Aki a Burning Sun mögött áll
beszélgetés Papi Zolival
- Nemrég megjelent a 4. Burning Sun. Bemutatnád a lap evolúcióját a kezdetektől?
- Az első lapszámba mindenféle előzetes ismeret vagy tapasztalat nélkül vágtam bele. Az elképzelésemhez csatlakozott Molnár Bence barátom, aki végül nem folytatta velem az utat. Ezt a 60 oldalas, A/5-ös méretű szárnypróbálgatásként felfogható anyagot két külföldi ismerősöm interjúja is színesítette. Tőlük a második lapszámban is lehetett olvasni néhány cikket, ám az már nagyjából háromnegyed részt a saját munkám volt. Mivel az első számmal nem voltam elégedett, némileg módosítottam a recepten és a módszereimen is, ennek eredményeképpen az olvasók a második felvonás alkalmával már egy 80 oldalas, A/4-es méretű lapot vehettek a kezükbe.
A harmadik csapás viszont több tekintetben fordulópont volt. Elsősorban a gyönyörű színes borító, valamint jobb nyomdai kivitelezés miatt, tartalmi szempontból pedig azért, mert ez már teljesen az én saját, autonóm munkám volt. Érdekesség még vele kapcsolatban, hogy válogatás CD melléklettel jelent meg.
A harmadik kiadványom kapcsán igyekeztem levonni a megfelelő tanulságokat. Az így kapott következtetések hatására új szakmai, szerkesztési és tartalomgyártási elvek mentén láttam hozzá a folytatáshoz, aminek az eredménye egy A/5 méretű, fényes papírra nyomtatott, színes borítós magazin lett, 90%-ban saját gyártású tartalommal. A korábbi alkalmakkor megismert Daniel Müller cimborám ezúttal egy interjúval járult hozzá a laphoz, illetve a CD melléklet sem maradhatott el. Büszke vagyok arra, hogy sikerült megszabadulnom az unalmas frázisoktól, így a Burning Sun negyedik felvonásának egészében csak egyszer ismétlődik meg ugyanaz a kérdés, az is mindössze két interjúban.



- Közös pont a lapszámokban a Helloween. Ez is a koncepció része, igaz?

- Nagyon is igaz! A Helloween az örök kedvencem. Fanatikus vagyok és miután a zenéjük, illetve a szövegeik a személyiségem integráns részét képezik, ez nem is lehetne másképp! Haha! A Burning Sun név is egy Helloween dal címére vezethető vissza. Egyébként létezik egy olyan "belső szabályom", hogy minden lapszámban szerepeljen valamilyen Helloween-nel kapcsolatos tartalom. Ebből a célból indítottam el egy külön Helloween központú rovatot, amiben egy albumot ismertetek.
Ezek egyébiránt nem lemezismertetők, sokkal inkább áttekintők, amelyekben főleg az adott lemezzel kapcsolatos háttérinformációkat tárom fel. A rovat címe minden alkalommal változik, hogy így igazodjon a kitárgyalt albumokhoz. A mostani például „A kaméleon színei” címet kapta, és ebből fakadóan a Chameleon-ról szól. Mivel a cikk logikai felépítése szerint szakaszokból áll, azaz ötletem támadt, hogy a részegységeket a borítón is látható színekről nevezzem el, ezért is találó most ez az címadás.

- Említetted, hogy Daniel Müller volt a társad a szerkesztésben. Róla mit kell tudni?

- Daniel egy német „metalos cimborám”, akitől a kezdetekben sokat tanultam az interjúkészítésről. Mivel ő több helyre is ír, többek között egy német webzine számára is, így magától értetődik, hogy rengeteg anyaga van. Előfordul, hogy megjelentetem egy-egy olyan interjúját, amiről úgy érzem, hogy illik a Burning Sun-ba. Egyébként zenél is. Dobos a heavy metalt játszó Somewhere in Nowhere-ben, a doom metalos is LOVE alive?-ban, valamint a némileg ismertebb, pagan black metalt játszó Goat of Mendes-ben.

