A Rémember által játszott muzsika se mondható igazán ’forgács kompatibilisnek. Sőt, gyanítom, hogy olvasóink nagy része (főleg a fiatalabb generáció) talán még nem is hallott erről a fura nevű és még furább zenében utazó bandáról. Én, mint „öreg róka” vissza tudok emlékezni a csapat még aktív korszakára, bár a komplett diszkográfiájukat nem ismerem. Mondjuk az eleddig utolsó nagylemezük, a 2004-es keltezésű Psychedelic GAS megvan. És szeretem is azt a címéhez hűen pszichedelikus hangulatot árasztó, gyakran jam ízű, színes, változatos korongot. Aminek megjelenését követően a srácok szerencsét próbáltak külföldön, jelesül Londonban székeltek vagy három évig. De mivel ott sem érte utol őket a világhír, a társaság fele hazatelepült. Ha nem is ugyanazon formációban, de hallatták hangjukat a későbbiekben is. Személy szerint a basszusgitáros, Jero munkásságát követem azóta, aki beszállt a Turbo-ba és három zseniális albumot hozott össze Tanka Mesterékkel.
Viszont a jeles évforduló (20 esztendős lett a Rémember) kapcsán úgy döntöttek a srácok, hogy kikukázzák a pályafutásuk alatt összegyűlt, de a fiókban maradt dalaikat. Így született meg a Half Full, ami 11 darab, 1998 és 2007 között készült, eddig ki nem adott nótát tartalmaz, szűk 37 percben. A számok hangzása nem egységes, hisz nem is ugyanott vették fel őket, ráadásul eredetileg demónak lettek szánva. Ennek ellenére szerintem teljesen okésan szól a cucc!
És milyen a zene?
Rémemberes!
Vajh, milyen is lehetne?
Mindig is a magyar könnyűzene üde színfoltja volt a zenekar, hisz olyan egyedi hangzásvilágot alakítottak ki, ami csak rájuk volt jellemző. És azóta se igazán próbálkozott más alakulat az övékhez hasonló zenével. Fibula hangszíne tipikusan a szereted, vagy gyűlölöd kategória. Mondjuk a dallamai sem átlagosak…
Én Geiger gitárjátékát is emblematikusnak tartom. Bátran használta a különböző effekteket, nagy szerepe volt a pszichedelikus él kialakításában. A Vasaló és Jero által alkotott ritmusszekció is megér egy misét, élmény hallgatni változatos (hol agyas, hol hangulatos) játékukat. A Half Full szerzeményei is olyan előadókat juttatnak eszembe, mint Red Hot Chili Peppers, vagy épp Jane’s Addiction. Jók ezek a lendületes, alteres rockdalok, mégis kedvenc tételem a nyugis, akusztikus gitárra épülő Old Man Hit. Ami kapott egy kis elektrotuningot is, és ezek a diszkréten adagolt kütyük kimondottan előnyére váltak!
A beszédes című, instrumentális Hendon Jam szintén pöpec.
De az összes nóta szerethető!
Szerintem érdemes volt kirámolni a fiókból ezeket a már-már elfeledett számokat. Gondolom leginkább a csapat kedvelői fogadják nagy örömmel a Half Full megjelenését, de azok is próbálkozhatnak az anyaggal, akik koruknál fogva lemaradtak a Rémemberről!
Végezetül íme egy ugyancsak ütős, tempós, rockos dal:
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
