Stoned Jesus interjú

– Először is arra kérnélek, hogy mutasd be a zenekart (zenekari történet, társak, felállás változása, stb.)!

– Üdvözlöm az olvasókat, Igor vagyok! Nos, ez az interjúzás legunalmasabb része, nem?
Szóval, egyszemélyes projektként indítottam a Stoned Jesus-t hat évvel ezelőtt, de aztán igazi zenekarrá fejlődött.
Én vagyok az énekes/gitáros, Sergey 2010 végén csatlakozott, ő a basszusgitáros, a dobos pedig Viktor, ki 2013 elejétől van velünk. Voltak előttük mások természetesen, akik elmentek… és most ebben a felállásban működünk.


– Mi volt a terved, amikor 2009-ben elindítottad a Stoned Jesus-t?


– Nos, nem volt ez valami nagy terv. Épp csak ki akartam fejezni a tiszteletem néhány klasszikus csapat (Led Zeppelin, Free, Black Sabbath) előtt. Aztán amikor felfedeztem a Sleep-et és az Electric Wizard-ot, akkor vált tisztává előttem, hogyan is kellene szólnia a Stoned Jesus-nak.
Természetesen ez azóta rengeteget változott. Persze még mindig van egy csomó olyan banda, ami alapvetően ilyasmit csinál, de ez már minket nem érdekel, ez az ő dolguk.

– Melyek a kedvenc csapataid és melyek azok, akik hatással voltak a zenétekre?

– Néha ezek teljesen függetlenek egymástól. Imádom a Marillion-t, a The Cure-t és a The Beatles-t, de ezek hatását nehezen tudnám felfedezni a StJesus anyagokban.
Másik részről igyekszem követni, mi megy a stíluson belül, ez segít, hogy képben legyek a friss trendekben, hogy elkerülhessük azokat. Az Elder-t vagy a Motorpsycho-t tudnám párhuzamként említeni, de a többiek talán mást mondanának.

– Gondoltad annak idején, hogy Európa-szerte turnézol majd?

– Mindig is főállású zenész akartam lenni, de a tinédszerkori álmok és az underground bandák turnés rutinjának nyers valósága két külön világ. Remélem, egyszer sikerül megtalálni a kettő között az arany középutat! Bár azt hiszem, most elég közel járok már ehhez.

– A legutóbbi tagcsere után megjelentettétek a The Seeds, vol. I. c. lemezt. Ez sorlemez vagy csak afféle jam session? Terveztek esetleg vol. II-t?

– Igazából ezen csak azok a próbák előtti – mondjuk úgy – bemelegítő jammelések felvételei hallhatók, amiket az „új fiúval” (a dobos Viktor – szerk.) közös gyakorlások során rögzítettünk. Szóval ez semmiképp sem egy sorlemez. Feltettük a Bandcamp-re és a rajongók akár fizethettek is érte, ha birtokolni akarták. A bevételt pedig a The Harvest stúdiózására fordítottuk.
Ezekből nem lettek komplett dalok és nem is játsszuk őket élőben, ez csak egy apróság a rajongók felé – meg magunknak is kicsit -, hogy hallhassák, mit és hogyan játszottunk. Tucatnyi ilyen felvételünk van, szóval akár lehet is második rész, de most a negyedik albumon dolgozunk.


– Mit kell tudni az új lemez szövegeiről?


– Ez most inkább arról szól, amit magunk körül látunk és tapasztalunk, míg a Seven Thunders Roar inkább belsőségesebb, személyesebb volt. Az, hogy a The Harvest igazán keményen szól, s hogy a dalok metalosabbak lettek, ennek az is az oka, hogy nem egyszerű mostanában az élet Ukrajnában, de ezt ti is tudjátok.

<a href=”http://stonedjesus.bandcamp.com/album/the-harvest”>The Harvest by Stoned Jesus</a>
– A zenéteket ti is megosztjátok a weben digitális formában (bandcamp/iTunes/etc.). Szereintetek is ez az útja, hogy eljusson a rajongókhoz? Mi a véleményed a kézzelfogható kiadványokról?