- Ha jól tudom a grafikai munkákban van segítséged?

- Sajnos ilyen tekintetben segítségre szorulok! Haha! Szerencsére jóbarátom, Mihályfi-Tóth Alex (facebook.com/redartillustrations) nagyon ért az ilyesmihez, ezért a borító elkészítésére őt szoktam felkérni. Úgy érzem, hogy a stílusa mostanra már többnyire egybeforrt a Burning Sun vizualitásával.
Ha bárkinek szüksége lenne bármilyen grafikára, bátran keresse Alexet. Mindig igyekszik kihozni magából a legtöbbet, szerintem ezért keresi meg őt egyre több zenekar. Meg mert közvetlen, ügyes és tehetséges!



- A fanzine készítésnél gondolom eljön az a pillanat, amikor dönteni kell, hogy milyen formában (fénymásolt vagy nyomdai) jelenjen meg. Ez nehéz döntés volt nálad?

- Eleinte nehéz döntés volt, mert nem hittem abban, hogy sikerül nullszaldóra kihoznom a lapot, ezért természetesen az olcsóbb megoldás mellett tettem le a voksomat. Ha jól emlékszem, akkor Káger Balázs (NHD) volt az, aki meggyőzött a nyomdai kivitelezésről. Balázsnak egyébként is nagyon sokat köszönhetek, de az, hogy hagytam magam rábeszélni a nyomdai gyártásra, szintén egy remek dolog volt. Így sokkal igényesebb hatást kelt az újság, bár az igaz, hogy tényleg nagyon nehéz kijönni vele nullszaldóra. Többnyire nem is lehet.

- Kiket említenél meg a fanzine világból, akiknek a munkáját sokra tartod és ajánlanál?
- Mindenki, aki erre a hülyeségre adja a fejét, rengeteg időt, energiát, pénzt és idegsejtet áldoz fel azért, hogy egy-egy kiadvány megszülethessen, ebből kifolyólag minden fanzine-t jó szívvel ajánlok.
A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány magyar szerkesztésű rajongó lap neve: Blast, Dögvész (hamarosan jön az első szám!), Fekete Terror, Metal Catacombs, Old School Union, Old Skull, Posthuman (angol), Svbterranean Tenebris (sajnos nem tudom, hogy ez aktív-e még), Tales of the Morbid Butchers, Voice of the Night (angol).
Annak ellenére, hogy ez a (fanzine) kultúra leszállóágban van, különösképpen Magyarországon, a színtér méretének arányához képest sok lap működik a hazai színtéren. Ez nagyon dicséretes, és a Facebook lájkok száma is százas nagyságrendben mérhető, ugyanakkor a támogatottság olyannyira elenyésző, hogy ezeknek a kiadványoknak csupán egy maroknyi olvasótábora van. A legnagyobb gondot sokkal inkább az jelenti, hogy a közönség nagy része egyáltalán nem tud a fanzinek világának létezéséről. Sőt, a szó jelentésével sincs tisztában. Szerintem, ha a fősodort olvasók tudnának ezeknek a kiadványoknak a létezéséről, biztosan lenne még egy maroknyi olvasónk. A Burning Sun például igazi fanatikusoknak szól, azoknak, akik folyton többet akarnak hallani. Akadnak ilyen zenére éhes rajongók a mainstreamben is.

