Szellem a házban – Ghost (B.C.), Dead Soul koncertbeszámmoló

Első alkalommal látogatott el hozzánk november végén, egészen pontosan 22. napján a svéd metal zene újító társulata, a Ghost. No persze nem egyedül érkeztek, a szintén svéd Dead Soul is velük jött. Nézzük csak hát, hogy is nézett ki ez a legendás este.

A koncerten jelen volt több kolléga is egy időben, így ha észrevételük van, kérem, tegyék meg tétjeiket kommentár formájában!

Kissé nehézkesen alakult a bejutás a közelmúltban bekövetkezett terrorista támadások ügyén. Mindenkit alaposan megmotoztak, a táskákat végigkutatták. A jegybeváltás szerencsére gördülékenyebben ment, így még viszonylag emberi idő alatt be lehetett férkőzni. Rögtön jobbra kapott helyet a merchandise pult, ahol irgalmatlanul – és nem mellesleg logikátlanul – túlárazott ereklyék várták gazdáikat. 





A helyen még viszonylag szellősen tartózkodtak emberek. Mire beértünk, már a Dead Soul kezdett, mint előzenekar. Dobgéppel dolgoztak, ami úgy éreztem, rontani fog az összhangzáson, ám nekem tetszett ez a mulatság. Valahol az industrial, blues, doom kompromisszuma közé sorolják magukat, ami borzalmasan cseng az ismerkedő számára, ám mindenkit megnyugtatok; brutálisan jó show-t nyomtak le, annak ellenére, hogy sajnos nem kaptak annyi embert maguk elé, mint a Ghost. Jó megoldásokkal, csavaros témákkal komplikáltak a szintén svéd zenészek. Gratula nekik, jó indítás volt, úgy gondolom.





Nagyon sok idő telt el, míg a Ghost is fellépett. Sok színpadi kellék, füstölők, gyertyák, hangszerek beállítása, és még sorolhatnánk. Egyszer csak megjelentek a Nameless Ghoul-ok, szépen sorjában. Elindult az első tétel, a Pápa pedig szép komótosan bukkant csak fel. A kiváló hangosítást kicsit jobban finomhangolták a Dead Soul és Ghost között, így remekül szólaltak meg a tételek, tökéletesen felismerhető minőségben.
A műsor első felében a hagyományos Pápa szerelésben díszelgett a vokalista úr, ezalatt megérkeztek az apáca hölgyek is az emelvényre. A Pápa még viccelődött is:
Most lemennek a hölgyek Önök elé, de csak óvatosan! Csak semmi tapizás, semmi csöcsörészés!„.
Egyébként végig nagyon jól vitte a show-t, kiválóan tartotta a kapcsolatot velünk; beszélgetett, kérdezett, buzdított.

Picivel több, mint félidő környékén átváltott az úr az újonnan kitalált, lazább szerelésbe. Nekem ez kissé rontott az összképen, hiszen a Ghost az a Pápával kell, hogy megjelenjen.

Pápa és Ghoulok. Ennek így kell lennie.

Mindhárom eddig elkészült anyagukból kaptunk bőségesen tételt, így a Monstrance Clock, Year Zero, Absolution és nagyon sok régi tétel is elhangzott. Utóbbi szám nagyon nagyot szólt, ahogy a közönség üvöltötte: Hail Satan. Azért volt ennek némi humor szaga, tekintve, hogy nem csak elborult agyú metálosok, hanem szép számmal ügyvéd megjelenésű urak, teljesen átlagos emberek is ácsorogtak körülöttünk. Ám amikor mindenki egyszerre kántálja, hogy Hail Satan ...na az már mutat valamit.

Majdnem 2 órán át kaptuk a jobbnál jobb tételeket. Eztán illedelmesen és kultúráltan levonult az okkultista szövegekkel kombináló társulat, mi pedig, átlagos emberi lények hazabattyoghattunk annak tudatával, hogy a Pápa előttünk is megmutatkozott. A szellem kísértett nálunk egy ideig, majd tova állt, horrorisztikus turnéján. 

Belial.
Behemoth.
Beelzebub.
Asmodeus.
Satanas.
Lucifer.