Nekem az ilyesmi nagyon tetszeni szokott, de ez egyszerűen nem akar betalálni. Talán kár is erőltetni. Minden értéke ellenére többször nem fogom elővenni. Viszont megemlíteném a 'Death of a Timekeeper' c. tételben azt az elementális erejű riffet. A hangfal párszor kirobbant a helyéről.
A kiemelkedő hangulat volt az egyetlen erőteljes pontja. De az kifejezetten lélekig hatolt.
Értem én, hogy néha a kevesebb jobb, de úgy érzem itt a több lett volna jobb. Picit időt és teret engedni ennek a mérhetetlen "káosznak", és rögtön nem lenne "káosz".
Első hallgatásra húztam a számat, mivel kifejezetten semmilyennek tűnt (az a tipikus 4-5 pontos). Szerencsére azóta szépen összeállt az egész, és majdnem minden szám telitalálat. A 'Halo On Fire' az a Metallica szám nagyon hosszú idő után, amivel reggel kelek, este pedig fekszek.
Pár év múlva találkozhatunk. Csak fejlődj abba az irányba, amit szeretnék.
Ha csak egy picivel többet nyújtasz a kétszeri végighallgatás közben, kedves Auroch... ha csak egy picivel...
Elég fiatalon ismertem meg a zenéjüket, de sosem szerettem igazán. Persze majdnem minden albumukon volt egy-két tétel, amiket a mai napig bármikor szívesen meghallgatok. A címtelen album óta (2007, te jó ég de repül az idő) nem is követtem őket már figyelemmel, aztán jött ez az album... és valamilyen oknál fogva felülírta mindazt, amit korábban gondoltam róluk. Nálam ez teli találat lett.
Egy "Bölzernyi"-vel volt kevesebb. Őket megmentette a hangulat a középszertől, ezek a srácok viszont számomra felejthetőek.
A két album pontozása megegyezik, de inkább a Deathspell Omega. Látok ebben potenciált, de valahogy hangzásilag számomra élvezhetetlen.
Az ének felemás, a hangzás szintén... pedig tudnék vele mihez kezdeni.
Hol unom, hol élvezem. Sajnos nem elég érdekes hosszú távon. Nem kerül elő többé.
Egészen minőségi, zsigeri, magával ragadó bár kiszámíthatósága okán nem tökéletes. Ettől függetlenül vastagon az én fülemre hangolva muzsikálnak.
Számomra a Paracletus a 10+. Én szeretem és igen nagyra értékelem az összes anyagukat a Si Monvmentvm óta. Ez sem kivétel. Első három hallgatásra elsőre csak néztem mint Naga: -.- , majd elkerekedtek a szemeim: O.o Igazat kell adnom azoknak, akik szerint ez sok(k), akik szerint ha ezt nem 29 percben, hanem 45-ben adják le, akkor értelmezhetőbb, akik szerint olyan szinten akartak káoszt és megfoghatatlanságot kreálni, ami már az öncélúsággal határos. Amiért én mégis szeretem és hallgattatja magát az a fél órába préselt túltöltöttség. Bizony ha kellő alkalmat szentel neki az ember, akkor kijönnek az örvénylésből a tartalmak is. Előbb csak foszlányok, aztán egész sziklák omlanak az emberre. Csak fel kell dolgozni amit hall az ember. Nem csak fizikálisan kell a hangokat és a kompozíciókat, hanem érzelmileg is. Ez egy borzasztó kemény, bűzös páncélba zárt világvége esszencia. Lehetett volna hígítani, de most ezt főzték.
Nekem soha nem volt és már nem is lesz barátom a stílus. A bandának soha nem voltam lelkes követője. Jobban csíptem amikor keresték az utat, kalandoztak, mint ez a standard, ami itt van felvezetve. Ez pénzkeresésre összeállított dalcsokor. Menjünk biztosra, adjuk a népnek amit hallani szeretnének. Csalódás kizárt!
Azért szerintem komoly gondok vannak a sráccal. Mármint úgy fejben, ott bent. Megnéztem tőle ezt-azt, majd rájöttem, hogy jobb zene később sem várható a kezei közül. Minden esetre ha bárkit megkérne hangzást csinálni szerintem kicsit javulna a végeredmény. Ma már egy speizből is igényesebb anyagok csordogálnak.
A Profound Lore kínálatában valóban sorakoznak impresszívebb kiadványok. Ezt most kicsit benézték.
Határozottan a jobbak közül való.
Most ehhez nincs hangulatom. Szerintem máskor se nagyon lesz. Elég rutinmunka szaga van.
Nem tudtam eldönteni, hogy mi a középszerűbb a zene, vagy a borító. Végül arra jutottam, hogy a zene, mert a borító alatta van.
Semmivel nem jobb, mint a Predatory Light debüt. Itt a borító jobb, a zene gyengébb. Pontozása meg detto.
Erős nyolcas nálam, mert a változatosság ellenére sem sokáig tudok elmerülni benne sterilsége, profizmusa miatt. De ilyenkor az én készülékemben van a hiba...
