Et Moriemur
Cupio Dissolvi

(Pařát Magazine • 2011)
oldboy
2012. március 18.
0
Pontszám
7.7


Első blikkre gondolom legtöbbünknek nem a rock/metal zenék jutnak eszünkbe Csehország kapcsán. Hanem inkább a sör, az általában elég jó játékerőt képviselő fociválogatott, vagy éppen Jiří Menzel

Pedig a Metal Archives 1.105 cseh rock/metal bandát tart számon és ezekhez hozzájönnek még azok a hordák, akik nem szerepelnek a „Metal Enciklopédia” adatbázisában.Az Et Moriemur a számon tartottak táborát erősíti és rögtön ki is derül róluk, hogy 2009-ben jelent meg egy bő fél órás EP-jük, Lacrimae Rerum címmel, a tavaly év vége felé napvilágot látott Cupio Dissolvi pedig a debütáló nagylemezük.
 

A cím kapcsán valahogy mindig odakívánkozik az első szóba egy „d” betű, de ha az valóban ott lenne, akkor gondolatban sokan egy nyilazó kis puttó képével kapcsolnák össze őket, amiből egyenesen következne a love metal stílus. Megnyugtatásként elárulom, hogy a cseh táraság nem HIM-ez hámoz, hanem régi vágású doom/death metalban utazik.
Zdenek Nevìlík énekes szavalásával/szövegmondásával kezdődik a metalban igen népszerű címnek számító Deliverance. Albert Fiala billentyűs rögtön harmonika-szerű hangokat pakol Zdenek vokalizálása alá és nem csak itt, de több nótában is visszatér ez a hangszín, ami miatt a már emlegetett nagyszerű, Oscar-díjas cseh rendező, Jiří Menzel filmjei is felötlenek, vagy éppenséggel Bohumil Hrabal történetei, lévén a legtöbb filmjét az ő írásai ihlették. A Deep is a nyitó szerzemény szellemében fogant, vagyis a verzék alatti akusztikus pengetéseket váltogatják a refrén torzított zúzásaival, kétlábgépezésével. A szám finiséhez közelítve a zongorás kiállás csodaszép és annyira adná magát egy hozzá illő dallamos férfi, vagy női ének, de sajnos Zdenek szokásos szavalós/hörgős kombóját kapjuk csak. És ha azt is hozzáteszem, hogy a hörgése se túl meggyőző, karakteres, akkor el is érkeztünk az album leggyengébb pontjához. Igaz, a hangzás se tökéletes, a dobot túl előre keverték, a gitárokat pedig hátra, de efölött simán szemet hunynék. És bár az ének sem a hallgathatatlan kategória, de nagyon szürke. Szóval legközelebb vagy Zdenek feküdjön rá sokkal jobban az énekdallamokra, merjen többet kísérletezni az extrém vokalizálással, a tiszta énekről nem is beszélve, mert amikor azzal próbálkozik (pl. The Cross and the Rose), elég csúnya vége lesz a dolognak…

Vagy hívjanak vendégvokalistákat, akik olyan minőségi tiszta éneklésre képesek, amik elérik a zene színvonalát. Mert a muzsika elég meggyőző, ha nem is mutat semmi újat, meglepőt, de nagyon őszintének tűnik ez a My Dying Bride, korai Paradise Lost típusú móka-kacagás!
Nekem a borító is kifejezetten tetszik, ha már éltem filmes példával, akkor ennek kapcsán Tim Burton animációs filmjei ugranak be, majdnem úgy néz ki ez a fehérre festett arcú marionett figura, mint az Alice Csodaországban zsarnok Szívkirálynője.
A zenekar egyébként ha minden igaz nem áll szerződésben semelyik kiadóval, a Cupio Dissolvi a cseh rock/metal periodika, a Pařát Magazine kiadásában, nagy valószínűséggel annak mellékleteként jelent meg.

Ha a következő lemezig ki tudják küszöbölni az általam is említett gyermekbetegségeket, akkor a szcéna egy jeles képviselője válhat belőlük! Összességében ugyanis ez egy ígéretes debüt, amire a stílus hívei nyugodtan rárepülhetnek!