Kruk
Before (2014)
A hobbiítészkedéssel eltöltött évek hosszát kitűnően érzékelteti az a tény, hogy egyre gyakrabban futnak be olyan bandák friss lemezei, akik előző, sőt nem ritkán kettővel korábbi kiadványáról is én írtam már. Ebbe a kategóriába tartozik a (kiadói promóduma szerint) legjobb lengyel hard rock zenekar, a Kruk is. Akár igaz is lehet, hogy ők a legjobbak, de ezt a szcéna alapos ismeretének hiányában nem merném egyértelműen kijelenteni. A kiadó megteheti, az a dolga, hogy nyomja a sajátjait!

A promóciós levélből kiderül, hogy a csapat negyedik stúdióalbuma CD+DVD formátumban jelenik meg, digipak csomagolásban. De már meg sem lepődtem, hogy a Metal Mind csak a két korongot, és egy egylapos "bookletet” küldött…
Arra már jobban felkaptam a fejem, hogy Roman Kantoch személyében új énekessel készítették el a Before-t. Ugyanis az előző dalnokkal nekem semmi bajom nem volt. Persze a mellékelt infolapból az is kiderül, hogy: „With their new vocalist, Roman Kantoch, the band reach a new, higher level.” Így mindjárt más!
És bizonyos szempontból valóban magasabb szinten van elődjénél a fickó.
Több magas hangot produkál…

Amikkel úgy hallom meg is küzd rendesen, sőt én többször érzem hamiskásnak az énekét. Bár feltehetőleg én hallok rosszul, mert úgy hiszem Lengyelország vezető hard rock bandája nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy pontatlan éneket rögzítsen lemezre!
Inkább az erőltetett magasak kelthetik bennem a hamisság érzetét.
Szóval, a kevesebb több lehetett volna!
Nem úgy, mint a pontjaim. A be3 című előző albumukra. Amit mai fejjel nem érzek 9 pöttyösnek. Max. nyolcnak.
Úgyhogy ezúttal próbáltam kicsit kritikusabban szemlélni a "vissza a gyökerekhez!” szemléletmód mentén megírt új opuszt. Ez a szlogen náluk annyit tesz, hogy most egy kicsit se próbáltak kísérletezni, modernebb vizekre evezni, hanem leszállítottak egy, a példaképeik szellemiségében/stílusában fogant dalcsokrot. Akik továbbra is a Deep Purple, Rainbow, Led Zeppelin, Black Sabbath, Uriah Heep.


A közel 10 perces My Sinners nyitja a lemezt. Nem kis bátorság ám a leghosszabb szerzeménnyel indítani, de talán ők is érezték, hogy ez egyben a legerősebb nóta is. Zeneileg a Rainbow és a Dio-val készült Sabbath lemezek a mérvadóak. Málházós, kimért tempó, magasztos hangulat, vérbő gitár-és billentyűszólók. És szerencsére itt még az új pacsirta is megmarad a komfortzónájában. Bár egy fejhangot már itt is megereszt, jelezvén: lesz még itt hadd el hadd! A Last Second aztán gyorsabb fokozatra kapcsol, az elején, ahogy a „help me!” kérést tolmácsolja Roman, óhatatlanul beugrik a gombafejek neve. Egyébként korrekt kis nóta, elég fogós is, de az erőltetett magas hangokat nyugodtan száműzhették volna belőle! Csakúgy, mint a többiből. A Once fél-ballada szerű, a verzéiben kifejezetten tetszetős dallamokat prezentál az új arc. További pozitívum, hogy a kezdő nótában még csak vokalizáló Ewa Toczkowska-Brzychcy itt nagyobb teret kap. Nagyon kellemes orgánummal van a hölgy megáldva, azt sem bánnám, ha minden dalban felcsendülne a hangja.
A bluesos, enyhén funkys Wings of Dreams meghozza a lemez eddigi legemlékezetesebb refrénjét.



És itt érdemes pár szót ejteni a hangzásról. Erőteljes, dinamikus, arányos, röviden: kiváló. Így kell szólnia egy hard rock korongnak 2014-ben!
Nyilván a hangszeresek sem lettek bénábbak az előző opusz óta, a Dariusz Nawara - Krzysztof Nowak ritmusszekció bombabiztos alapokat biztosít, Michal Kurys billentyűjátéka (főleg a Hammond-szőnyeg) újfent zseniális, Piotr Brzychcy pedig egy igazi gitárhős! Ez az a műfaj, ahol nem esik nehezemre végighallgatni a többkörös gitárfutamokat, sőt kimondottan élvezem az ipse szólójátékát.
Úgy tűnik a fogós refrénnel megtámogatott tételeket a lemez közepére pakolták, hisz ül rendesen a szintén funkys Grey Leafé és a My Morning Staré is. Ez utóbbi dal ráadásul a refrén a capella, visszhangosított eléneklésével ér véget.
A Farewell a CD igazi összebújós dala, balladája. A minősége megkérdőjelezhetetlen.
A 3:40 körül érkező váltás pedig fantasztikus benne!
Két szám van még hátra, azokra sem lehet panaszunk. Bónuszként meg a Kruk jó szokásához híven megkapjuk a Grey Leaf és a Farewell lengyel nyelvű verzióját.
Ezeket nyilván a honfitársaik tudják igazán értékelni. És nagyjából nekik szól a bónusz DVD is, melyen egy 47 perces koncertfelvétel kapott helyet (ez év februárjában melegítettek be Katowicében a Deep Purple előtt), továbbá rövid interjúk, ugyancsak lengyelül…

Összességében úgy érzem 8 pontot megér a Kruk negyedik nagylemeze, de az új énekes túlvállalásai miatt nem adhatok nekik többet.




Kruk_Before_2014
Kiadó:
Stílus:
Hard rock
Értékelés:
 
Pont
: 8 / 10
 
Külalak
: Szép
 
Hangzás
: Kiváló
Dalok:
1.My Sinners (09:57)
2.Last Second (05:43)
3.Once (07:41)
4.Wings of Dreams (05:45)
5.Grey Leaf (05:15)
6.My Morning Star (04:34)
7.Farewell (05:59)
8.Open Road (05:07)
9.Timeline (instrumental) (05:50)
10.Moja Dusza (bonus track) (06:00)
11.Szary Lisc (bonus track) (05:16)
Írta:
oldboy
2014. július 8., kedd, 21:26
Facebook:
Koncertek
A Night Beyond Doom
május 26.,
ShowBarlang
Preoccupations, Middlemist Red
május 28., 20:00,
A38 Hajó
I Am Morbid, Necrophagia, Helsott
május 31.,
Dürer Kert
Metal Fest Open Air 2017
június 2., 10:00,
Metal Fest Open Air Plzeň, Lochotínský Amfiteatr
Psychic Warfare World Tour 2017
június 6., 20:00,
Akvárium Klub
Starmourner European Tour 2017
június 6.,
Dürer Kert - Kisterem
Sleazy Filth Tour
június 6.,
Drrpnc
továbbá
© 2001-2017 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.007 seconds to render