Ezt bármikor szívesen meghallgatom, de azért a Varathron-Crowsreign lemeze sokkal jobb. Vagy egy Rotting Christ - Triarchy Of The Lost Lovers. Hallhatóan görögök. Sokszor feleslegesen csörömpölnek a hangulat rovására. Számomra ez se maradandó. De nem volt rossz.
Érdekes zene, szerintem az olasz nyelv dob rajta. Olyan mint egy kései cemetary. Itthon biztos nem hallgatnám meg mégegyszer mert azért van rajta pár számomra rossz szám. De ha valahol szólna nem szaladnék ki a retyóra hányni. Max. ha túlittam magam.Na de az nem a zenének szólna. Arra nem jöttem rá, hogy ez egy gúny a black metal felé vagy egy újítás a részükről. Nekem a "kedvencem" az apocalinsect mert imádom a vocoder hangját. Egye a fene az apocalinsect annyira tetszik, hogy plusz egy pont.
Az ilyen gazos borítókat szeretem, de zeneileg tipikus "hurkagyuri". Semmilyen hatást nem vált ki belőlem. Száz ilyennel, vagy ezerrel? találkoztam már.
Bár szeretem a műfajt, de az új Brutality után elég ramatynak tűnik főleg hangzás terén. Az még hagyján, hogy egysíkú mint állat de ez a vékony hangzás death metal zenénél nem tetszik. Nem is értem a zenészeket, hogy lehet ilyen tömegtermelésnél ilyen arctalan zenét kiadni.
Ez ilyen töketlen zene. Semmi szükség rá. De hallgatható. Én pl. soha nem hallgatom meg mégegyszer.
Szar ez a régi nagyokhoz. pl. első pro-pain-hez.Koncerhez atom.
Elég zsenge, bár ebben a körben a jobbak közül való. Nem lettünk barátok.
Némi gitárhangzástól eltekintve engem ez nem emlékeztet a pokolgépre. Pedig a '80-as években koncertileg meg lemezileg is csak jó emlékeim vannak. Nekem az éjszakai bevetés lemez és annak turnéja volt az etalon. Mikor megláttam az éjszakai bevetést, hogy megjelent a helyi lemezboltban kazettán azt hittem lefosom a bokám. Na egye fene, maradt még pénzem hozzácsaptam a lord - szemedben a csillagok lemezét is. Monnyuk vettem volna valami jó thrash lemezt is, nade akkoriban egy kisvárosban? Hagyjuk már. Maradtak a haverok lemezeiről átmásolt kazetták. Jó kis possessed meg hasonlók. Na de voltak zsengébb szövegei a pokolgépnek a pokoli színjáték lemezén is, de most már kínosnak találom ezeket a szövegeket én is. Ami utoljára tetszett az a vedd el ami jár. Utána is születtek jó számok, de ez az új zsenge. Nem érzem magaménak.
Nem tetszik.
Az ilyen zene mindig jöhet. Az énekhang is feldobja nálam a hangulatot. Az egyetlen negatívuma, hogy kiemelkedő számot nem írtak. Úgyhogy klasszikus azért nem lesz he-he.
BM supergroup? Már ilyen is van? De milyen jó hogy van.Csak azt nem értem hogy kerülhette el a figyelmemet. A görög blacknek utána szoktam nézni.
zt hiszem itt is fog maradni talán két hallgatható szám van rajta. Mi ez? Italo Black? Beach black?
Már első hallásra letaglózott maga alá gyűrt és azóta sem ereszt. Keresem benne a hibát de nem találom. Az ilyenekre tartogatom a 10-est." one of the best metal releases of the year"
Többnyire agyatlan darálás de azért megütötte a fülemet néhány megoldás. No nem annyira , hogy még egyszer elővegyem.
Ötlettelen közhelyhalmaz vállalhatatlanul szar hangzással. Egy pozitívumot tudok megemlíteni, hogy nem kellet minden dalban az éneket elszenvedni. Mi szükség volt erre?
Megküzdöttem vele még egyszer de néhány momentumtól eltekintve teljesen élvezhetetlen számomra.
Egyelőre ennyi. Az előző lemez már első hallásra elvarázsolt utána sokáig napi rendszerességgel ment, ezt viszont még nem tudtam jóra hallgatni. Azért kap még esélyt.