Egy ideje már hallgatom és legérdekesebb tulajdonságának azt tartom, hogy fogalmam sincs, miért tetszik:) De a lényeg, hogy nem tudom megunni. Szerintem az ének zseniális.
Hű a zenekar önmagához, pont olyan, mint egy nagy adag visszahányt finomfőzelék.
Én elvoltam vele, bár egészben fogyaszthatatlan.
Jó kis ősmocsok. Jár a pacsi.
Egy nagyon kellemes hallgatni való, amiből sok minden nem marad meg...
Írtak annak idején néhány nagyon bitang dalt, ami ma is leszedi az ember fejét, aztán nagyon eltévedtek...most meg kisnyugdíjasként (szép summára gondoljunk) nosztalgiáznak. Megkerülhetetlen a nevük, amit inkább pár dalnak, mintsem hibátlan lemezek sokaságának köszönhetnek. Ez is elment szódával, de már egy dalra sem igazán emlékszem.
Nem rossz a gyengus küllem ellenére, de az átlagosan jó fölé sem emelkedik.
Kifejezetten erős lett az amcsik bemutatkozása, még ha sok újdonsággal nem is kecsegtet, a hangulatot nagyon eltalálták.
Én már az előző lemeznél is megmondtam! :D
Nagy kérdés volt, hogy ami EP szinten működik, az fog-e működni egy egész estés lemez. Az én válaszom az, hogy nem teljesen. U.i.: továbbra is azt érzem, hogy valahol a Phosphor környékén kezd elveszni a mágia, tehát ismét egy nagyobb EP mennyiségnél. Viszont kétségtelenül újszerű és kitaposatlan úton járnak, így összességében felkerekítek, mert ez pontosan az a hozzáállás, amit keresek a metal csúnyább vonalán.
Ebből most egy kukkot sem értettem. Túltoltátok, rátoltátok Béláim!
A szürke 50 árnyalata presented by Metallica
vicc kategória
Sok ötlet és gitártéma tűnt esetlegesnek, kidolgozatlannak, hányavetinek. Nem érzem kiemelkedőnek még stílusában sem.
Éppenséggel el lehet hallgatni, de ez a fajta rock disco sosem képviselte azokat az értékeket amiket én a metalban keresek.
biztos helye van az év végi top 10-emben
No, hát itt is hasonló érzések gyötörtek, mint az Auroroch esetében. A három gráciából talán ez tetszett a leginkább, de egyiket sem fogom elővenni.
A zene tetszik, ez a grindos böfögő röfögő vokál egyáltalán nem. A susmorgás is elég mesterkélt és gyenge. Összességében a vokál élvezhetetlenné teszi számomra.
Az előző Traveller EP-t is nagyon sokat hallgattam, ez is sokszor lement már. Legalább 3-4 lemezt be kell szerezni eredetiben erről a HP-ról, és ez az egyik. Kiváló.
lásd: lemezismertető
Nem volt könnyű dolgom ebben a körben, mert több nagyon jó lemezt is rendesen meg akartam hallgatni pontozás előtt. Már csak a Deathspell Omegának egyedül kijárt volna a két hét a 29 perc ellenére. Volt egy olyan érzésem, hogy ha ezt elkapkodom, csupán felületesen fogom tudni megítélni. Nem túlzás azt állítani, hogy akárcsak a Dodheimsgard esetében, itt is az idő a kulcs. Az első hallgatások során nem hinné az ember, mi minden fog kibontakozni a dalokból. Zene a komfort zónán kívül.
Szerintem a Black album óta ez a legjobb Metallica lemez. A dalokat most igazán átjárja az a Metallica íz, amit már nagyon rég nem éreztem.
1-es pontszámtól (Invocation Rituale) a 7-esig (The Crowned Deceiver és a The Awakening) szinte minden alsóbb régiót bejár a lemez. Mindenesetre én összességében nem tudtam mit kezdeni Luciferian Insectus úr művészetével.
Tavaly az Adversarial lemezt is begyűjtöttem magamnak a stílusban, az sem volt könnyű falat, mégis beérett rendesen. Nem értem még a kiismerés végére, de ez az a fajta lemez, amit semmiképp sem szoktam annyiban hagyni. Mintha ezen a HP-n nekem akarna kedvezni az ajánló bizottság. A megítélés változhat a jövőben (felfelé).
Azt hittem, még mielőtt beraktam volna az új Kornt, hogy mára már kinyíltam annyira, hogy ebben is több értéket látok, mint anno. Hát, nem! Ez nem az én füleimnek készült, ahogy a hasonszőrű zenekarok 99 százaléka. A Slipknot kivétel, de hogy miért, azt itt nem részletezem, ennek ellenére Corey Taylor sem tesz semmit hozzá a lemezhez.
Korrekt black metal lemez, itt-ott kiemelkedőbb részekkel. Egy bizonyos mércét megüt, de nagy port nem kavar.
lásd: lemezismertető
A hangulat és a korhadt hangzás mellett nem ártott volna dalokkal is előrukkolni.
Ez egy olyan lemez, amivel nem tudok, és nem is lehet betelni. :)
Az első három számig masszívan jelen van egyfajta izgalmi faktor, hiszen úgy néz ki hogy a Bölzer kitalált valami egyedi dolgot, de utána elfogy a puskapor.
