Rég szerepelt már Frozen Ocean kritika az oldalon, ennek oka pedig nem abban keresendő, hogy elfogytak volna az orosz mester anyagai, hanem inkább az én életemben fellépő konstans idő- és energiahiányban. Mindegy, ez nem tartozik ide, az ismertető tárgya a Trollvinter, az orosz egyszemélyes Frozen Ocean projekt egyik legjobban sikerült, leghangulatosabb alkotása.
A 2013 februárjában napvilágot látott zeneanyag koncepcióját az 1957-ben megjelent Moominland Midwinter című gyerekkönyv ihlette, melyről sokat nem tudok: Tove Jansson (a képen látható) írta, a 9 kötetes sorozat ötödik darabja, télen játszódik és a Múmin gyűjtőnévre hallgató fura fehér finn trollok (finntrollok vagy fingtrollok, bocs) szerepelnek benne. Magyarországon a kilencvenes években honosodott meg rajzfilm illetve a Kandi Lapok által terjesztett képregény formájában, de nekem valamiért ez kimaradt.
Valójában csak borító- és hangulati koncepcióról beszélhetünk, ugyanis a lemez teljes egésze instrumentális, szóval dalszövegek nincsenek. Továbbmegyek: a Trollvinter nem is metal lemez, sokkal inkább elektronikus dark ambient, ami nem meglepő, hisz a termékeny projekt diszkográfiájában kevés tiszta metal albumot találunk, ellenben nem kevés hasonló, tisztán elektronikus eszközöket felvonultató alkotást.
A lemez szűk háromnegyed órájában tíz tétel kapott helyet. Nagyrészt télies, elszállós ambient dalok, borongós, filmzenére emlékeztető hangulattal. Vannak persze kivételek, ilyen mondjuk a hetedik Mårran söker, ami akár egy Bonanza Banzai számalap is lehetne (ez lehet, hogy hülyeség, de nekem akkor is ez ugrott be), vagy a trip-hopos Kullar och osynlig. A nóták átlag három-négy-öt percesek, tehát nem válnak unalmassá a végtelen témaismételgetések során, sőt! Folyamatosan érkeznek az újabb és újabb ingerek, de ennek ellenére nem kelt kapkodós érzetet a zene, valahogy nagyon sikerült most belőni az ideális egyensúlyt. Ez alól talán csak a nyolc perces Den stora kylan går a kivétel, amely lényegében nem is tartalmaz zenét, csak ambient zörejeket. Persze régi kérdés ugye, hogy mi a zene és az én megközelítésem igencsak toleráns ebben a témában, nekem a zaj is lehet zene. Nem tudom, milyen lehet a Trollvintert hallgatva olvasni az őt ihlető könyvet, de én sokféle tevékenység mögé be tudom illeszteni ezt a komor kis téli dalcsokrot, ami nem váltja meg a világot, sem az ambient műfajt, de kellemes, borongós élményt nyújt a jelenleg éppen aktuális, hideg és szürke napokban.
A hatodik sorlemezként, szerzőiben megjelent korong külalakja igényes, ízléses borító és booklet, fényes kartonra nyomott külső borítás öltözteti méltó díszbe az anyagot. A CD ötszáz példányra lett sokszorosítva, és még kapható személyesen Vaarwel mester discogs oldalán. Aki a digitális kiadással is megelégszik, az pedig ingyen, esetleg egy kisebb jelképes támogatással megtoldva letöltheti azt a projekt egészen friss és ropogós bandcamp oldaláról.
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