Szóról szóra egyetértek Nagával de azért én egy kicsit többet adok. Fél pontot kapnak a mosolyok amiket a helyenként már-már ovodás szintű (bocs)szövegek váltottak ki belőlem. Plusz 1 pontot adok a hangzásér mert szerintem b@szott jól szól. Minden hangszer jól hallható egyik sem nyomja el a másikat. Lehet, hogy ez nem trve, de nekem így tetszik, sok neves zenekar összetehetné a kezét ha így dörrenne meg a lemeze. Gratulálok (legalább is a hangmérnöki munkához).
Nem igazán tud lekötni. Vnnak jó részek, doe összességében elment mellettem, különösebb nyomot nem hagyott.
Azt gondolom, hogy ez egy korrekt black-trash stílusgyakorlat, arról nem tehetnek, hogy ez az irányzat teljesen hidegen hagy.
Első benyomás: jó kis görög black! Aztán fél óra múlva: még mindig ugyanaz a dal szól? A végén: nem maradt meg túl sok minden...
Meg kell dobnom őket ezzel a pontszámmal, mert minden rettenete ellenére újra és újra meg tudtak lepni, amikor azt gondoltam, hogy már nem lehet lejjebb...
Nagyon jó kis lemez ez, de persze csak ebben a körben. Meg kicsivel kevesebb is elég lett volna belőle.
Egy hosszúra nyúlt disznóvágás története, én meg fájós foggal estem neki. A végére még a kis lábujjam is görcsbe rándult.
Jó kis hard rock ez egy értékelhető énekessel, meg az összes sablonnal, amit elvárhatunk.
Pár bólintást megért, de nem az én világom.
Igencsak eltér az eddigi monumentálisabb felfogástól, de egy érett, hangulatos lemez és nem őszülünk bele a végighallgatásba.
Ez az úgynevezett klasszikus magyar heavy metal, ez pedig a legmagasabb pontszám, amit e műfaj kaphat tőlem. Nem olyan rossz ez a célközönségnek,csak az nem én vagyok.
Progos lemez rég tetszett ennyire, még ha az éneket kissé jellegtelennek is tartom benne. Nem úgy mondom, hogy rossz, vagy hamis, csak simán szűk határok között mozog.Pedig meg-meg villan időnként Baizley hangja, de aztán valaki rászólhatott...
Pfff de kaptafa lemez lett, pedig erre a hangulatra igényesebb, ötletesebb kivitelben én is vevő lennék.
Elég változatos a lemez, de nem egységesen jó. Átlagosnak mondható részeket éppúgy találni benne, mint érdemlegeseket. Hol tetszett, hol elment mellettem. Szimpatikus, hogy átlépnek bizonyos határokat. Nem egy tipikus black metal lemez.
Azért 5 darab ennyire csapnivaló lemez egyetlen HP-ra... Azt hiszem ezeknek az olasz dalos pacsirtáknak adom az Arany Málnát ebben a körben. Dio mio! Musica orribile!
Az ismerkedés fázisában, már két hallgatás után nagyon jó benyomást keltett a zenekar. Martin Lopezék egy nagyon komoly avantgarde death-black anyagot hoztak össze, tele jó ötletekkel. Nehéz, súlyos anyag, nagyszerű hangulattal! Még meglátjuk, mit hoznak a következő hallgatások a felszínre.
54 percen keresztül így végig légkalapálni egy lemezt... már a fejem is megfájdult.
Ez a fickó nem tud énekelni, szerintem. Nagyon untam az egészet.
Nem az én világom, de nem hallom rossznak a lemezt. A Red on the Walls és a Heart of Darkness dalok még a HC/punk-idegen füleimnek is kellemesek voltak.
Nekem főleg a nyitódal jött be nagyon, ami a lemez egyharmada, ugyebár. De a másik két dal is teljesen rendben van. Átlagon felüli teljesítmény.
"Szappanopera nem kell nekem, csak a metal." "Angyalok kán-kánt ropnak, ördögök énekelnek, mulatnak rockerekkel, ha szól a vekker, hajnal kettő, tudom a sátán eljő, gitárt vesz a kezébe, örökre megjavul, húrokat nyúz." Az eszem megáll! Amúgy, a szövegek nagyrészét Kukovecz írta. Egyszerűen nem akarja belátni, és nem is érdekli, hogy ma nem működhet az, ami a kommunizmus idején, egy teljesen más kontextusban működött. Mást viszont, szerintem, nem tud már. Az "a ruhám bőr és nem ballon" sor is ugyanolyan kínos lenne ma, akkoriban viszont igenis volt súlya. Ma már nem kell megküzdeni a zenéért, minden elérhető, ez már rég nem lázadás. Ez a Metalbomba lemez nevetséges, ugyanannyira mint A Pokol Királya (King Ov Hell) és hasonló művésznevű black metalosok manapság. Hagyjuk már! Bizonyos zenekarok továbbra is a kínossá és szánalmassá vált frázisokat csócsálják. A Pokolgép 95-ben, az Ossian 94-ben tett pontot egy szép pályafutás végére, amire érdemes visszatekinteni. Ami most zajlik, az csak e nevek sárba tiprása. Rossz nézni!
