A korábbi lemezüket nem ismerem, de ez alapján érdemesnek tűnik megismerkedni vele. Nekem a Pain Of Salvation újabb kori dolgait is idézik, azt meg szeretem.
Ez tényleg remek. A kör egyértelmű meglepetése nálam, annak ellenére, hogy az instrumentalizmus nem nagyon szokott meggyőzni.
"Beethoven meets Frankenstein metal" lehet benne valami... Nekem mindenesetre tetszik.
Bár a Marduk "márkanév a szakmában" nekem ez az első találkozásom velük. Korrektül összerakott anyag, ami a zenében is jól hozza a háborús témát.
Ha folk, akkor legalább ilyen legyen. Viszont a kevesebb, néha több elvét ajánlom a csapat figyelmébe.
Én Bathory (pozitív) hatást is érzek. Előásom az első részt is.
Ezt nekem írták! A Bedlam demókkal kezdtem, az Inside Ash örök kedvencem, az első Nomad album is betalált, ezzel sem történt másképp, csak még jobban.
Az egyik legjobb funeral doom(os) anyag, amit valaha hallottam. Különleges. Hangulatos, érdekes betétekkel.
Régen se voltam elájulva tőle, ez nem változott most sem.
Banya véleményével értek egyet. Már számomra szarul kezdődött mert utálom a keleties dallamokat. Viszont a hörgős részek nekem feldobták a zenét. Nem rossz ez, de nem is dobtam hátast.
Néha szoktam ilyen zenéket hallgatni, de ez világszínvonalú. Eszement jól zenélnek. Csak a legjobbakat kívánom nekik. Szerintem zseniális.
A Where Moth And Rust Destroy valamennyire tetszett, főleg a dobjáték volt kiemelkedő. De ez? Annak idején a dobos a Slayer dobosa címre is jelölt volt ha jól emlékszem. Szerintem a manus hatalmasakat tudna dobolni valami jó zenére. De a hit aprópénzre váltja a tehetséget. Én semmit nem értek a szövegekből, de olvastam itt,hogy állatmentő vagy ilyesmi. Nemes a cél, de a tehetség elkallódik. Menjünk dobolni a hit gyülekezetébe. Hajrá. Hülye vagyok,de még hülyébb akarok lenni.
Monnyuk én soha nem szerettem a Mardukot, ez is csak átlagos aprításnak tűnik. Profi az igaz, de nem hoz lázba.
Ez is csak egy rádióbarát kamuzene. A tököm tele az ilyen semmitmondó zenékkel. Ráadásul németül. Mondjuk a Fürer mondókáját szeretem németül, de dalba foglalva mindent elbax a német.
Black metalnak túl profi volt nekem. A tiszta ének se jött be, viszont az összkép nem volt rossz. Háttérzene kategóriában a jobbak közé tartozik.
Amatőr thrash-t nyomtak. Nekem meg is van The Bedlam-Reality Of Present. Ez meg mi a tököm? Tiszta ének? Minek? Semmi értelme számomra. Ha ez az a együttes akire gondolok. Nosztalgiából nyomok egy négyest, mert azért a polimer kazetta na. Azért az valami . Mindenki polimerből kezdte.
Eszement jó zene. Nem is szarakodok.
Tiszta Amerika. Rázza a rongyot rá a homokos mű májer népség. Ez itt a keleti blokk. Itt tömény orosz black-re van szükség.
Hullámzó. Néha nagyon tetszikn néha meg a falra mászok tőle. Kicsit sok nekem a keleti fűszer.
Olyan mint a chips a reklámban, régen is jó volt, ma is ugyanolyan jó.
Első hallásra csalódás volt, aztán adtam még egy esélyt, akkor úgy nézett ki, hogy beérik, de most egy kicsit más füllel hallgatva tényleg elég sz@r.
Nem vagyok nagy barátja a black metalnak, csak néhány olyan lemez van amit szívesen hallgatok, ez annak ellenére ,hogy nem voltam rá kíváncsi, tulajdonképpen tetszett. Nem estem annyira hanyatt tőle, sokszor olyan érzésem volt, hogy már hallottam ezt valahol és akkor megint a Rotting Christ Kata Ton... lemeze ugrott be. Azért még lemegy néhányszor.
Szerintem se kamu falunapi zene ez, hanem kifejezetten szórakoztató változatos. Talán angolul kienc is lehetne.
Megadom a 10-et, ez tetszett a legjobban. Nem vagyok egy nagy szakértő különösen nem a black-ben, de nekem sok death-es hatás volt benne. A hangzás kristálytiszta a szimfo és kórus elemek nagyon feldobják. Köszönöm.
Rohadtul idegesített. Amúgy nekem is Ákos ugrott be.
A progresszívebb részek nem annyira a funeralos részek nagyon bejöttek. Bírom az ilyen síron túli pokolbol bugyborékoló hörgést.
Minden szám elején azt vártam, hogy ez most majd jó lesz de hamar unalomba fulladt. Én is abba a sorba állok akiknek nem tetszik.
