Billog - egy hardcore banda 15 éve. Interjú Zahorán Csabával
Az egykoron békéscsabai, mára már budapesti illetőségi hardcore metalos Billog zenekar idén ünnepli fennállásának 15. évfordulóját. Ennek apropójából beszélgettem a csapat múltjáról, jelenéről, és jövőjéről Zahorán Csabával a zenekar vezetője, aki maga is a hazai underground metal színtér egyik jelentős alakjának számít.

Szia Csaba! Örülök, hogy hosszú évek után újra alkalmunk van egy jó beszélgetésre. Ha jól emlékszem erre legutóbb 12-13 éve volt alkalmunk, talán a legutolsó Wanted fesztiválon.

Szia! Én is örülök, hogy újra beszélhetünk, illetve köszönöm a lehetőséget. Igen, pontosan emlékszem a fesztiválra, illetve a találkozásra, a megismerkedésünk apropója pedig egy válogatás lemez volt, amit csináltál, amire mi is felkerültünk az Élek! című dallal Neked köszönhetően! A mai napig őrzöm a cd-t a gyűjteményemben.
 

Kezdjük talán a tavalyi évvel. Ha jól látom turnék tekintetében elég rendesen meghajtottátok a 2016-os évet. Sőt, két új dalotok is kijött, amelyekhez még klipek is készültek.

Igen, a tavalyi év borzasztó erősre sikeredett, összesen 26 koncertet nyomtunk, tavasszal és ősszel is saját szervezésű turné keretein belül jártuk az ország klubjait, de volt 1-2 határon kívüli bulink is, és három fesztiválon is játszottunk nyáron. Az őszi/téli turnéval igyekeztünk minél több olyan helyre eljutni, ahol korábban sosem jártunk, és azt kell mondanom, hogy összességében minden előzetes várakozásunkat sikerült felülmúlni. Az év első felében két új dallal is jelentkeztünk, mindkettő videoklippel megtámogatva debütált, ezek is mind nagyon fontos események voltak és sokat segítettek abban, hogy minél több új emberrel megismertessük a zenekart, arról nem is beszélve, hogy ideje volt már valami friss hanganyaggal előállni 2010 után, haha.

Ha már a klipekről van szó. Manapság egy zenekarnak mennyire fontos az, hogy klipet készítsen?

Borzasztó fontos. Egy jó klip iszonyatosan sokat tud dobni egy zenekaron, még egy sima elcsépelt image klip is több a semminél, hiszen a klipet rengetegen megosztanak a közösségi oldalakon, lehet a különböző eseményekhez is belinkelni, vagy bármilyen cikknél, például egy interjúnál is jól mutat egy ilyen kis filmecske. Ugyanolyan fontos tud lenni egy image klip, egy sima zenélős videó, ahogy egy sztorizós kisfilm. Nyilván minél profibb a klip, annál nagyobb az esélye, hogy elterjedjen a dolog, sok esetben pedig tényleg nem is csak a pénz számít, hanem egy egyszerű, de nagyszerű ötlet. Rengeteg nulla forintos kiváló alkotással is lehet találkozni már manapság.
 

Egy klippel könnyebben el lehet érni a közönséget, mint például egy új kislemezzel, vagy albummal? Ezt csak azért kérdezem, mert mondjuk, míg jó 10-12 éve idézőjelben elég volt annyi, hogy legyen egy jól hallgatható anyag. Mára már szerintem, mint az élet más területein is célorientáltabban kell megbombázni az arra fogékony embereket. Te ezt, hogy látod?
 
Szerintem mindenképp könnyebb, hiszen egy klip csupán egyetlen dalt jelent, pár percet könnyebben szakít mindenki rá, míg sok esetben a statisztikák alapján is elmondható, hogy valaki végig se hallgat egy lemezt, az első dal után max belepörget a többibe is. Viszont egy jó dalválasztással és egy szuper klippel könnyebb megfogni valakit, aki aztán lehet, hogy elmegy egy koncertre is, urambocsá végighallgatja az aktuális lemezedet is, haha. De a mai világban már semmivel se lehet biztosra menni, sajnos sokan a szemükkel hallgatnak zenét, és így fordulhat elő az is például, hogy hiába nem jó az adott produkció lemezen/élőben, de ha például kellően divatos a frizura és az image, tömegeket lehet megetetni a szarral is… Ugyanakkor persze rengeteg a pozitív ellenpélda is szerencsére.
 

Idén 15 éves lesz a Billog. 2002-ben, az induláskor mi motivált benneteket, hogy ebbe a nem túlhálás feladatba, a zenélésbe belevágjatok?

