Fárasztó, s igen sok türelmet igényel a meghallgatása. Aki pedig nem híve a stílusnak, annak igen hamar el kezdhet remegni a szeme... Csak funeral hívőknek!
Igen csak sajátos felfogásban készülnek manapság a "new-wave"-es lengyel black metal opuszok. A Biesy-vel sem történhetett ez másképp'. - Természetesen hagyni kell rá időt, s túl kell lépni a stílus keretein, mint ahogyan azt szerencsére a zenekar is teszi. - Debüt albumnak szerintem megteszi.
Csak a stílus kedvelőinek!
Zeneileg rendesen össze van rakva, s a hangzásra sem lehet panaszunk - igazi polák munka. (Szóval tudjátok a ritmusszekció rendesen dolgozik.) De nem tudok elmenni már megint a mellett, hogy ez a 7-8-9-x húros gitárokon előadott djent bármennyire is divatos manapság, de ha nem az áll a zenekar neve mögött, hogy Meshuggah akkor hosszú távon azért lankad az ember figyelme... A vokálban sem érzek túl sok munkát. Fanatikusoknak.
Pedig ez mekkora ziccer lett volna... - Mondaná ezt egy sportkommentátor. - A gitárhangzás maga alá temet, s ez így van jól. Sajnos ami viszont nekem nem kicsit túllött, az épp' a dob... Ehhez a hangzához túl jól van beállítva. Sebaj. :D - Akkor most mi van? Kaptunk egy csomó jó nótát, amelyeket kitűnő hangulat ural egytől-egyig, csak épp' Nick bácsinak kellett volna elhagynia a hörgést, - másképpen is el lehet érni a hangulatok fokozását egy ilyen toroknál - s máris a seggünket vernénk a földhöz. :) - Kövezzetek meg érte, de a DM-es David Gahan ezt jobban megcsinálta volna, és pont.
Huh, rendesen "túltolták" itt a dobot a szingapúri srácok, de a hangulatmindenért kárpótól. - Aki most ismerkedik az egésszel, az valami olyasmit képzeljen el, mint a Satyricon, csak épp' szingapúri folk hatásokkal teletűzdelten . :) - Viszonylag jó újrahallgathatósági faktorral rendelkezik a korong, persze csak akkor, ha túlteszed magad a dob hangzáson. Bár gondolom ez az album se fogja a világot megváltani. :)
Megpróbáltam a tőlem telhető legnagyobb jóindulattal hozzáállni ehhez a lemezhez. Ennyire futotta. A korong egyszerű, mondhatni ködbevesző bája, s az albumon sorakozó ötletek minden igyekezet ellenére sem voltak elegendőek ahhoz, hogy azt mondhassam a jövevényre: "Death metal, én így szeretlek! - Leginkább a stílus híveinek SEM.
A hörgős részeket leszámítva még élvezhető is lenne. Úgy tűnik, hogy rendre hatalmas ziccereket hagynak ki. No, majd legközelebb. - Aki egy kicsit is nyított a thashesen zakatoló és progresszív hatásoktól sem mentes black/death (bár véleményem szerint köze nincs hozzá) zenére az itt tehet egy próbát. - Hosszasan hallgatva az önismétlés veszélye felmerülhet. Én szóltam. :)
Nem emlékszem, hogy hallottam volna a csapat előző lemezét, de ezek után előásom.
A dobos játéka kötötte le a figyelmem leginkább, de az egész alkotás a helyén van. A fogósság hiányzik belőle ahhoz, hogy többet kapjon.
Jól felépített, pazar hangzású lemez. A legjobbak egyike az életműből. Talán egy kicsit több kapaszkodót, valami meglepőt hiányolok belőle.
Nagyon vártam és nem is okozott igazán csalódást. A pontszám az első néhány meghallgatás eredménye, akár változhat is később.
Vannak fellángolások. Hallani, hogy hagyományost, mégis valami mást szándékoztak alkotni. Az eredmény felemás, attól félek nem is marad sokáig a lejátszó közelében. Őszintén mondom, nem várok a srácoktól már kiemelkedő lemezt. Cáfoljanak meg....
Tényleg volt jobb lemezük is. Különlegessége, egyedisége azonban most is mellbevágó!
Látom előre a lemez sanyarú sorsát itt a Hp-n. Nekem viszont felhőtlen öröm minden pillanata, ezt a sivár, kietlen, üres hangulatot nem tudom megunni...
Rendszeres begyűjtöm a csapat lemezeit és mindig megállapítom, hogy jó-jó, de nem az igazi. Hosszú távon most sem tudott lekötni. A dallamos részek sem állnak jól nekik, olyan esetlegesek....