Borzasztóan untatott.A zene minőségéről nem tudok beszélni, mert olyan gyorsan ugráltak ide oda hogy az számomra zavaró volt, ez inkább arcoskodó zenészek jambulijának hangzott.
Azért nem hallgatok ilyen zenéket rendszeresen mert gyorsan feltelek vele, de vitathatatlan ,ez több mint profi.Korábban nem győztek meg ennyire, de most nagyon.
Ötlettelen , értelmetlen,gagyi.
Kibaszott nagy lemez lett , első pillanattól kezdve egyértelmű ,hogy 100 pont.
Hát ez egy kupac kula, gyászos, ha nem ismerek egy bandát utána szoktam nézni, elpazarolt idő volt a mostani.
Ahogy hallom a srácokat nagyjából olyan hatások érték mint a dimmu-emperor-immortal-summoning, legalábbis a part 1 alapján, ami 10 pontos, de ez határozottan gyengébb lett, így is kellemes, csak hát ez vissza esés.
???
Hangulat és türelem kell hozzá, nem egy gyorsan emészthető, de én nagyon élvezem ezeket a fajta műveket, még ha mostanában úgy is érzem hogy kezd trendi lenni a stílus.
Kibaszott nagy lemez lett , első pillanattól kezdve egyértelmű ,hogy 100 pont.
Nem könnyű vegyíteni a szezont a f**ommal, de nekik sikerült elviselhetően. De csak elviselhetően.
Minden idők egyik legjobb magyar zenekara véleményem szerint, ez pedig egy nevükhöz méltó lemez. Még nem érzem azt a kötődést, mint a régi anyagokhoz, amiknek nagy rajongója vagyok, de erre is büszkék lehetünk.
A nagy KÖZEPES lemez.
Ha már banya emlegette a Rottingot, nekem is az ugrott be, csak véleményem szerint jobb, izgalmasabb, mint a Marduk, ami sosem tudott igazán elkapni. Profi, vérprofi, kétségtelen, csak ugye a szubjektivitás...
Nem zavart a nyelv és a zene is kellemes csalódást okozott. A borító viszont nagyon ellenszenvessé tette a csapatot, ennél sötétebb, mélyebb zene rejtőzik itt.
Egyetértek nascence asszonyával...
Az előző jobban bejött...
Nem érdekel, hogy menő, vagy sem, az sem különösebben, hogy néz ki, csak egyszerűen sosem voltam rá vevő, még ha minőség is társul azért hozzá.
Szerintem remek volt a csapat eddigi egyetlen, 10 évvel ezelőtti lemeze, és ez az új is kellően érdekes, izgalmas, és egy igencsak jó felállás jött össze mostanra...
Nem az én világom, viszont úgy látom, hogy már a zene iránt mutatott maximális alázat miatt sem lehetne rosszat mondani a csapatra. Aki él-hal az instru/prog/fúziós zenékért, annak meg gondolom instant kincs ez. :)
Közel hallgathatatlan. Nem is tudom mikor hallottam utoljára ennyire kevés fantáziával megírt zenét, és hát legalább az ének is pocsék. És ez egy 9 nagylemezes csapat. :(
Nem kérdés, talán most van a csúcson a csapat. A Serpent Sermonnal együtt a Frontschwein igencsak masszív párost alkot.
Ultragagyi fesztivál-folkmetál. Jól rémlik, hogy ők valaha még viszonylag komolyan vehető zenében utaztak?
Kreatív zene, de a hosszabb dalok esetén elkalandozik a figyelmem. Néha a Ne Obliviscaris neve beugrott...
A magyar színtérről érkező csapatokat jó ideje hatalmas szkepticizmussal fogadom. Nem véletlen, a Nomádban is majd minden ott van amit kishazánk rock/metál zenéiből kihagynék...
Meglepően ötletes...
Legszívesebben kikapcsoltam volna már az első szám után! Előzetesen, belehallgatás nélkül három pont lett volna, szóval a cucc még a megelőlegezett minimálszintet sem ütötte meg. Akiknek meg bejön, habzsolják egészséggel. :)
Képlet szerint én ezt imádom. A képletek zenei implementációjának nehézségeit hivatott bizonyítani, hogy pedig nem. Nagyon profi zenei megoldások vannak, tetszetős hangulati részekkel megspékelve, azonban nekem ez kicsit iránytalan. Túlságosan csapongó, amit nem tudok a zenei sokszínűségnek betudni, inkább a kontrollálatlan alkotói véna fröcskölése ez ami beterít mindent a hörgéstől a soft rockig. Nem rossz egyébként, de inkább Karcius, vagy Dave Matthews Band, ha már ilyen hangulatokra vágyom.
Hol van??? Egyszerűen nem találom... Itt sincs, és itt sincs. Nincsenek meg a mínusz pontok... (kérem szépen, magyar lemez... lehet sírni, hogy lehúzzuk a hazai anyagokat...)
Az antihype-ot levakarva magamról, nem hallok itt olyan nagy gondokat... Biztosan megint az én készülékem tekeredett el, de vállalom. :)
Ezen nem kell agyalnom. Mestermű. Mortuus és Morgan zseniális elegyet raktak össze az újkori Mardukban. Fredrik Widigs előtt is emelem a kalapom, nem csalódtam a srácban, nagy kedvencem. Top lemez, január ellenére kizárt, hogy ne legyen az idei végelszámolásban top 5-ös a Frontschwein.
