Az együttes 2001-ben látott napvilágot, és három tagot számlál összesen. Zenéjükben erős mitologikus utalások, háborút kívánó dalszövegek bukkannak fel, és remekül összehozták a külcsínt a zenekar mondanivalójával, számomra legalább is mindenképpen. A formáció neve egyébként annyit jelent lefordítva: pirkadat, vagy pedig szürkület. Ez a kérdéskör nyitva maradt, viszont helytelenül írták le, akár akarva, akár akaratlanul, ugyanis ez egy német eredetű szó, és helyesen Dämmerung-nak kell leírni.
Némi intro szaggal keveredve indul a Geometry Of Shadows, mint a CD elsője. Időként bekúszó szintijáték hallható, nyers, elemi Enslaved-féle károgással. Hamarosan a duplázás és a gitárjáték elementális érzést kelt bárkiben, aki hallgatja; valódi harcos zene lett a nóta.
A hősi eposzokat idéző hangulat nem lankad később sem; a Bloody River, mint második a sorban, valódi gyöngyszem számomra, rémesen tetszett, ebből a dallamosabb black vonalból kevés ilyen jól sikerült nóta került ki számomra. A végén a feltörő hullámok hangját hozza a szél felénk, mint egy elmosott emlék, mely már csak haloványan él elménkben.
Teljesen kristálytiszta, igényes felvételt készített a Metal Scrap Records jóvoltából a Dammerung. Változatossága is abszolúte rendben van; a harmadik szám még inkább Enslaved-es, Borknagar-os vonalat mutatott nekem, annyi különbséggel, hogy nincs benne tiszta ének, amit megmondom őszintén, egyáltalán nem is bánok. Középtájt feltűnik egy Satyricon – KING féle dobjáték, halálian jól illik a szám szerkezetébe.Ahogy haladtam tovább, a Black Arrows of Hatred először kicsit menetelős, majd fokozatosan bedurvuló szerkezete üdvözölt. A dob igen fura volt nekem, kicsit gyorsabbra számítottam eleinte, ám így sem volt rossz, jó brutálisan szólal meg a pergő, közben végig hallható a kísérőn történő vad cintányérjáték. A vége felé már az igazi bólogatós folk metal hangzás is feltűnt, ám itt még teljesen korrekt keretek között. Ha egy horribilis folk effekttel gyalázták volna meg ezt a jól sikerült albumot, biztos rémesen elkeseredtem volna (már elnézést a műfaj kedvelőitől, de valahogy mindig is komolytalannak tartottam a sörről való ordibálást, pirosra mázolva, dáridó alapra tombolván).
Nagyon úgy érzem, hogy a Dammerung zenei alapját leginkább valóban az Enslaved és társai inspirálták, mivel nagyon jól elkapták ezt a vonalat. Ahogy hallgattam a The Other Side címmel büszkélkedő szerzeményt, komolyan azt hittem egy pillanatra, hogy a már előbb említett banda egy kreálmánya szól és nem a Dark Poetry album.
Nézegettem hallgatózás közben a CD-hez kapott bookletet is, ami nekem egyből My Dying Bride hatást keltett; nekik voltak mindig anno ilyen kissé elszállós, fantaszta, avant-garde borítóik és design-juk.
Annyira élveztem a zenét, hogy észre sem vettem, hogy már az utolsó előtti nóta, a Tomorrow Will Never Begin dübörög. Kissé vontatottan indul, ám hamar beindul a némileg Darkthrone-t idéző számszerkezet. Saurg úr hangja remekül illik a zenéhez, néhol suttog, megint máshol újult erővel károg a fülünkbe. Legvégül a From Earth To Heavens vár ránk a sorban, majd utunkra enged, egy élménnyel gazdagabban. Ezt stílusosan Ukrán nyelven énekelte fel a vokálokért felelős úriember, ám ez nem változtatott a gonoszságán és erős kiállásán a Dark Poetry albumnak. Szívszaggató gitárszóló is felüti a fejét, azt hiszem, bátran mondhatom, hogy teljesen illik a környezetébe.
Eszméletlenül tetszett ez az anyag, pedig nem vagyok odáig meg vissza az ilyen zenékért, inkább zsánerem a jó ősi tahó black metal. Ám ennyire jó véleménnyel még nem voltam ilyen banda ügyében, és őszintén remélem, hogy mindenki, aki kicsit is érdeklődik a műfaj iránt, legalább egyszer meghallgatja. Szerintem senki sem csalódna.
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