Tehetséges emberek ihletett zenéje. Az énektémáknak hagyni kell egy kis időt, de aztán egyre inkább hallgattatják magukat. A Yellow and Green sokat pörgött nálam, és szerintem a Purple sem fog lemaradni e tekintetben.
Sátánista proto black. És én itt el is határolódom. Persze nem feltétlenül, de ahhoz nagyon jó riffek, ötletek kellenek. Ősmocskot is lehet ötletesen előadni. A Vhölben is van egy adag, sok minden más mellett, de az egy ötletektől duzzadó energia-koncentrátum. Erre az idétlen nevű zenekarra az ötletek árnyéka sem vetül.
A sok alacsony pontszám meggyőzött arról hogy nem rossz ez. ;)
Egy kezemen meg tudom számolni azon brutal death metal zenekarokat akik nem öncélúskodnak, és mellette minőségi zenére képesek. Brutusék szarok is és öncélúak is.
A konzervhangzás ellenére tetszett, de azért nem szívesen rakom oda egy Rainbow : Rising vagy egy Whitesnake : Lovehunter mellé. :{<
Én kimondottan kedvelem az old school HC környéki dolgokat, ám az anyag annyira híján van a fogós témáknak, hogy nem láttam értelmét 2-3 körön túl nyüstölni.
Kezd felnőni a Monolithe a műfaj élmezőnyéhez!
A Pokolgépben az az egy dolog volt csak érdekes a nyugat számára, hogy vasfüggöny mögötti zenekar heavy metált játszik...
Nem tudok velük mit kezdeni zeneileg, nagyon kiesik ez a stílus az érdeklődési körömből.
Görög bm. Az is egy olyan oldal, amit annyira nem ismerek, a nevekkel még rendben vagyok, de nem sokat hallgattam. Itt az album első felét elég jónak találtam, de aztán jön egy nagy üresjárat, közel negyed óra "semmi", és hát az utolsó dal is inkább csak elmegy, de ahhoz nem hoz kedvet, hogy újrahallgassam a lemezt. De az eleje jó.
Kb mint egy évvel ezelőtt a Manson.
Leszámítva az introt és egy-két gyengébb pillanatot, ez egy jó dalokkal teli, sűrű, de összességében nagyon jó lemez. Kedvenc: Death Shall Wake Us All.
Ahogy lenni szokott, egy órában szenvedés, kis adagokra bontva értékelhető pl a címadó körüli 2-3 dal. De azért összességében eléggé felejtős.
Tömegével jelennek meg manapság (is) hard rock anyagok. A legtöbbjük egy nagyjából közepes, átlag minőséget képvisel, még a stílus híveinek is legtöbbször meghallgatható, de nem túl kiemelkedő dalokkal. Talán leginkább ebben a stílusban jellemző, hogy átlagos-elfogadható szinten a legkönnyebben ilyen albumokat lehet összehozni, ilyen stílusban lehet alkotni. Namost ehhez képest ez itt a mintapéldája annak, amikor semmi nem jön össze. Lehet, hogy a csóka "multi-hangszeresnek, meg dalszerzőnek meg még producernek" is képzeli magát, de azt nagyon nehezen hiszem el, hogy a környezetében nincs pár ember, akire hallgatna, és azok elmagyaráznák neki, hogy ez brutálisan gyenge, hogy fel kéne ébredni és nem kéne ezt erőltetni. Egy kellően udvarias mondat, kb "ne fáradj ezzel Achim, inkább főzz valamit"....
Stílusában ez szerintem egy jól sikerült album
Profi!
Hasonlókat tudnék írni mint amit az Ossián újabb albumáról írtam.
Más hangzással lehet sokkal többet kapna, de bántja a fülem, így nekem értékelhetetlen.
Zoli jól leírt mindent, 6.5-öt nekem is megér mert jó szívem van.
Nekem tetszik, szeretem a hellén fekete fém zenét
Nem is értem hogy mit akartak kihozni ebből...