Broki van a fületekben??? Mi a tosz? Néha érkeznek ide az okádék fetrengős, mulatós kocsma folkok és mindenki eldobja az agyát, amikor meg jön egy totál korrekt folk lemez, akkor meg fanyalgás van??? Szerintem én nézek rossz műsort...
Lásd kritika!
A legtöbb problémám szubjektív és általánosan tekintve nem annyira gáz. Az ének és a szöveg valami brutális Ákos nyúlás és Ákosnemzetiművészgittegylet Úrtól spontán reflux hadművelet indul a gyomromban... Okoskodós, álintellektüel szarság, ami Mákossal és Lovreck Krisztiánnal jóféle turnéelegyet tudna alkotni. A torzított gitár hangja viszont tetszik. :)
Az a bajom ezzel, hogy akármelyik aspektusát veszem górcső alá, mindegyikben találok jobb bandát. Okés, változatosak... mármint mihez képest, ugye? A vokál baromi unalmas és egysíkú és nem egyszer éreztem azt, hogy megöl a végeláthatatlan gitáros témaismételgetés. Összességében nem hiszem, hogy engem bármiről is meggyőzne ez a lemez a stílussal kapcsolatban.
Jó! Meglepően jó!
Én szeretem ezt a stílust, és nem is tartom rossznak a lemezt, de alig-alig bújik ki az átlagos bélyeg alól, főleg ha a műfaj nagyjaival hasonlítjuk össze. Vannak itt jó témák, de egyszer sem jut el a lúdbőrös élményig, és egy-két helyen átcsap művészkedésbe a dolog. A hörgés pedig többet ront, mint használ egy ilyen albumon.
Egy instrumentális zenének le kell tudnia kötni a hallgatót és azt kell éreztetnie, hogy ide márpedig énekes nem kell. És ez éppen ilyen! Nagyon szép, hangulatos, sokoldalú és hallgattatja magát. Én sokszor elő fogom még venni.
Sosem szerettem, ha egy zenei művet átitat egy igaz ügyért való küzdelem propagandája. Főleg akkor nem, ha a szöveg olyan, mintha kisiskolásoknak készült volna, és emiatt annyira szájbarágós, hogy összetéveszthető bizonyos tüntetések egydimenziós szövegeivel. Még akkor is nagyon zavar, ha éppenséggel egyet is értek bizonyos dolgokkal. Az egész lemez Ted Kirkpatrick The Tourniquet Ark nevű mozgalmára akarja felhívni a figyelmet, ami a zenéből kiöli a művészetet, a hangulatot; tönkreteszi az egész lemezt. Lehetett volna ezt az állatvédelmet intelligensebben is tálalni, de így csak felidegesít. Az egésznek van egy válogatáslemez feelingje is, ami nem is csoda, ennyi vendégzenésszel. Kétszer hallgattam meg, de többször biztos, hogy nem fogom, pedig a zene egész élvezhető lenne.
Nem tudnék vitába szállni se emp, se pistike66 véleményével. Már jó ideje hallgatom. Annyi év és lemez után, még mindig képesek hitelesen pusztítani és erős dalokat írni. Ez több, mint dícséretre méltó!
A folkos dolgokkal úgy vagyok, hogy némelyik előadót az egekig tudom isteníteni, míg másoktól menekülhetnékem támad. Széles a skála, ugyebár. A Finsterforst inkább az előbbi útján halad előre. Valóban érzek én is némi slágeres ízt itt-ott (mondjuk a címadó refrénjében), de egyáltalán nem tolakodó, meg ráadásul ötletes is, viszont ami számomra a legfontosabb, ez egy komoly hangvételű anyag, amelyben el lehet merülni, át lehet érezni a dallamok nyújtotta népi jelleg fontosságát. Értékként lehet felfogni, amit csinálnak, és meg kell, hogy valljam, végig jó ötletek, jó megoldások bukkannak fel, a terjedelem sem indokolatlan, a színvonalat magasan tartják. A monumentális részeket nagyon jól eltalálták, a gyönyörű Reise Zum?-ról nem is beszélve. Én annyit változtatnék, hogy néhány (túl) könnyen emészthető folk témát lecserélném mélyebb harmóniákra.
Négy hallgatás után is úgy érzem, most kezdek csak ismerkedni az anyaggal, de ez inkább erény, mivel egyre jobbnak tűnik. Az ilyen anyagokkal nálam különösen sok időre van szükség. Gyenge nótát nem tudnék mutatni, még átlagost sem. Talán az ének lehetne erősebb. A második track pedig egyenesen zseniális elejétől a végéig, az a kedvencem! 5.40-től 6.00 percig még X-akták hangulatot is felfedezni vélek benne (az egyik kedvenc sorozatom). Közben a part 1-gyel is ismerkedem, de még tart a folyamat.