- Mennyire tartod/tartjátok egymással a kapcsolatot, illetve érdekelne, hogy van-e valami esetleg közös fórum, ahol a fanzine világban tevékenykedők megvitathatják a tapasztalataikat?
- Nem mindenkit ismerek, de a legtöbbekkel tartom a kapcsolatot. Aki megkér, annak szívesen segítek, mondjuk a fordításaiban, szóval igyekszünk támogatni egymást. Egyébként nem tudok róla, hogy lenne bármiféle ilyen irányú Facebook csoport, az ötlet minden esetre nagyon jó. Talán hasznos lenne létrehozni egyet!
Némileg idekapcsolódik, hogy jelenleg egy, az underground kiadókat, analóg hanghordozókat, valamint fanzineket népszerűsítő szórólap munkálatai zajlanak a háttérben. Ha jól sejtem, akkor ez az ötlet Dudás Attila (Fekete Terror, Tales of the Morbid Butchers), valamint Anvil Kvlt fejéből pattant ki. Rendkívül rokonszenves dolognak tartom, hiszen az underground lényege éppen az, hogy támogassuk egymás erőfeszítéseit.

- A terjesztésnél ütköztél valami nehézségbe?

- Az első lapszámnál volt nagyjából öt darab, ami eltűnt a postán (sajnos a tiéd is…), úgyhogy azóta csak ajánlottan küldök mindent. Egyébként ebben az egészben éppen a postázás a legnehezebb, mert az emberek nem szívesen fizetik ki azt a plusz 560 forintot a rablóbanda postának. Megjegyzem teljesen jogosan, de egyelőre nincs jobb levélküldő alternatívánk.
A Debrecen és Budapest környékiek mindenesetre személyesen is megvásárolhatják a lapot, a Rocknessben, illetve a CD Pincében. Bár a lemezboltok már éppen csak vegetálnak, remek lenne, ha egyszer ismét a fizikai példányok felé fordulna az érdeklődés, és nem a torrentezés lenne a zene fő forrása. Ha ez megtörténik, akkor talán ismét felragyog majd a nap a fanzinek számára is. Mindez persze utópia, nem hiszem, hogy erre most már valaha is sor kerül. Ne legyen igazam!

- Én is úgy látom, nagyon az online világ felé tart a zeneipar akár a zenehallgatási szokásokat, akár az online médiát tekintjük. Fanzine vagy webzine?

- Ebben a kérdésben nem szívesen foglalnék állást. Egyrészt azért, mert szerintem mind a kettőnek van létjogosultsága, másrészt azért, mert a jövőbeli munkáltatóim biztos nem néznék jó szemmel, hogyha a portálokról rossz véleménnyel lennék! Haha! Viszont ha mindenképpen választanom kell, akkor azt mondanám, hogy fanzin, mert én sokkal jobban szeretem a fizikai formátumokat.
Szerintem az, hogy a kezedbe vehetsz egy kiadványt, amiben másnak a kemény munkája és odafigyelése fekszik, óriási többletet ad a felhasználói élményhez. Fizikai kiadványt választani nem elavult dolog, sokkal inkább főhajtás azok előtt, akik időt és pénzt nem sajnálva készítettek el valamit. Neked, nekem, maguknak, az utókornak.



- Említetted a CD mellékleteket. Ez mennyire nehezíti egy-egy lapszám megjelentetését?
- Ez egy izgalmas kérdés, egyúttal kapcsolódik ahhoz is, amit az előbb feltettél. Már a legelső lapszámhoz is szerettem volna válogatás CD-t mellékelni, mert nagyon tetszett a Fekete Terror fanzine válogatása. Végül ezzel az ötletemmel egészen a harmadik lapszámig kellett várnom. Amikor a válogatássorozat címén törtem a fejem, akkor beugrott, hogy az egyik kedvenc bandámnak, az Accept-nek van egy találó mondata, amit kölcsön kellett vennem. Ez a „Slaves to Metal” című nótában hallható „we hold the seeds of metal and we scatter them around” sor. Az én válogatásom is erről szól, hiszen korongon szereplő dalok a hihetetlenül gazdag metalkultúrának apró magvai, amelyeknek éppen az a célja, hogy a hallgatóban gyökeret eresztve kiburjánzzanak, és izgalmas felfedezőutakra sarkalljanak. Vagy egy zenekar, vagy egy műfaj felfedezésére.
A CD melléklettel az legfőbb gond, hogy gyakorlatilag kidobott pénznek számít. Hiába kerül többe a mellékletes lapszám kétszáz forinttal, a teljes eladásra kivetítve sem egyenlíti ki a kiadások mérlegnyelvét, egészen egyszerűen azért, mert kevés lap fogy el. Kicsit gondolj bele, hogy hányan vásárolnak manapság metal CD-t! Kevesen. Na, és hányan vásárolnak manapság metalmagazint? Sokkal kevesebben. És underground CD-t? Még ennél is kevesebben! Mi a helyzet akkor az underground magazinokkal? Az a szám az underground CD eladásoknak még inkább a töredéke. A többletkiadások miatt ez természetesen járhat azzal is, hogy a lapszámok valamivel később jelennek meg, viszont azért az élményért, amit egy ilyen hanghordozó ad az olvasóknak és nekem is, megéri elkészíteni. Jó érzés az is, hogy már két ilyen CD-t készítettem!