Lehet hogy meglepőt mondok, de számomra ez az eddigi legbefogadhatóbb Deathspell lemez. Őszintén mondom, hogy 45-50 perc ebből már túl lenne a tűréshatáron, ilyen rövidségben viszont pont jó volt.
Szerencse azért, hogy akadt néhány gyorsabb húzónóta a lemezen, mert egyébként eléggé untam magam rajta. A nagyobb gondom az, hogy a zene, és maga a zenekar sem képes semmilyen iránymutatást adni a színtérnek, mint tette azt a 80-as évek legvégéig. Márpedig olyan státuszban vannak, hogy mai napig ott csücsülnek a trónon, 1000 éve jóllakva a sikerektől. Az rég rossz, ha önmagukkal szemben csak ennyi volt az elvárás.
Háát, nem túl izgalmas anyag. Tényleg csak arra az esetekre, ha nincs jobb kéznél (általában azért van)
Középszerű csapat az Auroch. Momentumuk nem volt eddig 3 nagylemez alatt.
Számomra semmitmondó zene. Nem tudom mit esznek ezen a népek.
Semmi extrát nem nyújt a csapat. És még a keveset is borzasztó unalmasan, egysíkúan.
Vannak rajta jó megoldások, de könnyen kiismerhető nekem, így hamar unalmassá válik.
Első hallgatásra én is szkeptikus voltam, mert ennek a lemeznek semmi köze a korábban kiadott anyagokhoz, úgy gondolom, hogy ez egy olyan lemez amit egészben kell hallgatni, mert úgy tarolja le rendesen az ember fejét.
Tökéletes káosz Deathspell Omega módra, magukhoz képest meglepően rövid játékidővel.
Nem volt rossz újra hallani olyan megoldásokat mint amiket a kedvenc Metallica lemezeimen eljátszottak már a srácok, de összességében ez egy baromi hosszú anyag, úgy érzem ha kihagyják a töltelék dalokat akkor sokkal jobb lemezt is össze hozhattak volna.
Valóban félrelépés a Profound Lore részéről...
Voltak régen számaik amiket szerettem hallgatni, de most már annyira sem hoznak lázba mint anno.
Remek lemez kicsit féltem, hogy nagyon Asphyx-es lesz, de szerencsére tévedtem.
Kiváló bemutatkozó lemezzel rukkoltak elő, a hangulat brutálisan sötét.
Csak is szuperlatívuszokban lehet róla beszélni, igazi kincs! Még itt a Forgácson fel nem tűnt egy-egy új nóta, azt sem tudtam léteznek. Pechje, hogy lett idén egy Meta, ha az 100% akkor ez 99,99% Hosszú és életre szóló szoros barátságot kötöttünk!
Két tökéletes kislemez után kíváncsi voltam, hogyan is tovább. Erre jön egy gagyi borító, az előzetes nótában fura ének....wtf? Öngól? Nem! A teljes lemez igazi Bölzer! A gitár jellegzetesen bölzeres és az album hangzása is döngölő death vaskohó. A hörgés mellett engem sokkolt elsőre a tiszta ének hanggal való kísérlet, de igazuk lett!
Tetszik ez a rövid káosz, ennyi ideig pont hatásos és egészséges.
Tőlük csak is a Master of Puppets és ....and Justice for All albumokat tudom elfogadni, minden más harmatos! Hetfield hangját nagyon csípem. Én ebből a dupla dalcsokorból szépen kivágom a gyengécske számokat, marad egy szimpla 35-40 perces 5-6 nótás válogatás az mp3-as lejátszómba.
Még az egymást követő két szám sem szól egyformán! Rendes stúdió meló sokat dobna rajta, mert nem rossz. Inkább, mint a Kukorica.
A kiadójuk erős anyagokkal szokott kijönni, ahol magas a hangulati faktor. Erre itt sincsen panaszom, de kissé nehezen vettem fel a ritmusát, közben meg ahogy néztem, az oldal szélén ott vannak a Profound friss megjelenései és hát rá is kattintottam az Ash Borer friss cuccára, s hoppá ezt már el is felejtettem.....szóval nem volt most szerencséjük.
A Korn és én háttal állunk egymásnak, útjaink teljesen más irányba haladnak.
Eléggé black metalosan szól, ezen igencsak meglepődtem, aztán utána néztem és Devo volt a producer, tehát nem véletlen ez a marduki hangzás. Nem kiemelkedő, de mindenképpen kellemes lemez, örülök, hogy nem lett Asphyx 2.
Megint egy rohadt jó death metal debüt! K. és L.S. gitárjátékáé a főszerep végig, sok jó témával építik fel az egész lemezt. Több fortyogást és bugyborékolást, korhadást és kripta szagot na meg zombi darálást elbírt volna az összkép, ám ezek nélkül is átlag feletti.
AZ efféle oszlásnak indult hangulatot hiányoltam a Predatory Light-ból, ezt itt nagyon elkapták. A zene viszont helyenként monoton brummogássá válik, a vokál is érdekes.