Csakis elvből hallgattam végig. Mű szövegek nulla zenére. Halkabbra vettem a hangerőt, mert szégyelltem, hogy ez szűrődik ki a szobámból. A rock/metal ezen szegletétől engem a Jóisten mentsen meg!
Többszöri hallgatás után teljesen megnyílt előttem a lemez. A harmadik dal talált el a legjobban eddig, de nagyszerű dallamokra lehet lelni az utolsóban is. Az ének, meg itt-ott a hangulat, még a sokkal barátságtalanabb (de szintén nagyon jó) ausztrál Disembowelmentet is eszembe juttatta. Figyelmet érdemlő minőségi doom!
Az én véleményem itt lényegtelen, ugyanis sosem szerettem a Marilyn Mansont. Soha sem volt szimpatikus a zenéje, sem a hangja, sem a kinézete, sem a megnyílvánulásai, és nekem ez a lemez is csak fülbántalom. Úgyhogy nyilatkozzanak azok, akik értik és érzik ezt a zenét.
Nem mondanám rossznak, 1-1 téma fel is kelti a figyelmet, de összességében nem tart a hangszórók előtt.
Nem kérdés miért...
Picit túlzónak tartom az 1-3 pontokat, de tény, hogy a zene alá van rendelve a mondanivalónak, és hogy vannak benne jópár helyen "kínos" részek. Zeneileg nekem nem annyira rossz, a dob és jóoárhelyen a gitár is klassz témákat hoz, az ének már bajosabb, vegyesebb. A legnagyobb baj, hogy összességében nekem nem egy élvezhető album, nincs egységes stílusa, olyan szedett-vedd (a "bazár-metál" igen, az jó kifejezés rá). A szövegekre meg inkább nem mondok semmit...
A forduló meglepetése, ezt most nagyon eltalálták. Minőségi brutalitás de ugyanakkor kurva jó dallamokkal.
Vannak ilyen albumok, hogy akárhányszor kezdem el hallgatni 15-20 perc után már máshol járok. Ez nekem végig unalmas, sehol egy téma, részlet, amire felkapnám a fejem. Olyan semmilyen.
Élmény.
Ez nekem egy teljesen korrekt rock album.
Meglehetősen érdekes albumot hozott ezzel össze a Septic Mind, hirtelen nem is emlékszem hasonlóra. Funeral doom alapokra illetve hozzá pakoltak (szerintem) a stílusba sok helyen nem illő elemeket, de az összkép kreatív és maximálisan hallgatható. Még pár hallgatás kell hozzá hogy eldöntsem, zsenik, vagy sem, ezért a pont kúszhat feljebb, egyenlőre most még pont azt érzem, hogy a dalokban pont nem a doom témákra figyelek. Már-már progresszív funeral doom ez így...
Mutató- és középső ujjammal kitapintom a nyelvgyökerem, ledugom, és visszaküldöm a zöldborsófőzeléket fasírttal. Rám ilyen hatással van ez. Inkább nem hallgatom meg többször, mert csak csökkenne a pontszám.
Nekem ez nem teremtett hangulatot, csak úgy elhallgattam.
Nagyon minőségi cucc, de nagyon nem a világom, szóval ez amolyan kompromisszumos pontszám.
Sajnos ez tényleg rossz, szerintem még a hangzás is mű lett. Egy-két értékelhető billentyűs témát leszámítva kuka. A nagy vendégeskedésben elfelejtettek jó számokat írni.
Nem gondoltam, hogy lesz még egyszer tíz pontos Marduk lemez, de megjött a Frontschwein.
A korrábi cuccokat hallgathatónak tartom, bár azokat sem hallgatom. Ez az új stílus meg nagyon nem az enyém, ráadásul kevés kontextusban viselem el a német nyelvű vokált, itt kifejezetten idegesít. Mondjuk én a Rammsteint is utálom, szóval lehet, hogy ez jó, csak nem nekem.
Kellemes csalódás volt, a borító és a zenekari fotó alapján valami indusztriál csodát vártam, illetve nem vártam... De végül tetszett.
Nekem nincs bajom Ákossal, de szerintem nem is összehasonlítható. Amellett, hogy a zene számomra teljesen érdektelen és langyi, a szövegek nagyon sulizenekarosak lettek és gagyik is. Én ennek a stílusnak a minőségi képviselőit sem szeretem hallgatni, nem hogy ezt.
Ja, hogy ez is itt raboskodik. Bocs. Mivel én a műfaj mezei képviselőit is előszeretettel hallgatom, nincs ellenemre a Septic Mind megfűszerezett verziója sem. A korábbi anyagaikkal is jóban vagyok, szóval ezzel is hamar megbarátkoztam.
A zseniális Mechanical Animals lemez gyakorlatilag filmzenéje volt a 18-19. életéveimnek, aztán én is változtam, a Mester kreativitása is alábbhagyott, szóval teljesen leszoktam a banda zenéjéről. Próbálkoztam persze mindegyik új anyaggal, de egyik sem ugrotta meg, hogy legalább egyszer végigmenjen. Mígnem kb pár hete meghallgattam az új album előzetes dalát és rögtön előjött a régi feeling, szóval bizakodva vártam a pale emperort. Amire azért nem számítottam, hogy kb egy hete mindennap visszakívánkozik a lejátszóba és kezd bekúszni a bőröm alá ez egész. A mostani reális pontszám nyolc és fél lenne, de már most tudom, hogy pár nap múlva átírnám kilencre, szóval most én ezt megelőlegezem. Amúgy eléggé a fent említett MA lemez hangulatát hordozza az album, szóval valószínűleg ezért is talált be nálam ennyire.