- Érdekelne, hogy mi alapján válogatod a felkerülő csapatokat, mi ennek a folyamata?
- Előfordul, hogy az elkészítés meglehetősen stresszes fordulatokat vesz, mert ugye magától értetődő módon, a dalok szerepeltetéséhez a zenekarok vagy a kiadók engedélyére van szükség, amihez külön fel kell venni a kapcsolatot az illetékesekkel. Ez az esetek többségében nem jelent problémát, de voltak már macerás ügyeim is. Ha jól emlékszem, akkor a Seeds of Metal második részéhez nagyjából 26-28 dalt választottam ki, amiből megszereztem 16-ot. A sorrendet Molnár Bence barátom alakította ki. Úgy gondolom, hogy Bencének ehhez kiváló érzéke van, ezért ebben szabad kezet adok neki, csupán az első felvonás esetében kötöttem ki, hogy a nyitónótának mindenképp a Mortal Strike dalának kell lennie. Stúdiós szakember lévén ő alakítja ki a lemez egységes hangzását is, a munkája nagyon fontos és nélkülözhetetlen.



- Nyilván egy-egy szám elkészítése után kell némi feltöltődés, de adódik a kérdés, hogy mikorra várható az 5. szám és várható-e valami módosítás?

- Sajnos ilyen tekintetben nem tudok felvilágosító választ, mert én sem tudom, hogy mit hoz a holnap. Ha lesz, akkor remélem, hogy jövőre! Van most egy másik elképzelésem, szóval úgy néz ki, hogy előbb azt valósítom meg. Ha lesz, akkor szakmailag jobb írásokat kell tartalmaznia, a felépítés nem hiszem, hogy változni fog, hacsak valami csoda folytán meg nem tanulok egy profi kiadványszerkesztőt! Haha!

- Utolsóként arra lennék kíváncsi mit tartasz a Burning Sun erősségének?

- Úgy hiszem, hogy az, hogy folyamatosan fejlődik. Ha megállnék egy adott szinten, akkor azt mondanám magamnak, hogy elértem a tökéletességet, ami ugye eleve nem lehetséges. Azért ennyire érdekes és izgalmas vele foglalkozni, mert igyekszem mindig többet kihozni magamból, hiszen azaz előremutató. Máshogy biztos hamar belegyepesednék.
A Helloween örök!
Aki_a_Burning_Sun_mogott_all
Írta:
9000Sanyi
2017. június 12., hétfő, 06:59
Facebook:
Koncertek
Maximum Evocation Tour 2017
október 26., 20:00,
Barba Negra
Igorrr, Broken Note
október 26.,
Dürer Kert
Anathema - The Optionist Europe 2017
október 27.,
Dürer Kert
20 Years Of Plays Metallica By Four Cello
október 27.,
Művelődési Központ (MOM)
The Wrong Tour to Fuck With Europe 2017
október 27.,
Supersonic - Blue Hell
továbbá
© 2001-2017 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.033 seconds to render