Nekem ez egy kicsit tömény.
Tetszik, de nem tudom, mennyire. Egészen fura, az biztos. Kb fél év múlva tudom megmondani. Lehet, nem fogom hallgatni, de az is lehet, hogy sokat.
Végül is hatásos, mert nagyon zavart. Egyszer zavart csak úgy, önmagától, másodszor zavart az öncélúság. A profin előadott káosz mögött nem találtam semmit. Ezt nevezem én sznob zenének.
Egy ilyen öreg, ennyire sikeres bandától botorság elvárni a régi tüzet. A legutóbbi cuccokhoz képest ez korrekt album, bár van pár büntető módon unalmas nóta. Az más kérdés, hogy nekem már a fénykorban is csak ugródeszka volt a zenekar a sötétebb, keményebb dolgok felé. Haverokkal, osztálytársakkal hallgattuk sokat, de számomra már akkor sokkal izgalmasabbnak tűntek a Carcass, Morbid Angel, Deicide, Bathory, Paradise Lost, My Dying Bride (és még egy csomó) féle bandák a maguk sötét misztikumával. Always look on the dark side of life :)
Szerintem meg egyáltalán nem szól szarul, bár nekem a demós hangzás eleve a szívem csücske, szerintem remekül illik az extrém metal zenéhez az amatőr, próbatermi megszólalás. Az meg külön figyelemre méltó, hogy egyedül tolja a scác. És nem mellesleg, tetszenek a dalok. És igen, az ilyet is jobban szeretem a Metallicánál.
Elsőre bíztató volt, valahogy az Incantationt idézte, kissé megvadítva. De aztán túl sok lett a jóból, gyakran kalimpálás lett a vége, nekem meg idegrángás...
Soha nem hallgattam őket, ezután sem teszem. Nem az én világom.
Én ennek többször is nekifutottam és nem értem. Valamiért végig untam az egészet. A Feeding lemezt szeretem, de az gyakorlatilag Asphyx zene. Amióta blacket próbálnak nyomni, az valahogy nagyon semmilyen.
Szóval igen. Ez sokkal jobban illeszkedik hozzám, mint egy Metallica.
Ugyanaz vele a bajom, mint az első lemezzel. Fasza, és izgalmas. Egy darabig. Azután önismétlő körök jönnek. Az A Dream of Earth nagyon tetszett.
Na, erre mondanám azt, hogy böszme zene. Ez az ének valami nagyon állat. Ez is egyhangú, de első hallgatásra 9 pont. Talán meglesz a téli szabadságom alatt az utcán császkáló zeném? ... Igen, újrahallgatva belémállt a lándzsa, aztán kiesett belőlem. Mégiscsak egyhangú a 10-hez. Fülessel a városban battyogva, valami visszajött, de rájöttem, mi a baj. Az általam annyira imádott pszicho-trilla elemek vannak egy kicsit eltúlozva itt.
-.-
Én mikor még tabunak számított, már akkor mondtam, hogy a Lars egy szar dobos (kaptam is érte a köpeteket). Hálás köszönet neki, hogy azóta sem gyakorolt, így szép lassan a szemellenzősöknek is leesik. Régebben valamilyen szintű ötletességgel (fordítások pl.) próbálta ezt ellensúlyozni, de mostanában már azzal sem nagyon tököl. Viszont ez a lemez még nekem is tetszik, mert valahogy a Régi Metallica és a Load keresztmetszete. A Load zsenialitását mondjuk számomra nem éri el, de jó hallgatnivaló. De azzal nem értek egyet, hogy ne lenne rajta töltelékszám. Az Atlas, Rise!, a Spit Out the Bone és a Lords of the Summer nálam 10 pontos nóták. Feltűnt valakinek, hogy Hetfield szinte semmit nem affektál, csak natúrban énekel? Ja, még valami. Az eddigi trenddel - a lemez elején a csúcsdal, utána töltelékek - szakítottak. A két legjobb a két utolsó.
Egy fecske nem csinál nyarat. Pusztán a The Awakening miatt nem lesz jó lemez.
Érdekesen indult, aztán jött a nagy büdös káosz. Nekem is pont az jutott eszembe, hogy a Profound Lore ennél jobb dolgokat szokott nyomatni.
A Korn egyike azon kevés metalbandáknak, amiket véletlen a megalakulásuk óta nyomon követek. Mikor kijöttek az első lemezzel, még nem ismertünk ilyen kifejezést, hogy nu metal. A követőikre kezdték ráragasztani, aztán visszadátumozták a dolgot. Amúgy skatulyák ide-oda... Számomra az első öt Korn lemez alapmű, a nagy metal empire egy fontos szeletének tartom. Ez olyan elhallgatható katergória, de egy Issues-zel már nem ér fel.
Én sem hallok ebben semmi különlegeset. Kimondottan untatott. A nőtől meg kikészültem.
Alaprecept. Bakker, újra elkezdtem hallgatni, mert nem emlékeztem, hogy már... ÉS FEL SEM TŰNT... Picsába...
Azt nem tudom eldönteni, hogy ehhez túl öreg vagy túl fiatal vagyok-e?