Hangulatteremtésből jeles. Még nem tíz... Még... De... Már az. Nem csak arab motívumok, hanem latinos perka, szving, kelta és reneszánsz dallamok is befigyelnek itt... Kiváló eklektika. És külön köszönet a kristálytiszta és sallangmentes énekért, az eszes gitárszólókért, a kiváló dobtémákért és a dörmögő basszerért... ...és a fúvósokért, a nagyszerű zongoraharmóniákért... Csillagos tizes!
A sok nagyszerű, és tényleg bátran kísérleti megoldás ellenére is sok tipikusan magyarosan sablonos rész hallik... Nagy nevek zenélnek itt, akik a siker kedvéért sok rossz döntést hoztak a múltban... Örülök neki, hogy idősebb fejjel visszatértek az ő örömzenéjükhöz. Krasznai Tünde meg az, ami, de amikor az X-Faktorban ő jött, akkor hirtelen lehullott rólunk a fikapóz, kiköptük a szotyi héját, és az addig csak fröcsögve röhögő baráti társaságunk, elhalkult...
Tömény sziruptenger. Irtó ciki...
Kikezdhetetlen. Ritka pillanat, hogy egy gitáros ennyire tudja, hol a helye hangtartományban. Tökéletesen van belőve a hangzás ahhoz, hogy a basszus is teret kapjon, és a dobot se kelljen szétmanipulálni, hogy érthető legyen. Zeneiségében szintén tökély. A Serpent Sermonnál egy kicsit nyugisabb lemez lett, bár az Africa például csontoz...
Én sem értem, mitől lenne ez ultragagyi, vagy rádióbarát. Titokzatos és nagy atmoszférával bíró okos metalzene, amit folkos megoldásokkal tűzdeltek meg. Viszont sörgőzös csujázásnak nyoma sincs.
Kicsit egyformák a dalok. Ez az összes problémám vele. Ez azért nem is olyan kis probléma...
Néha fájdalmas konkrétsággal kérdez be az énekes... igazi álpoéta ultrafájdalmas szövegek gyülekeznek itt... A zenét inkább nem fejtegetem... Szörnyű az egész...
Mindent elmondtam róla korábban... Nagy mű!
-.-
Bennem is ambivalnes érzéseket kelt ez a keleti csoda...Rettentően jó témákat elfűszereznek...tényleg túl sok a keleti vigalom. Az Orphaned Land jobban tetszik..
Ez bizony kiváló alkotás, csak azért nem adok 10-est mert néhol már sok a cifrázás...ilyennek kellene lennie a jó instrumentális zenének...jah igen, ez kérem világszínvonalú!
Bazári metál...zavarni nem zavar, de még annyira sem, hogy odafigyeljek rá. A szövegre szerencsére nem is akartam figyelni...így marad ez a barátságot pontszám. A bandcampen nézegtve a képeket, először azt hittem, hogy Pataky Attila van a mikrofonnál :D
Tisztelem...és érzem, hogy ez nem tucat zene...de negyedik próbálkozásra sem akarja megadni magát. Az is igaz, hogy soha nem jöttem ki a Mardukkal...és ez az album sem változtat rajta. Szóval meghagyom a rajongóknak. Nekem hiányzik belőle a füst, a sár és a kosz, ez csak steril vér és sötétség, ami persze elég gonosz magában...de én akkor is az undorító mocskot szeretem. A Wartheland szám azért az nagyon tetszett...
Ez több mint korrekt. Ha nem németül énekelnének,sokkal többet kapna. Bár a hörgésnél meg amúgysem lehet hallani. Teljesen minőségi zene...és nagyon ügyesen építik be a népi hangszereket...és ami még ennél is fontosabb, nem esnek túlzásba. Pedig az ember azt hihetné, hogy a többség észreveszi a különbséget a sok hejje-hujja vigalom után...
Minőségi, de ez sem tud lekötni...
Mindenkinek van a kedvencei között egy "Ossian", nekem több is :D. Ez nekem bizony nagyon bejön...csak kár, hogy otthon nem hallgathatom teljes hangerőn, mert az asszony ugyanazon a véleményen van mint Ti. Most látva a pontozótáblát, Ő nagyon elégedett...mert Ő megmondta, "ez szar" :D. Nah mindegy, nekem már nagyon hiányzott a magyar rock életből ilyen oldschool anyag: tipikus dallamok, tipikus szövegek...de akkor is nagy királyság...főleg autóvezetés közben...
