuth album, a 153. és 154. (a) (8)
Belial 2014. február 2., vasárnap, 05:04
Belial
Csatlakozott:
2012. május 9.
Hozzászólások: 683
Válasz Nagaarum üzenetére:


Mert a Dimmu és a Cradle "szoptatós" blacket játszik. Nem rossz bandák, de sok közük nincs az eredeti recepthez...


Ezt nagyon jól megfogalmaztad. :-)
Amúgy kb rám is tízen éves koromban hatottak igazán, mostani fejjel hallgatva azt mondanám hogy a korai Cradle lemezek inkább metal, a Dimmu lemezek meg remek háttér zenék, az új albumok viszont már egyik bandától sem voltak igazán meggyőzőek.
mike666 2014. február 1., szombat, 13:25
mike666
Csatlakozott:
2009. május 19.
Hozzászólások: 428
Válasz Nagaarum üzenetére:


Mert a Dimmu és a Cradle "szoptatós" blacket játszik. Nem rossz bandák, de sok közük nincs az eredeti recepthez...


Gyönyörű és diplomatikus megfogalmazás. Én is valami ilyesmit akartam írni csak nem jutott eszembe a jó kifejezés. Mondjuk én úgy állok a két bandával, hogy mindkettőnek tetszenek a régi anyagaik, hiszen megjelenésük idején voltam tizenéves és le is nyűgöztek azon nyomban, az újabbakból csak a Cradle lemezek jönnek be. És igen: egyiket sem tartom black metálnak, de ezt nem is kezelem problémaként. A Dimmut is csak egyszerűen unom, nem kötnek le az újabb cuccaik.
--
és persze más bolygón tilos kilincset nyalni
Nagaarum 2014. február 1., szombat, 09:49
Nagaarum
Csatlakozott:
2011. június 30.
Hozzászólások: 2168
Válasz rudolftor üzenetére:


Nálunk a kínaiba a kinyúlott nyaku akciós polók között van Dimmu meg Cradle poló is! (knifed)

Mert a Dimmu és a Cradle "szoptatós" blacket játszik. Nem rossz bandák, de sok közük nincs az eredeti recepthez...
--
Nagaarum YouTube Csatorna
© 2001-2017 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.032 seconds to render