Engem így elsőre nem kerített a hatalmába. Extrém steril a hangzás, a dobok és a gitárok is olyan furcsán hatnak. Úgy érzem, hogy pont emiatt nem hordozza a megfelelő erőt, súlyt a számomra. A gitártémák is néhol eléggé szaggatósak lettek. Grandiózus akar lenni, sőt többnyire sikerül is, csak számomra az arcturusi magasságokat meg sem közelíti. Néhol...amikor tiszta énekszerű részek bukkannak fel, akkor az Atoma-át jutattja eszembe. Összeségében nem rossz munka, de nekem túl tiszta és súlytalan.
Az EP-kbe már többször belefutottam, akkor még nem nyűgöztek le, de ezzel most teljes mértékben meggyőztek. A címadó dal nagyon üt, de az album többi része is egészen egyedire sikeredett. A végére nekem is kicsit alább hagyott a lendület, 30-35 perc környékén elég lett volna megállni, akkor nyugodt szívvel tolnám a 10 pontot. A zene és az ének ilyen típusú fúziója kapcsán akaratlanul is a High On Fire ugrott be, pedig műfajilag más kategória. Koncerten szívesen megnézném őket.
Rohadtul nem értettem soha, hogy mi a jó a Deathspell Omegaban. Túlerőltetik a művészkedést, mindig valami komplex katyvaszt akarnak a hallgatóság nyakába önteni a sötét avantgarde művészet nevébem. Most sem működött nálam a varázsszerük.
Igazából egyik albumukra sem adnék 7 pontnál kevesebbet. Ezen is van jópár faszára sikeredett dal, de egészében nem üt akkorát, mint a 3-4 albummal ezelőttiek.
Olyan szar, mint a fos. Ebből kifolyólag értetlenül állok, hogy mégis miért adok 8.5 pontot egy ilyen primitív, magamutatógató förmedvényre. A vokál nélkül tuti nem kapna ennyit.
Egyszerre sötét és brutális, néhol még grind elemek is felbukkannak. Ritkán hallani ennyire jól fúzionált death metál alapokon nyugvó építményt. Próbálom elkerülni a progresszív szó használatát, de semmi esetre sem akar elpárologni a fejemből. Félreértés ne essék, itt nem a megszokott prog-death metálról van szó. Már harmadjára pörgött le egymás után az album (ez nálam ritka dolog), ezért nem tudok 10-nél kevesebbet adni rá. Lenyűgöz, amikor a technikás elemeket és a hangulatot ennyire egyensúlyban tudják tartani.
Hozzám meglepően későn (csak az utóbbi években) jutott el a Korn. Túl sok meglepetést nem tartalmaz az új album, de kellőképpen hangulatos lett. A igazi húzóerőt nem érzem benne, inkább több lett a sláger-faktor. Jonathan Davies-t pedig még mindig a világ egyik legjobb énekesének tartom.
Nem hozott lázba, talán túl profi munka...Túl sok ilyet hallani mostanában.
Egész hangulatos, de nem szándékozom még egyszer elővenni.
Zenei tehetség nem sok jutott, de ha már black metált akarnak játszani, akkor a hangualthoz nem is nagyon van erre szükség. Az elcseszett hangzással próbálják korrigálni azt, ami nincs.
Rendszeresen visszaolvasom a HP táblázatokban, az adott banda korábbi lemezeikről mit írtunk, milyen értékeléseket kapott, mi változott, stb. Az feltűnt, mintha a banda is olvasná a HP-t, mivel jóformán az összes tanácsunkat megfogadták. :)
Érdekes, vagy inkább kellemesen furcsa? Az jó jel, folyamatosan visszakúszik a lejátszóba. Még szokni kell pár dolgot. Érzem olyan jónak, hogy mehet a 9 pont.
Elfogyott otthon a Xanax, ezért a tagok úgy döntöttek leugranak a stúdiójukba egy fél órácskára prüntyögni... (Ez a megzenésített káosz, töményen, finomkodások nélkül, mégis tetszik, mert érdekes témák sokasága és nem csak egymás után pakolva. Na igen, csak legyen aki ezt a "kutatómunkát" bírja idegekkel.)
Unalmas, ötlettelen. Pár tétel ami jó és megmozgatott.
Nem jött be.
Incantation kistestvére lehetne... de még a messzi-messzi távoli galaxisban.
Nem vagyok Korn rajongó, 1-1 számuk tetszik a lemezeikről, anno az Issues/Follow the Leader ami lepörgött párszor teljes egészében... Az új album lement 2x, egész jól elszórakoztatott, de sokáig nem marad meg szerintem ez sem.
Eléggé olyan mint a Marduk. Annyira, hogy ha Mardukot akarok hallgatni, akkor Mardukot fogok hallgatni :) 1x ment csak le, lehet később még belefülelek és előjönnek a különbségek és értékek.
Egyáltalán nem rossz, de van aki ezt jobban megcsinálta már réges-régen.
Bemutatkozásnak elmegy, rendkívül sötét, más értéket sajnos nem találtam benne, pedig szeretem az ilyesmit. Picit érdekesebb megoldások jöhettek volna.