Na végre...egy izgalmas doom alkotás, ami nem késztet türelmetlenségre. Talán nem hiába, mert ez képes túllépni a megszokott műfaji kereteken. Nagyon tetszik, ahogy a gitáreffektekkel játszanak. A megszokott lassú hörgés közben is sok minden történik...úgy érzem, hogy a hörgés itt hangszerként szolgál...és a hangszeres játék az, ami előtérbe kerül. Finom gitárjáték, megfelelő temptóban...és végre nem csak a templomi orgona/szinti zúg.
Többnyire az Antichrist Superstar-t szoktam hallgatni tőle. Meglepő...hogy azóta milyen utat járt be. A külsőségek ellenére a zene is minőségi maradt. Az viszont most nagyon meglepett, hogy lepukkant industriál-Tarantino-s filmzene irányába tolta el a hangsúlyt...nagyon innovatív ez a madárijesztő.
ZENE! Kjetil Nordhus (Green Carnation) hangját bármikor örömmel hallgatom! Ha az utolsó dalban nem lenne az "óóóózás", akkor talán a maximumot is megkapná ez a színes, bazári kavalkád!
Azért az kemény, hogy a Bogdán Csaba név hallatán a legtöbb ember csak néz bután, "jobb esetben" annyit mond, hogy "ja igen, ő a Szandi férje!" Hiába számít műfaján belül világhírűnek a Solaris, hiába nagy császárok Japánban, idehaza ők sem kapták meg soha azt az elismerést, amit megérdemeltek volna. Ha jól sejtem manapság se akarnak betörni a mainstream-be, bár az a húzás, hogy egy felnőtt filmes, ikszafaktoros múlttal büszkélkedő hölgy is hallatja hangját az egyik kompozícióban talán kissé ellentmond a feltételezésemnek... :D Nyugi, csak vicceltem! Nem gondolnám, hogy Krasznai Tünde cameojának köszönhetően több fogyna idehaza a Marsbéli Krónikák kettőből, vagy többet foglalkozna velük a sajtó, mint eddig.
Valóban elég vegyesfelvágott érzetét kelti az anyag! Az énekesek nagy része nem tetszik, de szerencsére Doug Pinnick és a popos melódiákban utazó csajok hoznak egy bizonyos minőséget. Mint ahogy a gitárosok is. Főleg a szólók terén. Alapvetően felejtős az album...
"Oóó, Afrika!" :)
Szerintem se olyan gagyi ez! Ellenben túl hosszú. Ha az utolsó két dalt lehagyták volna, talán még több pontot szórnék rá...
Patent!
Sajnos túl nyilvánvaló/erős az Ákos áthallás. Olyannyira, hogy egyes szófordulatokat egy az egyben átvettek. Meg Marci dallamvezetése is sokszor Kovács Úrét idézi... Ez azért necces, mert Ákos a megosztó személyiségek mintapéldánya. Sokan imádják, de kb. ugyanannyian gyűlölik. Nekem bajom nincs vele, nem szégyellem bevallani, hogy Bonanza és Ákos lemezeken nőttem fel, a keményebb rock/metal zenékhez 15-16 éves koromig nem sok közöm volt. Párszor személyesen is találkoztam vele, néhány szót váltottunk dedikálásokon. Persze manapság rajongója már nem vagyok, de sose fogom letagadni, hogy a Még Közelebb albumig az összes sorlemeze és néhány egyéb kiadványa is ott figyel eredetiben a polcomon. De hogy a Nomad friss korongjáról is ejtsek szót, zeneileg keményebb a debütnél, viszont Marci kevésbé karakteres hang Fodihoz képest. Cicó gitárjátéka ellenben most is frankó! Remélem legközelebb Marci megtalálja a saját hangját és a szövegek is egyedibbek lesznek, mert mindent összevetve van potenciál az új felállásban!
Vannak az anyagnak kiváló pillanatai, megoldásai, de túl sok a monoton rész. A vokál sem szívügyem. Hangulatilag ott van a szeren, a stílus kedvelői biztos értékelni fogják ezt a Rabságot! :)
Nekem a Holy Wood a személyes kedvencem a formációtól, aztán még a kicsit más szellemben fogant, Tim Skold-dal készült és meglepően sok gitárszólót felvonultató Eat me, drink me is bejött. Az utóbbi lemezei viszont elmentek mellettem. Ez a friss korong azokhoz képest bejövős, de mégsem működik teljes mértékben...
Hasonlóan izgalmas, mint az időtlen időkkel ezelőtt megjelent debütlemezük volt. A sokáig érdekesnek megmaradó lemezek példája.
Csak azt tudom írni, amit a Marduknál; ez úgy zseniális, ahogy van. Pedig én nem szeretem az instrumentális zenéket (jó, persze van benne emberi hang, de azért lényegileg instrumentális. :-))... mestermunka.
Na ez tényleg gagyi... unalmas, ötlettelen semmiség.
Csatlakozom emp véleményéhez, ez úgy zseniális, ahogy van. Elképesztőek ennek a vérszomjas hangulatnak a lefestésében. Egészen biztos, hogy előkelő helye lesz nálam is az év végi listán.
Kiváló folk metal lemez, a komolyabban vehető fajtából. Eléggé értetlenül állok az ultragagyi meghatározás előtt, mert ez pont nem olyan. :-O Az utolsó nóta tényleg erős túlzás, azért vissza is veszek fél pontot.
