Ashen Horde
Ab Initio EP

(Szerzői • 2013)
Lambach
2014. október 28.
0
Pontszám
7

Kötöttem egy éjsötét alkut az amerikai Ashen Horde mögött rejtező mesterelmével, Trevor Portz-al, aki nem csupán az idei lemezét, hanem az eddigi összes megjelentetett anyagát a rendelkezésemre bocsátotta. Színvonalas kiadványokkal – szám szerint három koronggal -, gazdagodott a gyűjteményem, és most eljött az ideje, hogy lerójam a sátáni alku rám eső részét. Írok mindegyikről egy cikket.
Úgy gondolom, ha időrendi sorrendben haladok az lesz a legjobb, így szemtanúi lehetünk, miként mélyed el egyre jobban Trevor a legsötétebb démonológiában minden egyes újabb produkció során. Sötét hatalmakkal, meg démonokkal dobálozok: ennek pedig oka van kedves olvasóm. Az Ashen Horde műfaja ugyanis fekete fém, mégpedig abból a progresszívebb fajtából, amivel az Emperor és társai beleírták magukat a Nehézfém ódon enciklopédiájába. Sikálós riffek, komplex témák, haláltalan halottak sikoltását idéző borzalmas vokál, ezek várnak mindazokra, akik dőreségükben ennek a projectnek a munkásságát tervezik megismerni. Nemhogy inkább az otthon melegében, selymes sanzonokkal simogatnák a hallójárataikat… 🙂
Az Ashen Horde, – ha eddig még nem derült volna ki -, egy egyszemélyes hadjárat, amit a kommersz muzsikák bálványai ellen indítottak, mégpedig Hollywood városában, az Úr 2012-ik évében . Végre valami, ami nem mesterkélt, és arról a vidékről származik, klassz nem? Elég csak ízlelgetni: hollywoodi black metal. Fura igaz? 🙂 Talán ez is azt jelzi, hogy ott sem fenékig tejfel az élet, és arrafelé is találni annyi indulatot, amennyi egy extrém metal produkció létrejöttéhez szükséges.

A lemezek közül elsőnek a három tracket tartalmazó Ab Initio-val kezdeném, ami 2013-ban került napvilágra. Nem vagyok benne olyan biztos, hogy egy ilyen nyúlfarknyi hosszúságú alkotásra rá lehet aggatni az EP jelzőt, de ha már az alkotója így tett, tiszteletben tartom a döntését. Szerintem három dalt, ami nem ad ki egy negyedórás játékidőt, leginkább demónak, vagy single-nek lehetne aposztrofálni, de ezen tényleg nem óhajtok többet filózni feleslegesen a kelleténél.
A borító remekül sikerült: a Homály koromból és üszökből fogant gyermekét láthatjuk rajta gomolyogni, és bizonyos, hogy semmi jóban nem törheti a buksiját. Az ilyen darkos és elvont cuccokhoz pont ez illik, úgyhogy itt és most jár a piros hangszóró. A darkosságot persze ne zenei értelemben értsétek, az sokkal inkább hangulati elemként nyilvánul meg ezen a rövid, de annál pusztítóbb produkción. A hangzással is ki vagyok békülve: nem mondom, hogy a nagyobb kiadóknál horgonyzó bandáknak nincsenek szebben szóló cuccaik, de az a nyers vadság ami ebből a szentségtelen nótacsokorból árad ad valami többletet ennek az egésznek. Őszintévé és hitelessé teszi ezt a zsigeri támadást.
A szerzemények 4-5 percesek, gyorsak, feszesek, Immortal-t, Emperor-t, és Zyklon-t idéző szónikus pusztítással csapnak le a gyanútlanokra, de itt még nincs olyan extra többlet, ami a többiek felé emelné az Ashen Horde munkásságát. Az a későbbi anyagokkal fokozatosan fog megérkezni, így aztán egyel több lesz (sajnos) azon zenekarok száma – legalábbis ez az én személyes véleményem -, akik a nem megérdemelt, és underground szinten is méltatlan ismeretlenség ködébe vesznek majd. Akik szeretik az Immortal-t, a Zyklon-t az Enslaved-et, és hasonlókat, hamar meg fogják szeretni az Ab Initio-t. Mondjuk az igazi tutit a 2014-es, Sanguinum Vindicta című teljes hosszúságú album fogja elhozni, de előtte még az azt megelőző – szintén három számos -, nótafüzérről, az Obcisus-ról fogok leírni néhány gondolatot a folytatásban. Stay tuned!

<a href=”http://ashenhorde.bandcamp.com/album/ab-initio”>Ab Initio by Ashen Horde</a>

Akela, Jó’vana Akela, Jó’vana
április 05.