Futurisztikusan gyenge. Inkább az őserőt szeretem.
Az énekhang sokat dob rajta. Ha megtoldották volna változatosabb zenével (ami remélhetőleg legközelebb lesz) akkor igencsak elsőosztályú zenekar lenne.
Ebből se lesz évekig tartó barátság,csak egynek elment kategória.
Mit lehet erre mondani? Hallgatható unalmas zene. Nekem a német Darkness kihozta az év thrash lemezét. Ennél a Load sokkal "izgalmasabb" volt. Ezt se hallgatom meg többet. Vissza a gyökerekhez akar lenni, de inkább csak semmilyen. Szarni rájuk, sokkal jobb zenék vannak az undergroundban. Ők meg csak ellesznek a trónon.
Koncerten atom részegen biztos jó, főleg ha macák is vannak, otthoni hallgatásra kissé keskeny.
Ez tipikus "tele a padlás" lemez. Tucat úgy ahogy van.
Én monnyuk csak az első lemezüket hallottam, azt is tavalyelőtt. Itt tetszik a mélyrehangolás. Több basszus"gyomrozást" elviseltem volna, a slágeresedés helyett. De így is vállalható szerintem. Egész jó számokat írtak. Mondom ezt hozzá nem értőként.
Nem értem minek ez a black-es felhang. A feeding of angels nekem sokkal jobban tetszett. Különösebben jó számokat se hallok. Végülis rossznak nem mondanám, csak jellegtelennek kissé.
Lemezboltban való barangolásaim közepette szoktam ilyenre akadni nagyon gyakran. Itt az a penészes hangulat sincs meg mint a Void Meditation Cult esetében. Kezd olyan csömöröm lenni, hogy már csak "régi" zenéket hallgatok. Ennél még a Korn is jobb.
Hangulat jó. De én vagyok olyan perverz, hogy megjegyezhető jó számokat is akarok hosszútávra.
A remek borítóhoz kissé méltatlan belső tartalom párosul. Csak apró adagokban élveztem, egyben kínlódás...
A zseniális hangszeres részek fölé érkező dallamos vagy "Lemmy-szerű" éneket kicsit szokni kell, de igazából nem lehet belekötni. Sokadik hallgatás után is érdekes lemez, de még nem adok max. pontot.
Tüskés, szúrós, komfortzónámon túli anyag. Nem tetszik...
Az én értékrendemben ez egy jó Metallica lemez. Mondjuk, ha közvetlenül a fekete lemez után jön, akkor most elégedetten bólogatnék. Így csak szép pillanatokat felvillantó hattyúdal. (Húszonöt éve nem volt olyan lemezük, amit egyvégtében meg tudtam hallgatni. A hangzás most sem tetszik, de fényévekre van az utolsó lemezek borzalmaitól...szerencsére.)
Igazi türhő, tapló, paraszt death/black a mélyföldről. Amatőr-talán még a hangzás sem egységes - mégis ott a tehetség szikrája. Mi sem bizonyítja jobban, minthogy az utóbbi hetekben naponta lement. Csak elszánt, harcedzett arcoknak...
Igen, az Incantation neve megkerülhetetlen, de az Auroch még nem tart ott. A hangzást sem sikerült igazán elcsípni.
Nem halogathatom tovább, muszáj túlesni rajta, bár a szervezetem erősen tiltakozik....és...tulajdonképpen elviselhető. Persze még így is a legutolsó a heti merítésben.
Ismert, profi zenészek tobzódnak itt és ez hallatszik is. A Luciferian Insectus mégis közelebb áll hozzám. Azt a tüzet nem hallom itt, - és elismerve a lemez erényeit - inkább érzem rutinmunkának.
Ilyet kerestem, s pont. - Update: Azért elég hamar megemészti ezt az ember, s kiismerhetővé válik... Sebaj. :)
Háááááááááát... Az első nóta még csak-csak, de ami utána következik? - Életem leghosszabb közel háromnegyed óráját kellett végigülnöm. - Nem mondom, hogy rossz, csak kevés a potenciál.
Közel semmire sem emlékszem. O.o - Csak arra, hogy kell egy óra csend, messze a "bárdoktól". :P
Számomra ez csak egy "ócska" ötös. - Úgy, hogy maradok az első 4-5 albumnál. Köszönöm, de nekem ennyi épp' elég. Hosszú, monoton, semmi. - Pár jobb riffért nem tudom miért kell ekkora hype...
Egész jól nyomja a death/black stílust, de mintha a Belphegor ezt már évekkel korábban és jobban adta volna elő. - Ja, hogy ez egy ilyen egyszemélyes project?! Lelke rajta. - Egyszerinek jó... Másodszorra meg már olyan, mint az újramelegített paprikáskrumpli: laktató, de unalmas minden ízében.
Mintha egy Carcass (Reek of Putrefaction) és Morbid Angel (Blessed Are the Sick) násztáncából született albumot hallgatnék... Nem tökéletes, s valószínűleg nem is akart az lenni.
