Mr. Pollack
Black Hawk

oldboy
2015. június 14.
0
Pontszám
8

Az úgy történt, hogy a III. Fémforgács találkozó résztvevői belehallgattak a felgyülemlett promolemezekbe, és amikor a lengyel Mr. Pollack friss korongja került terítékre, akkor megállapították, hogy ez biza jó lesz oldie-nak. Magyarán a kutyának se kellett a Black Hawk… 😀
Sanyi át is dobott nekem egy youtube linket, megnéztem a klipet és úgy voltam vele, hogy elvállalom a lemezt. Gondoltam, ha a többi dal is azt a színvonalat hozza, akkor egy semleges, 5-6 ponttal lerendezem a srácokat, mert minden tekintetben közepes/átlagos dallamos rockban utaznak a polákok. Aztán megérkezett az album, elkezdődött a tesztüzem, és azon kaptam magam, hogy egyre jobban tetszik, amit hallok.
Mondjuk már az is kellemes meglepetés volt, hogy a Metal Mind ezúttal nem a szokásos, egylapos „bookletes” promo anyagot küldte, hanem egy fóliázott gyári lemezt. Remélem ez nem a véletlen műve, hanem a későbbiekben tendenciává fog válni!


A Black Hawk 9 szerzeményt tartalmaz, plusz az első öt nóta anyanyelvű verziója került fel rá bónuszként. A Metal Mind-os lengyel bandáknál bevett szokás, hogy honfitársaiknak is kedveskednek az anyanyelvi átiratokkal, de ezúttal egy dolgot nem értek. Miért pont az első öt számot lengyelítették? Tudni illik a 14 dalos lemez még így is csak 56 perces, ergo simán ráfért volna a CD-re a maradék 4 nóta. Vagy azok felvételét már nem finanszírozta az istálló? Na mindegy, csak nekem tök fura ez így. Mondjuk teljesen lényegtelen számomra a dolog, hisz már régebben is megállapítottam, hogy a lengyel nyelv hangzása nem illik a rock/metal zenébe, úgyhogy valóban csak a jóbarát nemzet fiai/lányai számára jelenthetnek pluszt ezek a fordítások. Én inkább a 9, angol nyelvű tételre koncentrálok!
Melyek egy 36 perces, klasszikus/dallamos rock lemezt kínálnak számunkra.

Mi mással is kezdődhetne a címadó, mint egy helikopter indításának zajával? Aztán megérkeznek a középtempós riffek, fogós versszakok, könnyen megjegyezhető refrén. És persze később a gitárszóló. A Mr. Pollack egyébként trió felállásban működik, nem mai motorosok. A zenekart egy testvérpár alapította, az énekes/gitáros/szintis Jacek Polak és a dobos Grzegorz Polak. A négyhúrost pedig Bartłomiej Filip kezeli. Az nyilvánvaló, hogy mindhárom muzsikus képzett, tehát nem fakezű nímandokkal állunk szemben. A megfilmesített Stand Up and Run is jobban tetszik, mint elsőre tetszett. Ez nagyban köszönhető annak, hogy a lemezverzión több helyen is más az ének (sokkal jobb!), mint a klipen. A lüktetése kimondottan bejön, és van egy enyhe funky-s íze.



A funk-rock-kal való kacérkodás a későbbiekben is visszaköszön. Van ahol ennél jóval markánsabb formában. Az a helyzet, hogy sok tekintetben a Mr. Pollack zenéje hasonlít a Hooligans első három lemezén hallható muzsikára. Nem szégyellem bevallani, hogy kifejezetten csipázom (he-he!) a Huligánok korai dolgait! A Socrates egy jóval funkysabb tétel. A zenei alap még a Red Hot Chili-nek is jól állna! Egyik kedvenc dalom a lemezről. Akinek erre nem indul be a boogie a lábában, az hazudik! Ez kérem alássan, szórakoztatás felső fokon!
A gitárszólója is kafa, alatta a dob+a basszus lüktetése pedig hab a tortán.
A The Wheel of Life egy akusztikus gitárra épülő lírai szerzemény, a refrénre azért kap egy kis torzítást is a hathúros. Ez a leginkább AOR-nak titulálható szerzemény a korongon. A refrén egyébként a manapság egyre népszerűbb svéd dallamos rock csapat, az általam is kedvelt H.E.A.T. dolgaira hajaz.
Persze kiszámítható is a Mr. Pollack által játszott zene.
A Gold and Money-ban első fülelésre kitaláltam, hogy a „Gold and Money”-ra a következő sort nyitó „It’s so Funny” fog rímelni! 😀
Másik hatalmas favoritom a szintén funk-rock I Know You. Azok a basszusfutamok! És az a gitárszóló! A Power and the Glory akusztikus verzéit torzított gitáros refrén váltja, ami alatt a riffelés a Metallica Load/ReLoad korszakát idézi.
Sőt, a wah-pedálos szóló is származhatna akár Kirk-től is…


Tehát összességében tisztességes lemezt raktak össze a lengyel csókák. Nyilván az extrém stílusok kedvelői nem fogják keblükre ölelni őket, de a dallamos muzsikák hívei akár új kedvencet is avathatnak a Mr. Pollack személyében.
Zárásként íme a Sunday Track utolsó mondata, ami egy pozitív (bár kivitelezhetetlen) üzenet: „Always be happy!”.


Akela, Jó’vana Akela, Jó’vana
április 05.