Kiváló
Nem az én világom.
A műfajtól idegen elemeket kiválóan sikerült a zene szerves részévé tenni. Remek, a műfajhoz képest fantáziadús és kifejezetten változatos muzsika.
Sosem voltam rajongója, de volt pár lemeze, amit elhallgattam, tulajdonképpen ez is beilleszthető ezek sorába.
Jó zenészek vannak itt, jó témákkal, csak néha kicsit értelmetlenül pislogok egyes megoldásokon. - Az út jó, s aki szereti a progresszív dolgokat, az itt akár le is tanyázhat. A vokál egyébként kiváló. :) - A hörgést pedig teljesen feleslegesnek tartom egy ilyen produkcióban. - Talán majd a következő album nagyobbat szakít. :)
Whehehe... Mostmár a progresszivitás talent 'O metert újra kell majd skáláznom. - Igényes, meg minden. - A pontszám úgyis magáért beszél. - Ja, s nem azért adtam rá maximális pontszámot, mert mindenki más is annyit adott rá, meg magyar... Ja, s nem utolsó sorban nem vagyok robot...
Ennek az albumnak egyetlen pozitívuma van, hogy viszonylag jól szól. - A többi? Valahol elmaradt. Uuuuuuuuunalmas, s még csak ötletet sem találok benne. Aki kapaszkodót keres, annak elég a "zenei turmix" kifejezést leírni ide.
Elkezdtem hallgatni az albumot. 7...8...9...10. - Aztán rájöttem, hogy kicsi ez a skála. Minden a helyén van. Stílustól függetlenül is maximális pontszámot adnék egy ilyen jól összeszerkesztett műre.
Ez nem Finsterforst, hanem FinsterFOS! - Népi népművelők német nyelven, kihajtott distorsion-nal. :D Wáááááá... Ilyenkor az agyam eldobom. :D - UPDATE: szóval nincs mentség. Felületesen hallgattam. Okosan megoldások vannak rajta, s végre nem ihaj-csúhaj zene ez. - (Le kell hozzá ülni, s fel kell tenni a fejest!) - Jó, mert ilyenkor én érzem magam hülyének. :)
Egyszerű leszek, mint az ék: ez professzionális black metal.
Az "Igazak Álma"-ról olyan, mintha a Leandert összeengednénk Ágnes Vanilával. :) - A szöveg meg olyan, mintha átengedték volna egy "Ákos szűrőn". - Az anyagot 2* végighallgattam, mert nem tudtam eldönteni, hogy tetszik e vagy sem. - Beszéljem helyettem a pontszám... - A címadó dal gitárjátékát pedig akár az Iron Maiden-től is kölcsönvehették volna.
Nehezemre esett végig hallgatni. A Blizost' Kontakta-ban már már majdnem azt hittem lesz valami "zúzás"... Figyelemre méltó annak a türelme, aki képes ezt az egysíkú vokállal megtámogatott, vontatott, lassú valamit végig hallgatni. Annyira nem művészi, hogy hasra essek tőle, ráadásul annyiszor ismétlődik a gitár, hogy elalszom rajta...
Kezd kiöregedni a "csóka". :) - Hozza az átlagot, bár nem mondanám, hogy egy-két megoldást már nem hallottunk volna.
Az első bakelitlemezt még gimis koromban vettem meg, pár nappal később szereztem belőle egy újabb példányt....az utókor számára....amit duplán lefóliázva (biztos, ami biztos) évtizedekig takargattam. Minden kiadványuk egy gyöngyszem, ez a lemez is az. Sőt, a Napoleon BLD. is zseniális volt a maga idejében...Nem fogom most végigpontozni a kört, de ez kikívánkozott belőlem...
mind csak állandó hp tag csak olvasói
Hangpróbák: 1. ... 278. 279. 280. 281. 282. 283. 284. 285. ... 351. Full screen Vertikális nézet
2015. február 7.
9000Sanyi arallu72 banya07 Belial boymester Critical_Message emp farrrkas kopi mike666 Nagaarum nascence oldboy ∑:
1. kopi
Solaris
Marsbéli Krónikák - II
8.5 10 10 10 9 8 10 8.5 10 8 8 9 9 9.2
2. farrrkas
Marduk
Frontschwein
7.5 5 7.5 10 7 9.5 10 9 9 10 10 8.5 7 8.7
3. Nagaarum
Septic Mind
Rab
8 10 9 10 8 9 7 9 9 9 9.5 9 6 8.5
4. emp
Vyre
The Initial Frontier Pt. 2
7.5 7 10 7.5 9 6.5 9.5 8.5 9 8.5 8 8 8 8.4
5. oldboy
Subterranean Masquer...