Nem egy lélekemelő muzsika, de hát a funeral doom sosem arról szólt. Kompakt, korrekt kozmikus örvény a Mesmur második albuma, amely maximálisan ki tudja szolgálni a műfaj kedvelőinek igényeit. Hozzám gyorsan megtalálta az utat az S, a szövegekért pedig jár a plusz pont.
Hallgattam a zenét, közben olvastam a kis szöveget a bandcamp oldalukon, és igazából azt vártam, mikor is elevenedik meg ez a felvázolt, végtelenül sivár, szürke, monoton és kilátástalan urbánus lét a lengyel fekete fém szellemében. Lehet velem van a baj, de én ezt egyáltalán nem éreztem ki a zenéből, úgymond csalódtam is. És bár nem kaptam meg a "várva várt" csinovnyiki black metalt, kaptam helyette egy kifejezetten korrekt albumot, tele szuper ötletekkel, remek témákkal és szerintem okosan felépített dalszerkezetekkel. A dob hangzását egyelőre nem tudom hova tenni, néha úgy éreztem, hogy belülről feszíti az idegeimet, mintha az elmém legmélyéről lüktetne, máshol pedig szörnyen tompának és élettelennek tűnt a hangzása. Hagyom még érni a lemezt, mert látok benne potenciált, ami megszerettetheti velem jobban a jövőben, de lehet, hogy ez csak amolyan kezdeti lelkesedés, és végül megragad a korrektnek ítélt lemezek szintjén a Biesy debütje.
Whittredge festményének részlete valóban remekül visszaadja az egész kislemez hangulatát. Kellemes, korrekt mű született, kifejező atmoszférával... igazából tudtam volna tovább is hallgatni. Kevés volt ez a 17 perc a teljes átszellemüléshez.
Ez az album is sikeresen indulhatna a WTF borítók versenyén, minden bizonnyal előkelő helyen végezne. Nem is tudom mivel magasztalhatnám a polákok agymenését. Nem elég, hogy djent, még kísérletezgetős(?) és progresszív(right, Naga? :P) is... Baromira nem az én műfajom, és bár értékelem az igyekezetet, hogy több zsánerből is merítettek lengyel barátaink, illetve több műfaji elemmel is igyekeztek változatosabbá tenni az anyagot, összességében ez egy kurva hosszú és unalmas djent ömlengés, ahol már a harmadik számnál azt éreztem, hogy időtlen eónok óta hallgatom ezt a csodát.
Nagyrészt egy jól összerakott anyag a kecskefetisiszták sajátos, jól felismerhető stílusában, viszont a Pestapokalypse szintjét nálam még mindig nem tudták megugrani, ráadásul jó pár helyen úgy éreztem, hogy elfogyott a lendület és a kreativitás. Nem azt mondom, hogy alibi helykitöltés zajlott, de nem éreztem benne akkora energiát és olyan érdekesebb témákat, amiket elvárnék tőlük.
Hűha! Nem fogom részleteiben elemezni, egyszerűen számomra ez minden szempontból egy tökéletesen összerakott lemez. Régen tetszett ennyire album a zsáneren belül.
Néha eszméletlen jól tudnak jönni az ilyen kegyetlen, lélekpusztító szörnyetegek. A sötét, "primitív" bájukkal be tudják vonzani az arra nyitott hallgatóságot, viszont nem mindig működnek. Ez nálam egyelőre egy korrekt közepes, talán majd más hangulatomban újra előveszem és újfent átértékelem. Az a baj, ha már ilyesfajta pusztultatokra vágyik a lelkem, akkor valami agresszívabb, brutálisabb darálást fogok előkeresni, így nem hiszem, hogy a Desecresy-re fog esni a választásom.
Elég fáradt pötyörgés. Szerintem vannak ebben a stílusban sokkal jobbak. Nem egészen pont ilyen de nálam a Hremmgiefstol -When the Wind Blows from the North jobban tetszik.
Nem szeretem ezt a stílust, de annyira nem lehet rossz mert nem idegesített. Nincs lendület az a baj. Kicsit egykaptafa van itt.
Megmondom őszintén a másodfiatalságomat végigkísérte a Paradise Lost zenéje '93-ig. Pont katona voltam mikor a shades of god-al eljöttek pestre '92 novemberben. Naná, félévre járó 6 nap szabi kivéve, stoppal pestre. Rétsági laktanya. Én is VV Attila voltam. Vegyvédelmis. Már csak a lost paradise és a shades of god ami maradéktalanul tetszik. Azóta is vannak "nagy" számok first light, beneath broken earth, de egészében egy lemezért se voltam oda. Engem pont a tiszta ének zavart itt. Ez se rossz lemez, de nem érzem azt,hogy nagyon tetszene. Engem egy shades of god remasztered tenne boldoggá. Mert a mai viszonyok közt az elég halkan és erőtlenül szól.