Jó zene, de sok emlékezetes momentum nem maradt meg belőle
Ez nem az a brutal death metal amit szeretek
Utoljára a Pokolgép 16-17 évvel ezelőtt kötött le...azóta rengeteg idő eltelt
Nem az én világom, de hallgatható
Totális sablon black/trash újítási szándék nélkül..
Nem túl érdekes.
Hááááháháhááá! :-D
Merengős, összetett cucc ez. Idő kell hozzá.
Idiotizmus. A "figyelemfelkeltő" borítót kitaláló vadbaromnak ajánlom, hogy próbálja ki a "témát" magán. Ismerek olyan seggfejet, aki hasonló "művészetet" (értsd: ehhez hasonló zenét) művel. Bocsánat, de ahogy öregszem, úgy leszek egyre intoleránsabb. De ezt meg leszarom. Hányok ettől a vonulattól.
Erre Levenstein apuka ennyit mondana: Hogyan? Amúgy egyetlen egy dal nagyon tetszett rajta, mégpedig a Don't Want More. A Queen Ride The Wild Windjére emlékeztetett. Amúgy ez sokszor nem lenne rossz, de hard rockot szerintem senki ne kezdjen el játszani, ki nem tud hibátlanul zenélni. A fickó hangja amúgy tetszik, csak kár, hogy tök hamis néha.
Furcsa, de tetszik. Talán, mert ezúttal a jó produkció, a hangmérnöki munka során minden a helyén maradt. Totál jó a hangszerek egyensúlya.
Jó, de ezzel is az a bajom, hogy a kompresszor egyetlen üres frekvenciasávot sem hagy egy pillanatra sem csendben maradni. Iszonyú fárasztóan szól. No meg a cintányérokat minek kell állandóan verni?
A zene mondjuk 5 pont, mert minden benne van, aminek kell, a hangszeresek meg pontosak. A szövegekre egy szép kerek 0 pontot adok, úgyhogy ez egy barátságos 2,5. Az, hogy ennek a Kazinczy-dijas csodabogárnak a teljesítménye elég Kukovecznek, számomra őt is minősíti. Ahogy Nascence mondja. Se szótagszám, se időmértékes sorfejtések, Ez a magyar nyelv megcsúfolása. Egy utolsó hulladék fércmű. A magasröptű témákat meg már nem is pontoznám, mert az átlagolás szabályai szerint negatív végeredmény jönne ki...
Ez a kicsit alterkodunk, és rockoskodunk, retrózunk, de szigorúan rádióbarát módon mentalitás sosem volt kedvemre. Nagyon hamar elérte nálam, a "nem figyelek rá" hatást. A hangzás meg el van csúrva...
Még a kamu szólók sem segítettek a dalokat megkülönböztetni egymástól. A borítón viszont egy nagyon szép Jelenések könyvéből vett jelenet van. Erre jár a 3,5 pont. Meg az ambient átkötő tételekre. :-D
Néha-néha próbál felülemelkedni önmagán, de általában nem jön össze.
Beteg állatok :D ! Az extrém metál jelző mára már nagyon elvesztette az értelmét. Felslegesen használjuk a túlzottan erőszakos és undorító hatásvadász bandákra. Nekem az extrém metál az valami hasonlót jelent, mint amit ez a zenekar művel. Nagyon sok progresszív elem is visszaköszön, de rettentően erős a M. Manson hatása, főleg a legutóbbi albumához hasonló számok vannak itt. Höhöh...ki gondolta volna, hogy disco-blacket is lehet csinálni :D
Ebben a körben ez eléggé jónak mondható. Bár azért önmagában sem egy rossz lemez. Megelepő, hogy az egyszerű témákból való építkezés milyen jól sikerült.
Ahogy a többiek mondják...ez egy olyan vágóhíd telepet vízionál elém, ahol kb. egy futószalagon fél másodpercenként agyoncsapnak egy marhát. Mivel erre nem vagyok kiíváncsi, így erre sem :D
Ha múltkor az Acceptet és most a Pokolgépet is leszólom...akkor a Woodlarkot minimum a föld alá temetném. Ahogy látom ez a srác (Achim Schreiner) a németek Lovreckje. Az egy dolog, hogy nem a kedvencem ez a stílus...de ettől ő még ultra gagyi. Mind zenei megoldások, de főleg ének területén.
Én egészen lelkesedtem ezért. A végére már kifáradtak rendesen. Valamiért itt nem zavartak a HC elemek.
Végre egy jó death/doom lávafolyam. Nagyon tetszik, hogy nem húzták a végtelenségig, pont elég ez a 45-50 perc ebből. Nekem is az az érzésem, hogy a három tétel tulajdonképpen egyetlen dal.