The Great Bazaar
9 7 7 2 5 9 7 7 6.5 6.5 10 6.5 9 7.2
6. Pistike66
Finsterforst
Mach dich frei
7 4 8 2 8 3 8.5 8 5 4 9 8.5 6 6.5
7. Belial
Marilyn Manson
The Pale Emperor
7 3 4 10 6 2 8 4 4.5 9 7 9 7 6.4
8. banya07
Tourniquet
Onward to Freedom
8 4 6 1 5 2 7 5 6 3 2 5.5 5 4.4
9. nascence
Nomad
Hotel Polimer
9.5 4 2 2 3 2 3 2 7.5 2 3 9.5 8 4.4
∑:
8 6 7.1 6.1 6.7 5.7 7.8 6.8 7.4 6.7 7.4 8.2 7.2 7.1
Pistike66 2015. február 6., péntek, 09:57
Pistike66
Csatlakozott:
2008. június 17.
Hozzászólások: 3408
Válasz ZolixiusRex üzenetére:

Soha rosszabb kört! - Időközben felfedeztem pár újdonságot, lesz mit ajánlani a következő fordulóra. :-) (yes)

Tényleg nagyon erős kör volt ez... igazán örülök, hogy végre egyszer ilyen magas átlagot produkálhatok, elvégre a fikázás természetes élvezete helyett mégiscsak jobb, ha kitűnő zenéket hallgathat az ember. (6) (hrhr) m/
ZolixiusRex 2015. február 4., szerda, 06:27
ZolixiusRex
Csatlakozott:
2011. január 31.
Hozzászólások: 1788
Soha rosszabb kört! - Időközben felfedeztem pár újdonságot, lesz mit ajánlani a következő fordulóra. :-) (yes)
--
In Grind We Trust!
arallu72 2015. február 2., hétfő, 16:16
arallu72
Csatlakozott:
2012. február 27.
Hozzászólások: 524
Válasz ZolixiusRex üzenetére:

Azért srácok! Valljátok be, hogy a Finsterforst "Finsterforst" tétele, azért kicsit övön aluli volt. - Amikor én jómagam már egy 6 percen felüli tételt is soknak tartok. Grindcore-ból meg pláne, és lehet hogy két album is kijönne abból az egy számból. - Pontszám felül.

Én ebből a lemezből csak azt hallottam, hogy "miht-maht meht". Vagy beszorult a lemez vagy túlittam magam. Mondjuk thrash-nek meg elég gyenge. Hamár rám lett szólva, a két kategória. |-D
Pistike66 2015. január 31., szombat, 18:03
Pistike66
Csatlakozott:
2008. június 17.
Hozzászólások: 3408
Válasz ZolixiusRex üzenetére:

Azért srácok! Valljátok be, hogy a Finsterforst "Finsterforst" tétele, azért kicsit övön aluli volt. - Amikor én jómagam már egy 6 percen felüli tételt is soknak tartok. Grindcore-ból meg pláne, és lehet hogy két album is kijönne abból az egy számból. - Pontszám felül.

Én szeretem a hosszú számokat, ez biztos valami perverzió. (hrhr) De a Finsterforst dal tényleg túlzás egy kicsit.
ZolixiusRex 2015. január 31., szombat, 16:25
ZolixiusRex
Csatlakozott:
2011. január 31.
Hozzászólások: 1788
Azért srácok! Valljátok be, hogy a Finsterforst "Finsterforst" tétele, azért kicsit övön aluli volt. - Amikor én jómagam már egy 6 percen felüli tételt is soknak tartok. Grindcore-ból meg pláne, és lehet hogy két album is kijönne abból az egy számból. - Pontszám felül.
--
In Grind We Trust!
ZolixiusRex 2015. január 31., szombat, 13:10
ZolixiusRex
Csatlakozott:
2011. január 31.
Hozzászólások: 1788
Adtam még egy esély a Finsterforst-nak... - Stay tuned!
--
In Grind We Trust!
oldboy 2015. január 30., péntek, 09:05
oldboy
Csatlakozott:
2008. július 25.
Hozzászólások: 1829
Nem végeleges a pontszám, de az első néhány fülelés alkalmával elég zavaró volt, hogy nem egy önismétlő téma hallható a szerzeményekben.

Akadnak olyanok, amik a Nostradamus - A próféciák könyve korongon is gyakorlatilag egy az egyben ott figyelnek.
Főleg a fuvolatémákban vélem fölfedezni a hasonlóságot.

Persze a Marsbéli Krónikák II is durván minőségi és hallgatásról-hallgatásra jobban tetszik...

A kör végéig még mehet fölfelé a pontszám! ;-)
emp 2015. január 30., péntek, 07:28
emp
Csatlakozott:
2007. december 17.
Hozzászólások: 2497
Azért tök érdekes számomra, hogy a szoftosabb vonal és a magyar bandák elkötelezett híve, Oldboy szerint a Solaris 8 pont. Ne értsetek félre, annyi, amennyinek érzi, nincs ezzel gond, csak meglepődtem, hogy pont egy ennyire kimagasló és minőségi hazai prog.rock lemeznél fog keményebben a tolla. :-) Oldie, érdekelne, hogy mi hiányzik belőle neked, vagy mi az ami miatt kapott 2 pötty levonást, mivel tudom, hogy élsz-halsz a klasszikusabb és progosabb hazai csapatokért (is). :-)
--
Tiszta hülye, aki nem normális!
© 2001-2017 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.034 seconds to render