– Ez a 21. század, nem tudod a technikai haladást meggátolni, akárhogyan is ágálsz ellene. Én magam is albumok százait hallgatom az AllStreaming vagy or Bandcamp segítségével. Egyszerűen nem tehetem meg, hogy mindent megvegyek, de így legalább képben tudok lenni az új bandák terén. Ha valami megtetszik, akkor fizethetsz érte – 99%-ban elégedett vagyok ezzel a koncepcióval, főképp, mert ez az, amit mindig csinálok.
Ha a CD vagy vynil kérdés kerül szóba, akkor az utóbbira szavazok egyszerűen, mert nagyobb, így valódibbnak tűnik. Mi a CD/kazett generációba tartozunk, így nem nagyon találkoztunk hanglemezzel, amikor kölykök voltunk, ez egyfajta újdonság nekünk.

– Ha jól hiszem, nem a zenélésből éltek, ugye? Mesélnél a civil életedről?

– De, most abból! Múlt ősszel valamennyien otthagytuk az unalmas munkahelyeinket és azóta kizárólag a zenével foglalkozunk. Nem mintha nagyon lenne időnk efféle szarakodásra, eléggé elfoglaltak vagyunk, de végülis erre vágytunk.
Kinek van szüksége arra, hogy a fiatalságát egy irodában töltse?

– Mutasd be az ukrán polgári és zenei életet, légy szíves! Milyen a rock/metal színtér nálatok? Ajánlj néhány érdekes csapatot!

– Nagyjából ugyanolyan szerintem, mint Kelet-Európában bárhol – a srácok online fedezik fel az új zenéket, ami többé-kevésbé sikerül csak…
Az ukrán színtér sem különbözik sokban a többitől: vannak a veteránok, vannak újoncok, vannak akik szimplán követik az idoljaikat és van néhány különleges csapatunk is, mint például a Dakha Brakha. Ha a rock zenekarokról beszélünk, ajánlok néhányat: 5R6, Somali Yacht Club, Krobak, Bomg, Ethereal Riffian – biztos vagyok benne, hogy ezek az ukrán csapatok nagyobb nyilvánosságot érdemelnének.
Összeraktam egy mixet néhány csapat felvételeiből. Érdemes időt áldozni rájuk.

– Szeptember 17-én ismét Budapesten léptek fel. Emlékszel az előző bulira?

– Hú! Nem nagyon…!
Az orosz Vagiant-os barátainkkal volt némi italozás, ami azért a koncertet nem befolyásolta. Már amennyire emlékszem. Fel is mentünk hozzájuk a színpadra vokálozni, teljesen improvizáltunk, de király volt!



– Két klipet is készítettek eddig az új lemezhez. Terveztek még újabbat?

– Tervezünk, ez egy koncertklip lesz, amin már dolgozunk és jövő év elejére van belőve a megjelenés. De már sokat is mondtam erről, a többit egyelőre fedje homály.

– Nekem a Silkworm Confessions videója a kedvencem. Mesélnél pár érdekességet róla?

– Jó ízlésed van! Ez 100 %-ban a rendező ötlete volt, az ő elképzelése alapján forgattunk. ráadásul mi sem láttuk a megjelenés napjáig!



– Zárásként a közeli és távolabbi terveitekről kérdeznélek, valamint ha kimaradt valami fontos, azt is oszd meg velünk, kérlek!

– Nos, a terveinkről pár szó. A The Harvest Release Tour folyik, az európai kör után ukrán koncertek jönnek. Ezután újra európai koncertek következnek, olyan fesztiválokon is láthatók leszünk, mint az Up In Smoke, a Soulstone Gathering vagy a Desertfest Belgium. Aztán keményen dolgozunk majd az új dalokon és a 2016-os turné tervein.
De most a legfontosabb a szeptember 17-i budapesti fellépés, nem igaz?
Akela, Jó’vana Akela, Jó’vana
április 05.