Zeneileg itt semmi baj sincs. Hozzák a szokványos sabolonos power témákat....de az énekes amit művel...az valami förtelem. Felfordul tőle a gyomrom, ahogy próbálja kiénekelni a mélyenszántó gondolatait, miközben a szótagszám sem akar kijönni. Nem a hangjával van bajom....csak valaki írja meg helyette a dalszövegeket.
Túlművészkedettnek érzem...és ez a kisebbik baj (a hangzás mellett). Valamiért műanyagszagot áraszt nekem ez a zene, pedig nem rossz, amit csinálnak....még egyszer inkább nem hallgatom újra.
Kifejezetten szeretem a a black metálnak a mocsokban hempergő változatát. De nekik ez nem jött össze. Van itt mocsok, csak ez olyan...mintha túl sok lenne benne a tervezés. Egyszerűen nem zsigeri a zene. Így szimplán unalmas és pózer lesz az összkép.
Én is úgy vagyok vele, hogy jól indul, az első három dal kimondottan tetszik, de aztán fokozatosan egyre veszít az érdekességéből.
Ezzel se túl sok mindent tudok kezdeni.
No ez remek végre, és nem csak ebben a körben. Zeneileg is és hangulatilag is betalált.
Puszta brutalitás, mindenféle finomság, fifika és főleg hangulat nélkül, ráadásul közel 55 perc...
Nincs különösebb gondom a hard rock műfajával, sőt, pironkodva bevallom, hogy időnként szeretek hallgatni ilyesmiket is. :-) A műfaj amúgy sem a nagy újítások tárháza szokott lenni, de ez különösen rettentően vérszegény és ötlettelen muzsika, amire a kiborító vernyákolás még rátesz egy lapáttal, a fickó hangja kifejezetten fülsértő... Egy Deep Purple vagy Thin Lizzy ezzel egy napon történő megemlítése kifejezetten szentségtörés. :-D Sajnálom, többet reméltem tőle, nem jött be.
Ebben sincs sok fantázia, de legalább hallgatható.
Ha poénkodni akarnék, azt mondanám, hogy kész felüdülés. :-) Rá kell érezni, mint minden ilyenre, és akkor nagyon tud hatni.
A zenével nincs nagy gond, őskonzervatív heavy metal, ahogy azt kell, de az ének és főleg a szövegek élvezhetetlenné teszik a lemezt. Nem vagyok szövegcentrikus a rockzenében, a zene mindig is jobban érdekelt, de azért egy határ alatt csak bosszantó a dolog... Tóth Attilának amúgy nincs rossz hangja, csak szerintem nem ilyen zenéhez való. A Pokolgép történet számomra már régesrég véget ért.
A zene se nekem készült, a hangzás meg még külön rátesz egy lapáttal. Idegesítő.
Minden a helyén volt, talán csak én nem voltam eléggé. Biztosra veszem, hogy fél év múlva sokkal jobbakat gondolok majd róla.
Mint a mai vígjátékok nagy része. Nem tudom, hogy sírjak-e vagy nevessek, ezért fapofával, érzelemmentesen végigülöm.
Talán a kör legjobbja, negyed ponttal mint a Bárónő. A kör legelején hallgattam meg először, aztán úgy voltam vele, hogy a legvégére tolom, mert baszottul komplex. Megtaláltam benne azt a mélységet, amire mostanában szükség volt. Bárki ajánlotta szeretem őt.
Az a baj, hogy bármennyit adok rá felpontozom...
Nem olyan szar ez, csak már anyám hasában is untam a témát, mint a korgást.
Jó, meg minden, de nagyon felhúzott. Annyival erőteljesebb hatást érhetne el hallgatás közben, ez valamiért mégis elmarad. Ez a tipikus ziccer helyzet nálam, és nagyon irigylem azokat, akiknél betalált.
Inkább lett volna hat darab hét és fél perces sztori. A gondolat miatt ennyit kap, de nagyjából tényleg ennyire értékelte a fülem. Hosszabb távon biztosra veszem, hogy magasabb pontszám röppenne.
Soha nem voltam rajongó de volt egy-két momentumuk, ez tény. Viszont ez már csak f*szcimbálásra emlékeztet.
Az egyetlen albumuk, ami úgy igazán betalált már az első hallgatásnál is!
Az gáz ha a legnagyobb pozitívum számomra, hogy legalább rövid?
A gitármunka a korai Naglfart juttatja eszembe. Tetszik.
Beszarás az olasz nyelv és a black na meg a italodisco elvetemült elegye. Ez kifektetett.