Hú bakker de steril a dob, az egész hangzás éles ami szexi mert bassza a fülem.Van egy elképzelés, de még a jó számok hiányoznak.
Látom nem pazarolják idejüket Ep-k, demok kiadásával. Kurva jó zene, nagyon jó hangzással, különösen a dobhangzás tetszik. Kellően dallamos és nagyon jó számok vannak itt. Köszi az ajánlónak.
Rendesen "kifinomultak", de érdekes mód tetszik. Jók a szólók, a basszus időnként kellemesen röfög. Úgy az egész kellemes hallgatnivaló.
Dögunalom... Meg a kreativitás hiánya a Distensionnál már nagyon kiütközött.
Alapjában véve ez egy hozzám nagyon közel álló műfaj, ezért leszek most a szokásosnál szigorúbb. Először is tök egyformák a dalok. Másodszor megint a dinamikátlan dobkeverés miatt lesz fejfájásom a végére. Mikor jön már végre divatba az élő dobhangzás??? Azokat a blasteket NEM LEHET ILYEN HANGERŐVEL LEÜTNI! Természetellenes, fülidegen számomra... Harmadszor ebben a műfajban a Dodecahedron év elején egy monolitot tett a földbe... Sajnos ahhoz hasonlítva ez számomra ennél nem több. BlackZone, Balthaazar meg Weide elmondta, amit én is érzek, de nem tudtam megfogalmazni...
Nem tudom, mi ez Weide, de nálam ez most hatott :-)
Érdekes, hogy a nyers és kásás már-már trú gitárhangzás mellé egy ilyen élettelenül műanyag dobhangzást tettek oda. Nick Holmesnak meg nem tett jót a Bloodbath. HOL AZ ÉNEK??? A negyedik dalig kell rá várjak? Ennyire vissza a gyökerekhez? Amúgy egy szót találok rá jellemzésül: fárasztó. Pedig én mindig szorítok nekik. A popos korszakuk zsenialitását kéne beinjektálni a metalba, hogy aztán egyik metalheadnek se tetsszen, csak a magamfajta köcsög hipsztereknek.
Ööö... Nagyon vegyes az összkép. A trashes részek meg az üvöltés bejött, ahogy a dallamos ének is, de a gitráskálák taccsra vágtak, meg a túltoltság is... Összességében nem tetszik.
Kellemes atmoszférikus/ambient black metal, de nem tűnik túl eredetinek és kiemelkedőnek sem.
Hosszú és unalmas.
Az utóbbi években a Belphegor közepes kiadványokat készített. Ez az album viszont kifejezetten jól sikerült, emlékeztet a Goatreich - Fleshcultra, ami a kedvencem az osztrák bandától. Dinamikus, brutális és megvan a hangulata is. Nem tudok mibe belekötni.
Tetszik ahogy ötvözik a death metalt és a keleti zenét. Nagyon jó a szanszkrit nyelvű szöveg is (nem mintha érteném :D). Csak azért nem adok rá 10 pontot, mert készítettek ők már ettől jobb albumot is.
Eddig se szerettem a bandát és ezután se fogom. Számomra nagyon idegesítő ez az összevissza csapongó művészinek gondolt valami.
Mi tagadás eléggé érzik a stílus határait, kereteit és ügyesen lavíroznak a nehéz terepen. Minőségi szomorkodás és még az időjárás is kedvez neki.
Itt van énekelni Mateusz Zborowski (Outre, Odraza) és dobolni Maciej Pelczar (Outre), akik a Ghost Chants albumon iszonyatosan nagyot durrantottak. Tehát PR mellé, aki a dalokat írta jó társak kerültek. Mégis az egész lemez a kihagyott lehetőségekről szól. Külön-külön jó témák, csilingelő gitárok a morózus alapokon, monotónia, ritmusváltások, de csak nem akar összeállni valahogy. Az összeállás pedig megteremtené a hangulatot. Nem teljes a disszonancia, nem kielégítő a lendület és a lüktetés. A pulzálást és az erőt hiányolom leginkább. Nem nyílnak ki a dalok, bent marad a feszültség a szögesdrót mögött. Fáj hallgatni, hogy amúgy mennyi lehetőség lenne itt...