Az első album amit képes vagyok meghallgatni az első és második albumuk óta. - Valahogy elég betegre sikeredett, még a sok fenntartásom ellenére is, amit bennem érlelt a zenekar a '94-es Korn, illetve a '96-os Life Is Peachy óta. - De végre 20 év után újra képes vagyok egy rendes Korn albumot végighallgatni. :) - Jonathan Davis-al azért meghallgatnék egy kukorica mentes albumot már... Több van benne, mint azt a zenekar valaha is vele megtapasztalhatja.
Jobb, mint a körben szereplő Luciferian Insectus, - talán csak a jó adag "kosz" miatt, s mert élőbbnek tűnik. - Persze ez ettől még marha egysíkú egy idő után. - Koncerteken biztos jól tolja a banda, s jobban is szólnak a nóták. De hogy még egyszer elővegyem, azt már nem. - A teljesítmény pedig nem igazán állandó. - Azért még lehet belőlük valami, csak hát, nem értem, ehhez miért kell két gitár? - Az, hogy valami a háttérben vernyákoljon, tényleg felesleges az egész.
Ezt a Tormentor mondjuk már 2000-ben eljátszotta előttük... - Csak ott Csiharék még köröket is vernek rájuk. :P
Inkább maradok a Mgła vonulatnál. - Erről pedig? Meghagyom a kalandvágyóknak.
Hosszú, de nem válik unalmassá. Az ereje a változatosságban rejlik, nekem a The Tragedy of the Awakened One a lemez erőssége.
Fura, hangulatos. Ebben jobban el kell merülni. A kedvencem a Spiritual Athleticism. A Saviour Machine-t is eszembe jutatta.
Fááárasztóóóó! De nagyon.
Azért ez még mindig Metallica. Jó, lehet fanyalogni, hogy hosszú, meg nem hoz újat, stb. de azért szerintem felszálló ágban vannak (nálam legalábbis a Szent Düh volt a mélypont) és ez a DM lemeznél is jobban tetszik, bár egyetértek azzal, hogy 4-5 dal lesz ebből maradandó.
Az első Korn lemezük viszonylag hamar eljutott hozzám és eléggé el is kapott. Még a második album is OK volt, bár arra már nem emlékszem, hogy annyira sokat hallgattam volna. Hiányolom azt a lendületet, amit úgy a harmadik lemeztől nem érzek. Zeneileg hallhatóan fejlődtek, de már nem nekem zenélnek.
Tobzódó ötlettelenség 2CD-n. Az a két-három elfogadhatóbb dal is olyan, hogy a fénykoruk idején a kutya nem emlékezett volná rájuk, mert tölteléknek mentek volna el.. Így nézve pedig a Hardwired 80%-a csak a töltelék töltelékje.
Nem tudom hogy nem valami rossz hangzású verziót hallottam-e, de ez pocsék, amatőr, demós szintű, és még a tetejében hangulattalan is. Csak úgy zörgött tőle a lomtár...
Valami ilyesminek kellett volna lennie a két évvel ezelőtti visszatérésnek. Az még nem volt az igazi, ez az új viszont gyalul rendesen!
Szerintem van rajta annyi jó dal, hogy ebből össze lehetne ollózni lazán egy 9 pontos lemezt. De sajnos van majdnem ugyanennyi töltelék is, ami viszont ront az értékéből. Nem igazán értem, hogy miért nem volt elég 7-8 dal. Ettől függetlenül szerintem megérdemlik lazán a 8 pontot és a mostani hype-ot is.
Nekem a Take a look into the mirror volt az utolsó lemez, ami a tetszett tőlük, a többit szerintem nem is hallgattam meg. Ezt lelkesem faltam a megjelenés után pár napig, azóta kicsit elsodort tőle az élet, de szerintem ott van a top5 Korn lemez között.
Semmi okosat nem tudok hozzátenni BlackZone kommentjéhez. :-)
El vagyok vele, de nem érzem, hogy annyi kreativitás lenne benne, hogy az elég legyen 2 cd végig érdekesnek megmaradó megtöltéséhez. Mindenesetre rosszabb is lehetett volna. :-)
Nagyon jó,minőségi anyag lett.Tele energiával és igazából a terjedelmes mű minden percét élveztem. Nagyon vártunk már valamire. És ez a valami most végre eljött.
mind csak állandó hp tag csak olvasói
Hangpróbák: 1. ... 324. 325. 326. 327. 328. 329. 330. 331. ... 339. Full screen Vertikális nézet
2016. december 10.