Az akkori tagságból mindenkinek voltak már korábbi próbálkozásai, tehát nem egy új dolog volt ez, nyilván mindenki más indíttatásból vágott neki, én ráadásul akkor még „csak” basszusgitároztam és egyfajta kényszermegoldásként kezdtem el énekelni is mellette, ami a lehető legjobb döntés volt a kezdeti nehézségek ellenére is, haha. Egészen kiskorom óta mindig is foglalkoztatott a zenélés, és innentől fogva egy olyan „fegyver” is a kezembe került, mint a szövegírás és ezzel együtt az üzenet közvetítése. Bár a dalok többsége nem túl pozitív témákat boncolgat, így igazság szerint önző módon akár úgy is fogalmazhatnék, hogy ez egyfajta terápia számomra, kiírhatom, kiadhatom magamból a negatív dolgokat, és tényleg sok esetben segítenek, segítettek bizonyos dolgokban. Azért az idő előrehaladtával elindult egy olyan folyamat is, hogy bár még mindig a negatív dolgok vannak túlnyomó többségben, de pozitívvá formálva azt, de igazából sose voltak kesergős szövegek, vagy mondjuk ott van a legutóbbi, Uplifted dalunk, ami vitathatatlanul egy borzasztó pozitív mondanivalóval rendelkezik. Na de visszatérve az eredeti kérdésre, nehéz ezt feketén-fehéren megfogalmazni, de mindannyian imádunk zenélni, alkotni valamit, nagyszerű érzés az egész, az pedig szintén egy varázslat, látni, hallani azt, ahogy a zenéddel másokból milyen reakciókat váltasz ki, milyen hatással tudsz lenni emberekre. Koncertezni pedig az egyik legcsodálatosabb dolog, minden szempontból. Utazni, olyan helyekre eljutni, ahova egyébként lehet sose jutnál el, új emberekkel találkozni, megismerkedni, akár barátságokat is kötni, aztán ugye ott van maga a koncert, ez az egész egy csoda.

Én a napokban hallgattam meg a Jelzésérték debüt-albumotok dalait párhuzamban a két utóbbi dalotokkal. A fejlődés kétségkívül hallatszik. De itt most nem is erre akarok rátérni, hanem inkább, hogy zenétek mozgató rúgója továbbra is az a szikra, ami a hétköznapi életben is hat rátok.

Haha, igen, néha én is meghallgatom a régebbi anyagokat, nyilván nagy a kontraszt, ez sok mindennek köszönhető. Mindig is egy ösztönös zenekar volt a Billog és ez már így is marad. Nyilván az évek során cserélődtek a zenésztársak is, és mindenki más és más zenei múlttal rendelkezett, illetve engem is újabb és újabb hatások értek, érnek a mai napig zeneileg és az élet más területein is, és ez természetesen mind hatással van az újabb dalokra, lemezekre is. Arról nem is beszélve, hogy sok dalt egyedül én írtam, vagy Laczkó Tamás dobossal közösen, most pedig tényleg mind a hárman jövünk elő ötletekkel, témákkal és ez a fajta eklektikus sokszínűség, ami egyébként is jellemzője a zenekarnak, az új kiadványon fog kicsúcsosodni igazán…
 

Az első két anyagotok még magyarul szólalt meg, majd 2007-től angolra váltottatok. Ennek akkoriban volt valami jelentősége, vagy egyéb oka?

Mindig is nagy rajongója voltam az angol nyelvnek és 2006-ban ki is költöztem Angliába, ahol 3 évig éltem. Különösebb jelentősége nem volt a váltásnak ezen kívül, egyszerűen beéreztem, hogy angolul akarok inkább szövegeket írni, és egy idő után elkezdtek jönni a sorok és többé nem is volt kérdés, hogy ez így is marad.

Azért 2010 és 2014 között volt egy pár éves szünet is a zenekar életében. 2014-től viszont egy kisebb átszerveződést követően megújult erővel tértetek vissza a színre.

2010 tavaszán jelent meg a Till Death Do Us Part című lemez, illetve közben fel is költöztem Budapestre és a friss hanganyaggal próbáltam volna új társakat találni a zenekarba, de közben adódott egy kihagyhatatlan lehetőség, és két évig a Blind Myself, majd szintén két évig az Insane sorait erősítettem. Ez idő alatt sem volt elfelejtve a Billog, de se időm se energiám nem volt, hogy esetlegesen párhuzamosan csináljam a kettőt, de közben azért gyűltek a zenei témák és szövegek, amiket az aktuális zenekarokban nem tudtam megvalósítani és rendkívül sokat jelentettek nekem az évek során azok a találkozások, beszélgetések is, amik alkalmával mindig meglepett valaki azzal a kérdéssel, hogy „Mikor lesz már újra Billog?”. 2013 végére végül sikerült megtalálnom a társakat a nagy feltámadáshoz és 2014-ben hivatalosan is visszatért a Billog!
 