Naga majd megírja, hogy a minden riffre egy lábdob már baromi unalmas, amivel nehéz is lenne vitatkozni, meg persze az is igaz, hogy már ebben a műfajban is vannak lerágott csontok és klisék. Nem a sok húrral van a baj, hanem az önismétléssel. Ahogy a Coma Cluster Void meg tudta csavarni ami ebben a közegben van, úgy nyilván másnak is elsülhetne a kreativitása. Itt ez nem sikerült. Kedvelem a stílust, de ez közhelypuffogtatás.
Kiadványról kiadványra megkapják a lehetőséget. Még indulásukkor azt gondoltam, hogy van bennük potenciál, de igazából nincs. Rengeteget markolnak, de keveset fognak. Ami a markukban marad az nem rossz, de a végeredményhez kevés. Bírom én a meghökkentő és összetett zenéket, de ez elművészkedett, számomra össze nem illő váltásokkal sűrűn tagolt valami. Letisztultság és mértéktartás hiányzik, hogy egységesebb produkcióval állhassanak elő, de sosem fognak. Mert ők Művész urak!
Nehéz kivetni valót találnom, talán a hosszát lehetett volna valamennyire kordában tartani, de hát ez funeral doom.
Messzemenően több tartalom szorult a lemezbe, mint anno a debütálásnál. Ha nem kopik ki a lejátszóból, még mehet feljebb.
Soha nem rajongtam értük túlzottan, aztán a The Plague Within végre megtalált magának, ez viszont unalmasra sikerült. Rengeteg követő rég lepipálta az egykori élmezőnyt jelentő zenekart a műfajban.
Kifejezetten jólesett. Én rengeteg jó ötletet hallok ebben a fertőben.
Számomra a lemez első fele volt a mézesmadzag, utána már a nehezebben emészthető témák jöttek. Tetszett ez a hangokra szedett gitározás, olyan, mint mikor az ember halat eszik, és keresi a szálkákat, nehogy megszúrják a szájpadlását. Néhány fogós riffel azonban jobban összefoghatták volna a produktumot (az elején még volt erre némi próbálkozás), tényleg maradt itt hiányérzet.
A borító 100%-osan adja vissza a zene hangulatát. Tengerparti ködbevesző merengés, melynek megvan a sajátos bája. Alkalom kell hozzá.
A lemez nagy előnye, hogy változatos, és így alig 30 perc feletti idővel még kevésnek is tűnik. Értő kezekkel nyúltak a black metalhoz és a fémzene sokféle irányzatával, műfajával színezik. A második szám például egy tipikus black'n roll opusz. Az éneket kicsit soknak találom, néha belemerültem volna a csupán hangszeres zenébe.
Nehéz ügy ez. Hamisítatlan Lost hangulat megvan végig. A zene teljesen ok. Ritkán mondok ilyet, de tényleg nem kellene ilyen mennyiségben erőltetni a hörgést. Sokszor teljesen oda nem illő, sokkal kifejezőbb lenne Nick tiszta éneke. Szerintem bármelyik stílusuk volt éppen aktuális, mindíg zseniális albumokat nyomtak, noha nekem is van tőlük kedvenc megszólalásom: az Icon-Draconian-Tragic Idol hármas szerepel nálam a dobogón. Jó ez, csak néha tényleg nem értem, az alkalmanként, látszólag random megszólaló énekes részekből lehetne több. De tetszik persze, csak sajnálom, mert lehetne 10-es is.
Atom!
mind csak állandó hp tag csak olvasói
Hangpróbák: 1. ... 347. 348. 349. 350. 351. Full screen Vertikális nézet
2017. szeptember 30.
Balthazaar viribusunitis Weide Sekhet_Hetep Nagaarum Solmyr BlackZone boymester srppk mike666 Perszepeta ∑:
1.
Wode
Servants of the Countercosmos
  9 10         9 8.5     9.1
2.
Belphegor
Totenritual
  9 8     10         9 9
3.
Mesmur
S
5 9 9   6   9 9       7.8
4.
Desecresy
The Mortal Horizon
5 10 5 10       9       7.8
5.
Biesy
Noc Lekkich Obyczajów
8 8 7   6.5   8   7.5     7.5
6.
Rudra
Enemy of Duality
7.5 8.5   4   9           7.3
7.
Paradise Lost
Medusa
8 7   8 5.5     6   8   7.1
8.
Hermóðr
Saknad (EP)
5   7 5   7.5     7     6.3
9.
Akercocke
Renaissance in Extremis
7 7.5   9 5.5 3 5         6.2
10.
Obsidian Mantra
Existential Gravity
7   3 6 8 5 6         5.8
∑:
6.6 8.5 7 7 6.3 6.9 7 8.3 7.7 8 9 7.3
McFrost1977 2017. szeptember 20., szerda, 17:05
McFrost1977
Csatlakozott:
2015. augusztus 28.
Hozzászólások: 803
Válasz Kriss üzenetére:

Mivel split, ezért ezt csak ide, hátha tetszik másnak is:


Howls of Ebb megint odatette magát!
--
Én gyönyörű életem,
szarvas, vidd tovább.
Én csodaszép életem,
róka, vidd tovább.
Kriss 2017. szeptember 19., kedd, 21:44
Kriss
Csatlakozott:
2015. május 17.
Hozzászólások: 275
Mivel split, ezért ezt csak ide, hátha tetszik másnak is:

Balthazaar 2017. szeptember 19., kedd, 20:08
Balthazaar
Csatlakozott:
2017. július 9.
Hozzászólások: 133


Fincsi, még így cenzúrázva is. :-)
--
Stay mötal! - Adopt a goat like Baphomet! :-p
Weide 2017. szeptember 19., kedd, 13:37
Weide
Csatlakozott:
2016. március 24.
Hozzászólások: 431
Válasz ensomhet üzenetére:

20 perc hosszú EP mivolta miatt nem nagyon fér Hangpróbára, de remek anyag:

http://kenosisofficial.bandcamp.com/releases


Ha a Hermóðr Saknadja belefér, akkor ez is. Amúgy jó cucc. (yes)
ensomhet 2017. szeptember 19., kedd, 13:31
ensomhet
Csatlakozott:
2004. március 12.
Hozzászólások: 2132
20 perc hosszú EP mivolta miatt nem nagyon fér Hangpróbára, de remek anyag:

http://kenosisofficial.bandcamp.com/releases
Weide 2017. szeptember 19., kedd, 09:28
Weide
Csatlakozott:
2016. március 24.
Hozzászólások: 431
Válasz McFrost1977 üzenetére:


https://darkestdungeon.gamepedia.com/Leper


Nem ismerem a játékot, úgyhogy biztos valami más ugrott be a képről.
McFrost1977 2017. szeptember 19., kedd, 09:06
McFrost1977
Csatlakozott:
2015. augusztus 28.
Hozzászólások: 803
Válasz Weide üzenetére:

Frost, ki látható az új avatárodon? Olyan ismerős a kép, de nem tudom hirtelen hova tenni.

https://darkestdungeon.gamepedia.com/Leper
--
Én gyönyörű életem,
szarvas, vidd tovább.
Én csodaszép életem,
róka, vidd tovább.
Nagaarum 2017. szeptember 18., hétfő, 22:51
Nagaarum
Csatlakozott:
2011. június 30.
Hozzászólások: 2198
Válasz BlackZone üzenetére:

Naga véleménykiegészítése a PL albumhoz: (b)

Nincs identitászavarom wazz... x|
--
>>> Kövess a Facebookon! <<<
© 2001-2017 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.031 seconds to render