Jellegtelen. A kedvem már a bő négy perces intro alatt elment. Túlgondolt, mesterkélt cucc.
Talán tőlem kapja a legmagasabb pontot. Egyébként meg egy koncepciótlan, idegesítő massza, említésre méltó momentumok nélkül. Felesleges.
A 70-es, 80-as évek hard rock ikonjai (Uriah Heep, Alvin Lee, Queen, Deep Purple, Thin Lizzy, stb) lehettek a múzsái ennek a német zenekarnak. A végeredmény egy friss, izgalmas, erőteljes, ízes szólókkal teli rock lemez hatalmas dalokkal, ízig-vérig mai megszólalással. Ritkán szoktam ilyen zenéket hallgatni, de ez nagyon elkapott.
Arctalan, nem is vártam többet.
3x15 perc tömény death/doom. Valamit nagyon eltaláltak ezek a párizsi gyerekek.Üresjárat nélküli, kiváló hangzású anyag, nyomasztó témák, ahogy szeretem....
Nem vágom a banda munkásságát. Rendszeresen kapnak esélyt tőlem, de nem élnek vele...most sem.
Rendben van ez nagy vonalakban. Hamar ki fogom dobni, de most jól elszórakoztam vele. Azok a kaotikus szólók....!
Érzem benne a tehetséget és a "trve"-ságot, de nekem túl jellegtelen. Nem volt sok emlékezetes pillanata. Erősen indult, de a végére nagyon leült.
Ez engem még csak nem is emlékeztet black metal-ra, inkább mintha egy harmadosztályú fapados Rammstein utánzat lenne, az énekes hangjáról is Lindemann ugrott be helyenként. Egyébként nagyon rossz.
Sok ehhez hasonlót hallottam már, de ilyen minőségben ritkán. Legjobb dal: The Promise Of Abyss.
Nem határolódom el teljes mértékben ettől a stílustól, de ez harmatgyenge. Ez még a legaljasabb perverzióimat (azt, hogy néha képes vagyok ilyen primitív gusztustalanságokat hallgatni) sem képes kielégíteni. Most valahogy még a borító sem tetszik.
Magasabb pontszámot érdemelne szerintem, mint amit itt kapott. Persze, hogy nem remekmű, de a vékonyka énekhangot leszámítva semmi baj vele. Elszól a háttérben. Az ilyesfajta zenékkel (Accept, Uriah Heep, Malmsteen, korai Judas Priest) kezdtem rockot/metalt hallgatni jó húsz évvel ezelőtt, hála a szülőknek. Más kérdés, hogy sosem volt a kedvenc stílusom, de köt hozzá a nosztalgikus élmény.
Átlagon felüli punk-HC alapú zúzda, szokásos politikai töltettel, amelyben azért gyökeret vert néhány groove és thrash oldalhajtás is. Az ének itt-ott egy nagyon kicsit metalcore-osnak érződik, de ennyivel még bőven elmegy. Lehet, hogy csak én hallom bele, ki tudja... Kicsit csodálkozom, hogy csak a közelmúltban ismertem meg őket, pedig a stílust kedvelem, és ez a zenekar sem ma kezdte pályafutását.
Szerintem ez egy szimpla 45 perces tételnek indulhatott, de aztán szétbontották 3×15-re. Így kicsit mesterkéltnek érzem, de ehhez képest szépen kitöltötték a játékidőt, unalomba csak ritkán fullad. Jó lemez, de nálam nem fog az év legjobbjai között szerepelni. Még csak január van, könyörgöm.
Ha elképzelek magam előtt egy instrumentális verziót, simán kaphat egy hatost, talán hetest is. De így nem leszek könyörületes.
Igényes, intelligens és minden szempontból profi zenekar. Még az ilyenkor oly' gyakran jellemző ál-intellektualitást és sznobizmust sem érzem bennük - értsd: nincs időhúzás, terjengés, prüntyögés, és nincsenek altatódalok. A borítóért pedig szokás szerint most is jár a plusz pont.
Üres, semmitmondó, elcsépelt, néhol nevetségesen buta (Metal Pussy Attack?!). Ha 1986-ot írnánk, biztosan tetszene. A borító tényleg jó.
Ezt a produkciót csak az a néhány szóló támogatja meg, kár érte.
Köze nincs a metalhoz... Csak épp' ide került.
Túlértékelt az már biztos. A hangzás elmegy, de témáiban nem hiszem, hogy sokat fogunk még vele találkozni.
