A Bestiality nem kifejezetten a forradalmasító metal bandák egyike. Még azt sem mondanám, hogy a legjobb abban, amit csinál. Ennek ellenére haladnak, dolgoznak az anyagaikon, amivel egyszerűen közlik öntörvényűségüket irányunkba. Ezt bizonyítandó, hogy 2014-ben kiadtak egy EP-t, majd rögtön utána a jelen esetben tárgyalandó korongot.Ez az utóbbi szösszenet hozzánk is elérkezett Stuck in Bestial Vision névvel, összesen 9 számot tartalmaz. Erről még meg kell jegyezzem, hogy egyrészt nem a hosszúságukkal fogják elnyerni a hallgatóság gratulációját, másrészt a 9 számból egyben felfedezhetünk egy Bathory cover-t.
.jpg)
Egyébként négy tagból áll a formáció. Lengyelek. 2013-ban fogant a zenekar. 2 anyaguk van. Ennyi az összes lényeges infó.
A borító, illetve albumdesign nem túl kirívó; teljesen szimpla fekete alap, melyen a szöveg a hagyományos blacker-betűtípusok egyikével van felkarcolva, no meg erre az alapra vannak benyomva képek, köztük a borítókép is. Azért, hogy érezzem a törődést, stílusosan kézzel számozták az anyagot, amihez a szerény, ‘Your F*cking copy number’-t írták, információnak. Remélem némi basic english tudással mindenki rendelkezik ahhoz, hogy ezt a pozitív és kedves üzenetet dekódolni tudja. Amennyiben nem; kéretik az első helyes megfejtő által megírni kommentbe, alább.
A Stuck in Bestial Vision stílusilag valahol az Aura Noir, régi Bathory és Tsjuder között helyezkedik el, amit talán túl sok thrash elemmel kombóztak meg. Sok a váltás, feleslegesen gyors a dobtéma (ami számomra egyetlen formációban öltött tiszta és értelmezhető alakot, ez pedig az 1349), de a gitártémák maguk jók lennének. Csak az a fránya sok váltás.
A Bathory-tól a hades-t kaptuk az arcunkba, mint cover-t, bevallom, ez eléggé jó lett, már a banda saját keretein belül. Ez amolyan ‘felvarrós farmermellényben nyomom a trúskodást és közben villogtatom a tésztaszedő kezet’ zene (tésztaszedő: hagyományos black metalos kéztartás, melyet széttárt ujjakkal, leginkább a fejünk felé emelvén tudunk demonstrálni. Hozzá kötelező a hosszú, arcba lógó haj, valamint a befeszült ujjtartás). Hiányzik azonban belőle számomra az az esszencia, ami meghatározza a black metal-t, ez pedig úgy gondolom, a zsúfoltsága miatt alakult így ki.
Valahogy azt éreztem, hogy a Bestiality túl sok dolgot akar összenyomni a muzsikájába, hogy aztán egy tök frankó fúzió legyen az eredmény. Szerintem nem sikerült, még ha minőségileg ott is van az anyag.
Azért a Bathory feldolgozás tényleg jó lett.
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