AncientOne BlackZone boymester emp farrrkas insomnium Kriss McFrost1977 mike666 Nagaarum nascence Perszepeta Sekhet_Hetep ∑:
1. Kriss
Bölzer
Hero
6.5 9 9 9 9 7.5 10 10 8 9.5 9 9 8 8.6
2. McFrost1977
Khonsu
The Xun Protectorate
7 7 8 10 9 10 7 10 7 7.5 7.5 10 4 8
3. emp
Soulburn
Earthless Pagan Spirit
5 6 7 10 7 7 9 8 6 5 7 7 8 7.1
4. farrrkas
Predatory Light
Predatory Light
5 5.5 7 6.5 10 8 8 9 8 7 7 7 3 6.9
5. Nagaarum
Metallica
Hardwired... to Self-Destruct
9.5 6 7 5 8 6 7 7 7 8.5 8 5 6 6.8
6. nascence
Auroch
Mute Books
6.5 6 7 6 8.5 5 6 7 6 5 10 6 5 6.5
7. AncientOne
Korn
The Serenity of Suffering
10 8 7 7 4 3 5 3 5 8 8 7 8 6.4
8. Perszepeta
Deathspell Omega
The Synarchy of Molten Bones
5 9 5 6 9 8.5 9 9 2 5 5 9 5 6.4
9. mike666
Void Meditation Cult
Utter the Tongue Of The Dead
6 5.5 9 5 5 5 9 7 10 4 4 5 8 6.3
10. viribusunitis
Luciferian Insectus
Godless
4 4 7 3 5 6 4 7 9 6 8.5 4 6 6
∑:
6.5 6.6 7.3 6.8 7.5 6.6 7.4 7.7 6.8 6.6 7.4 6.9 6.1 6.9
Belial 2016. december 11., vasárnap, 13:51
Belial
Csatlakozott:
2012. május 9.
Hozzászólások: 632
Válasz Nagaarum üzenetére:

Na, ki tippelt volna arra, hogy én ajánlottam a Metallica-t? :-)


EN.

Szerintem a Metallica ott vegzet a HP-n amit az elmult 10 korong alapjan erdemelnek, soha nem voltam oda ertuk, es soha nem is leszek.Viszont szerintem semmit nem kell szegyelniuk.
Mondjuk a dobos az tenyleg egy balfasz iritalo dobolni nemtudo pocs.
Ambator ez volt az elso olyan albumuk amit megbirtam hallgatni elejetol a vegeig, es kifejezetten tetszett.Laza, kozeptempos,kellemes, mint egy szombat delutani kolcsonos oral party a nejemmel.
--
A hit erőt ad...az isteneknek.
Nagaarum 2016. december 10., szombat, 21:48
Nagaarum
Csatlakozott:
2011. június 30.
Hozzászólások: 2151
Válasz nascence üzenetére:




Naaa, a divatember... (bag) , ezért tart itt ez az oldal, ahol (hrhr)

(yes)
--
>>> Kövess a Facebookon! <<<
nascence 2016. december 10., szombat, 20:58
nascence
Csatlakozott:
2010. november 27.
Hozzászólások: 581
Válasz Nagaarum üzenetére:

Na, ki tippelt volna arra, hogy én ajánlottam a Metallica-t? :-)



Naaa, a divatember... (bag) , ezért tart itt ez az oldal, ahol (hrhr)
McFrost1977 2016. december 10., szombat, 19:42
McFrost1977
Csatlakozott:
2015. augusztus 28.
Hozzászólások: 672
Válasz Nagaarum üzenetére:

Na, ki tippelt volna arra, hogy én ajánlottam a Metallica-t? :-)

:-D
--
Én gyönyörű életem,
szarvas, vidd tovább.
Én csodaszép életem,
róka, vidd tovább.
Nagaarum 2016. december 10., szombat, 19:40
Nagaarum
Csatlakozott:
2011. június 30.
Hozzászólások: 2151
Na, ki tippelt volna arra, hogy én ajánlottam a Metallica-t? :-)
--
>>> Kövess a Facebookon! <<<
boymester 2016. december 4., vasárnap, 14:30
boymester
Csatlakozott:
2011. január 24.
Hozzászólások: 2844
Részben fedjük egymást:) Én a Right Now dalt bírom nagyon a beteg videójával együtt, de nyerő a Daddy, Freak On a Leash, No Way is. Szintén videóval együtt jó a Here To Stay.

Az általam értékelhető életmű azonban elfér ebben a videóban. Ez viszont sokszor végigpörgött...


--
Youtube csatorna
Nagaarum 2016. december 3., szombat, 23:31
Nagaarum
Csatlakozott:
2011. június 30.
Hozzászólások: 2151
Boymester, csak nem ezekre gondolsz: Divine, Fagget, Daddy, Chi, Good God, Kill You, Counting, Freak on a Leash, No Way, Bottled Up Inside, Falling Away From Me, Blame...? :-)
Nem tudom eldönteni, melyik a kedvenc Korn dalom, de ha ez a kérdés merül fel, elsőre ez jut eszembe. Zseniális:



Vagy a No Way?
Tudom, rohadt untrve antimetal faszkalap vagyok, de leszarom (w00t) (b)
--
>>> Kövess a Facebookon! <<<
Nagaarum 2016. december 3., szombat, 14:40
Nagaarum
Csatlakozott:
2011. június 30.
Hozzászólások: 2151
Válasz Kriss üzenetére:

Szegény Nagát teljesen összezavartam a Bölzer lemezzel. (hrhr)

Kimondottan. Olyannyira, hogy megint módosítottam a ponton. Viszont tilos elárulni, hogy mit ajánlottál! erre figyelj! X.
--
>>> Kövess a Facebookon! <<<
© 2001-2017 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.031 seconds to render