Nem tudom a holland Disturbing Foresights neve kinek, mit mond így elsőre, de éppen azon fáradozok, hogy besorolhassuk őket valahová… Egész komoly múltra tekintenek vissza, hiszen 89-ben alakultak Hagueban. Gyakorlatilag a 95-ös Come On Baby kislemeze után feloszlottak, de rengeteg mente-monda terjeng róluk és létezésükről a világhálón. Műfajilag az old school thrash metal adott náluk randevút a crossover és hardcore elemeknek, némi punk behatásokkal vegyítve az egykori 90’-es évek masszáját. Valójában kritikánk tárgya az egyetlen nagylemezük, s ezt is 15 év csúszással adták ki, a beszédes című és fotókollázs pop-art szürreális külsőségekkel megáldott De-Grungedet, ezt leszámítva a holland srácok számlájára írható egy valag tagváltás mellett két best of, 3 kislemez és egy demó és split…


Nagyjából úgy tűntek el a süllyesztőben, ahogy meg is érkeztek a felszínre, az egyetlen dolog, amit nem értek, hogy a Deity Down Records miért keverte újra és adta ki végül, ennyi idő elteltével, egy olyan csapat soha meg nem jelent korongját, mely se nem ismert, se nem divatos, se nem kultikus. Szürke és átlag, amiben a korának lenyomatai jól érzékelhetőek, a zeneiség pedig pofon egyszerű témákkal rukkol elő. Bár a jelenben divat a retro és a régi sulis csapatok visszatérései, vagy csak újrakiadások és adaptációk tömkelege, de ettől még mindig értetlenül állok a De-Grunged előtt.
40 perc crossover dekoltázs a Black Flag és a Dead Kennedys OI fertőzte punk retusálása után, a thrash elemek elsősorban ott vehetőek észre, hogy néhol egész nyakatekert riffek kerekednek ki, a kórusok erősen HC ízeket préselnek, a pattogó dallamos hatások, pedig a már említett egykori önpusztító punk mozgalmak árnyékát színezik újra. Olvastam olyan észrevételt, miszerint erősen The Rollins Band érzéseket tápláltak egyes illetőkben, nos ez nincs kizárva, hiszen Henry Rollins hatások már a Black Flag miatt is felmerülnek, de a Disturbing Foresights sokkal felszínesebb berkeket mozgat meg, s ennyivel a Faith No More vagy az M.O.D. - D.R.I. sem kizárható, de rájuk se hasonlít igazából. Főleg hogy néhol már korai Beastie Boys-os hip-hop részek is előkerülnek. Mindennek volna valós értelme, ha nem most, hanem a maga korában adják ki, ám a jelenben semmi létezésre ítélt ereje sincs a De-Grungednek, viszont mindenképpen érdekes anyag…


…de annyi érdekfeszítő korong terem kérve, s kéretlenül is, a kiadók pedig ontják a hibridebbnél is hibridebb genetikai műfajcsodákat, vagy a trend "hit-hű" babérjait, vagy a divat ellenesség megint csak kifizetődő propagandáját, ám ettől még a Disturbing Foresights egykori legénysége sem boldogabb, sem ismertebb, sem szomorúbb nem lesz. Azért így a végére, mégis csak megítélek egy korrekt pontszámot, s merem ajánlani annak, aki nem zárkózik el olyan stílusok egyvelegétől, mint a punk, HC, thrash metal, hip-hop, rock’n’roll.