Monolithe
Monolithe II

(2005)

Amarant

2005. október 26.

0

Pontszám

9

Az egész 2001-ben kezdődött, amikor a nagyrészt Anthemon-ban is játszó tagok megalakították ezt a Masszív együttest. Céljuk az, hogy Kubrick – Űrodüsszeia művét vigyék át zenére, olyan mélységekig, ameddig még más banda nem tette. A történet főleg az emberiség eredetével foglalkozik, az első lemez 2003-ban, a maga 53 percével csak a prológus részt fedte le, a mostani II-es pedig elkezdi az igazi sztorit.

Zeneileg és hangulatilag is a top-ot súrolja az album, igazi időutazás alanyai lehetünk, ha hagyjuk magunkat elkalandozni a zenével, mely
egészen egyedi, lassú és kemény, de ugyanakkor misztikus és sötét. Köszönhető a doom epikus és titokzatos jellegének. 50 perc a doom jegyében, a klasszikus stílusjegyek mind fellelhetőek,
lassú riffelés, fájó ének, a zene szinte ránktelepszik. Személy szerint 4 részre tudnám elkülöníteni ezt az egy számot, 14-16 perces részekre, de visszatérő témák vannak végig, váltás pedig nem sok. A hangzással mindenesetre sikerült egy atmoszférikus hangulatot kialakítani, ami
nálam nagyon bejön.

Kiknek ajánlanám? Doom fanoknak mindenképp, én idén kevés hasonlóan kiemelkedő albumot hallottam. Nekem jobban is tetszik, mint az Edge Of Sanity vagy Opeth full albumos művei…
Ami miatt nem adok tizet, az a lemez hossza; ha a koncepcióra gondolok, ha végigérnek a storyn, lesz kb. 6 CD (a harmadikat 2006-ra tervezik), kb. 6 óra doom, amibe még a legnagyobb fanok is belehalhatnak 🙂