És ezzel el is értünk a jelenhez. Mit vártok a 2017-es évtől? 15 éves a banda. És mit várhatunk mi rajongók tőletek? Lesz-e valami extra dolog, új nagylemez a csapattól?

Az év első fele már be van táblázva koncertek tekintetében. Most tényleg egy kicsit visszább veszünk, hogy jobban tudjunk a lemez írására koncentrálni, amivel egyébként elég jól haladunk. A két klipes nótán kívül két másik új dalt is játszunk már koncerteken, de három másik szerzemény is lényegében már csak némi finomításra szorul, illetve dalszövegre vár. Ezen kívül még minimum két dalt szeretnénk írni, témák, ötletek vannak, csak tényleg neki kell ülni. Mindannyiunknak elég sűrű a naptárja sok szempontból, szóval egyértelmű volt, hogy a koncertezésből kell visszább venni ahhoz, hogy kellő időt és energiát tudjunk a lemezre fordítani. Ettől függetlenül a havi 2 koncert átlagot hozni fogjuk nyárig, elsőként itt lesz rögtön február 3-án a Rockstar Magazin születésnapi bulija a Dürer Kertben, de ezen kívül is lesz még 1-2 komolyabb buli... Nem szoktunk nagyon születésnapozni, de azért a 15 év az csak 15 év. Készülünk különleges merch cuccokkal, illetve nyáron, legkésőbb kora ősszel szeretnénk felvenni az új lemezt, és még az év végén kihozni terveink szerint fizikai formában is! Reméljük, hogy nyáron is eljutunk pár fesztiválra, az Alpárfeszten már például egész biztos, hogy ott leszünk.
 

Csaba! Te a zenélés mellett gasztrobloggerkedsz is. Ez honnan jött neked?

Négy éve már, hogy útjára indítottam a Csabi Konyhája blogot, ami egy borzasztó jó döntés volt annak idején, a blog pedig évről évre egyre durvábban fejlődik, amiben mondjuk nem kevés munkám van. Igazából az egész egy ártatlan facebook mappával indult, ahova időnként feltettem egy-egy képet valami kajás élményemről, vagy épp saját főztömről. Aztán kezdtek jönni a receptkérések, majd egyesek odáig merészkedtek, hogy nekem blogot kéne indítanom. Először csak nevettem rajta, majd úgy voltam vele, hogy miért is ne? Nagyon szeretek főzni, ugyanakkor nagyon szívesen járok el ide-oda eszegetni is, és mivel van egyfajta kritikus vénám is (8 éven keresztül zenei webzineknek szállítottam különböző írásokat), így aztán ez a blogírás dolog tényleg nagyon nekem való! Összességében nagyon jó hatással van rám ez az egész, hiszen iszonyatosan motivál a főzésben és a tesztelésekben is egyaránt.

Csaba, köszönöm a beszélgetést! És reméljük hamarosan további friss híreket hallunk a zenekarról.

Én is köszönöm szépen a lehetőségeket és a szuper kérdéseket, az olvasóknak pedig a figyelmet, egészen biztos, hogy hamarosan újra hallani fogtok rólunk!
 


Billog_egy_hardcore_banda_15_eve_Interju_Zahoran_Csabaval
Írta:
Armand
2017. január 27., péntek, 18:09
Facebook:
Billog - Till Death Do Us Part (2010)
Kritika, haragSICK @ 2010. április 27., kedd, 18:55
Billog - Szívszakadás Ep (2005)
Kritika, NorthWar @ 2006. április 17., hétfő
Koncertek
Maximum Evocation Tour 2017
október 26., 20:00,
Barba Negra
Igorrr, Broken Note
október 26.,
Dürer Kert
Anathema - The Optionist Europe 2017
október 27.,
Dürer Kert
20 Years Of Plays Metallica By Four Cello
október 27.,
Művelődési Központ (MOM)
The Wrong Tour to Fuck With Europe 2017
október 27.,
Supersonic - Blue Hell
Airbourne, Desecrator
október 29.,
Barba Negra
Back to the Roots Part II.
október 30.,
Barba Negra
továbbá
© 2001-2017 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.01 seconds to render