Legközelebb nem a borító alapján ajánlok. :D
A hangzás, a dinamika, a téma - úgy az egész - vállalhatatlan.
Régi jó kis hardcore-punk zenekar. - Megtanultak ugyan zenélni, csak épp' nem igazán éri el az ingerküszöböt... - Hogy lehet ezeket a témákat ezzel az arcul csapott énekessel együtt előadni?! :O
Eléggé tetszett a legelején, aztán szép fokozatosan elment a kedvem az egésztől. - A hangzás tetszik, de ezek a témák elég kevésnek tűnnek ide...
Elismerem, hogy besavanyodott pöcs vagyok, de valahogy megvan ennek a bája. - A szövegek kritikán aluliak egyébként...
Közömbös és alternatív, ráadásul a hangzása egy rakat szar.
Amolyan "Slayer-ízű" black/thrash metal, csapnivaló pergővel és 80-as éveket idéző death/thrash hangulattal. - A basszusért külön köszönet a zenekarnak, mert az ilyen igen csak kiveszett mostanság. :)
mind csak állandó hp tag csak olvasói
Hangpróbák: 1. ... 303. 304. 305. 306. 307. 308. 309. 310. ... 353. Full screen Vertikális nézet
2016. január 23.
arallu72 banya07 boymester farrrkas insomnium kopi Kriss Nagaarum nascence Pistike66 UndeadRogue viribusunitis ZeroVoid ∑:
1. boymester
Monolithe
Epsilon Aurigae
6 7 9 8 9 9 7 7.5 9 9 7.5 10 8 8
2. banya07
Fifth to Infinity
Omnipotent Transdimensional So...
5 10 8 8.5 9 8 7.5 8.5 8.5 9.5 9 6 9 8
3. Kriss
Katavasia
Sacrilegious Testament
8 9 6.5 7.5 5 6 9 6.5 7 7 7 8.5 7.5 7.2
4. ZeroVoid
Vision Of Disorder
Razed To The Ground
6 4 5 6 5 7.5 5 8 8 6 6 6 9 6.3
5. farrrkas
Baroness
Purple
1 7 8.5 9 4 3 4 6 6 5 9 7 10 6
6. arallu72
Vomit Of Doom
Obey The Darkness
8 5 4 3 7 6.5 6 3.5 5 4 4 7.5 4 5.3
7. nascence
Bachi da Pietra
Necroide
7 2 3.5 2 8 3 2 9 8 4 3 2 2.5 4.1
8. viribusunitis
Woodlark
Dinosaur
6 0.5 7 4 6 1 2 4 0.5 3 5 9.5 7 4
9. Nagaarum
Pokolgép
Metalbomba
6 4 6 3 3 6 2 2.5 3.5 3 3 4 4 4
10. ZolixiusRex
Brutus
Murwgebeukt
3 4 2 2 3 4.5 2 0.5 2 2 1 5 3 2.8
∑:
5.6 5.3 6 5.3 5.9 5.5 4.7 5.6 5.8 5.3 5.5 6.6 6.4 5.6
farrrkas 2016. január 24., vasárnap, 10:51
farrrkas
Csatlakozott:
2015. január 8.
Hozzászólások: 360
Én Pistikével értek egyet. Ajánljunk az olvasóknak egy szerintünk jó lemezt. Annak sokkal több értelme van.
Nagaarum 2016. január 24., vasárnap, 10:42
Nagaarum
Csatlakozott:
2011. június 30.
Hozzászólások: 2208
Válasz kopi üzenetére:

üdv

tőlem aztán bárki, bármi miatt küldheti ajánlását a hp-ra. meghallgatom és az alapján értékelem, nem pedig aszerint hogy ki, mit írt rá, mi miatt ajánlotta, mit akart az ajánlással stb. én nem zárnám ki azt a szándékot, amikor egy ajánló egy agyonajnározott lemez esetén pont arra kíváncsi, hogy a saját negatív értékelését a dicshimnuszokkal értékelt zene esetén ezek ellenére mások is osztják, vagy sem.

Ebben is van logika.
--
>>> Kövess a Facebookon! <<<
kopi 2016. január 24., vasárnap, 10:04
kopi
Csatlakozott:
2003. december 30.
Hozzászólások: 44
üdv

tőlem aztán bárki, bármi miatt küldheti ajánlását a hp-ra. meghallgatom és az alapján értékelem, nem pedig aszerint hogy ki, mit írt rá, mi miatt ajánlotta, mit akart az ajánlással stb. én nem zárnám ki azt a szándékot, amikor egy ajánló egy agyonajnározott lemez esetén pont arra kíváncsi, hogy a saját negatív értékelését a dicshimnuszokkal értékelt zene esetén ezek ellenére mások is osztják, vagy sem.
Nagaarum 2016. január 23., szombat, 19:51
Nagaarum
Csatlakozott:
2011. június 30.
Hozzászólások: 2208
Válasz emp üzenetére:

Egyet értek, én sem támogatom a "most majd jól megadjuk neki ami jár" hozzáállást, mert kicsinyesnek és kontraproduktívnak gondolom ezt a hozzáállást.

KONTRAPRODUKTÍV!!! (w00t)
--
>>> Kövess a Facebookon! <<<
emp 2016. január 23., szombat, 19:48
emp
Csatlakozott:
2007. december 17.
Hozzászólások: 2497
Egyet értek, én sem támogatom a "most majd jól megadjuk neki ami jár" hozzáállást, mert kicsinyesnek és kontraproduktívnak gondolom ezt a hozzáállást.
--
Tiszta hülye, aki nem normális!
Nagaarum 2016. január 23., szombat, 19:47
Nagaarum
Csatlakozott:
2011. június 30.
Hozzászólások: 2208
Válasz Pistike66 üzenetére:

Most, hogy vége ennek a menetnek, úgy érzem, muszáj elmondanom, hogy nem tartom jónak az utóbbi időben gyakrabban megtörténő "provokatív ajánlásokat", azokat, amelyek maguknak az ajánlóknak sem tetszenek, és kizárólag azt a célt szolgálják, hogy ki lehessen pellengérezni az adott lemezt vagy netán annak előadóját. Úgy vélem, a hangpróbát annak idején azért hozták létre, hogy figyelemreméltó lemezeket ajánljunk az olvasóknak, meg egymásnak, nem pedig azért, hogy egyfajta erődemonstráció történjen, kizárólag provokatív céllal. Szerintem ez fölösleges, sőt káros is lehet, és ellentmond a hangpróba eredeti céljának, és szellemének, épp ezért nem lenne jó, ha elszaporodna (a Brutus nem ez az eset, az csak meghallgatás nélküli ajánlás volt, ami szintén nem túl célszerű, de mégsem ugyanez. :-)

Rendben, én befejezem ezt :-)
--
>>> Kövess a Facebookon! <<<
Pistike66 2016. január 23., szombat, 19:23
Pistike66
Csatlakozott:
2008. június 17.
Hozzászólások: 3408
Most, hogy vége ennek a menetnek, úgy érzem, muszáj elmondanom, hogy nem tartom jónak az utóbbi időben gyakrabban megtörténő "provokatív ajánlásokat", azokat, amelyek maguknak az ajánlóknak sem tetszenek, és kizárólag azt a célt szolgálják, hogy ki lehessen pellengérezni az adott lemezt vagy netán annak előadóját. Úgy vélem, a hangpróbát annak idején azért hozták létre, hogy figyelemreméltó lemezeket ajánljunk az olvasóknak, meg egymásnak, nem pedig azért, hogy egyfajta erődemonstráció történjen, kizárólag provokatív céllal. Szerintem ez fölösleges, sőt káros is lehet, és ellentmond a hangpróba eredeti céljának, és szellemének, épp ezért nem lenne jó, ha elszaporodna (a Brutus nem ez az eset, az csak meghallgatás nélküli ajánlás volt, ami szintén nem túl célszerű, de mégsem ugyanez. :-)
arallu72 2016. január 23., szombat, 10:48
arallu72
Csatlakozott:
2012. február 27.
Hozzászólások: 524
Válasz ZeroVoid üzenetére:



És ebben az a legrosszabb, hogy az illető abban a bizonyos 300. körben 9-est adott a Dorothyra és 10-est a Prosecturára O.o

Vannak olyan mókusok akik leellenőrzik mások régebbi pontszámait? Csak azt nem értem mi köze a Baroness-nek a Prosecturához? Nem lehet és nem is akar mindenki olyan intelligens lenni mint a Baroness és rajongói. Én hagyományosan pontozok. Ami tetszik arra jó pontot, ami nem arra meg rossz pontot adok. Pl. Azért nem fogok egy black lemezre jó pontot adni ami nem tetszik, mert mit szól majd hozzá a black metalos Pista a szomszédból ha meglátja a rossz pontomat. Ugyanez igaz fordított esetben is ha kissé langyosabb zene meg bejön.
© 2001-2017 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.035 seconds to render