Dél-Amerika és Közép-Amerika egy fölöttébb érdekes szeglete a világnak. Elszigeteltségük szinte mindenben megjelenik, legyen az politika, viselkedésforma vagy akár a zene. Magyarországra évtizedes késéssel érkeznek meg a zenei műfajok. A latin amerikai régiónál viszont erős a gyanúm, hogy külön fejlődési útvonal fut párhuzamosan az európai vagy az észak-amerikai vonulat mellett. Az Ancients Spheres ezen lemeze, mely egyébként a második nagylemezük pont ezt az érzést erősíti bennem.
A Satanath javarészt más kiadókkal közösködve nyomja ki a CDit, ez is ilyen, a szintén orosz More Hate Productionssal karöltve gondozzák.
Első körben mellbevágó, hogy az intro sokkal hangosabb, mint maga a zenei része a korongnak. Második körben a megszólalás is vészesen mellbevágó. Eonok csapnak össze a fejünk felett, hiszen a gitár hangzása kimondottan a 80-as évek vékony, erőtlen, de mégis hangulatos világát idézi, miközben a dob nagyon erősen gépnek gyanítható. De abból a fajtából, amit meg sem próbáltak humanizálni. Az In Conspiracy With The Night leginkább erős oldala az ének. Yeudiel Chacón basszer koptatja a torkát, és figyeremre méltó, hogy tökéletesen jól érteni azt, amit mond. Ez mondjuk károgásnál mindig is jobban megvalósítható, mint a hörgésnél, lévén, hogy ilyetén képezve a hangot az ember használ magánhangzókat.
Tehát volt egy intrónk, aztán jött két black dara, és a negyedik tételben (Ethereal) meglepetések is érnek minket. Van először is egy belassulás a közepén, aztán a kivezetőben tűnnek fel érdekes dallamok. A The Signban több soron át összejátszó gitármegoldások örvénylenek, rém ötletes. És valami szirénaszerű háttérből riogató hang is átüt, amitől esetleg magunk mögé nézhetünk.
Nem láttam a borítón feltűntetve vendégénekest, ezért meglepődtem rendesen a My Ancient Spiritsben megszólaló mély gyomros hörgésen. A The Old Forestben a gitár Rune Eriksen stílusát idézi azokkal a bontott akkordokkal. Aztán hangulatos színfolt a harang a Cold and Dead Stoneban. Akár klisé, akár nem, hatásos. Zárásként pedig a In Solitude I Dienak nagyon nagy lökete van.
Hossza miatt sosem szoktam egy lemezt bántani, ezt most sem teszem, viszont a trv vonalas rajongók lehet, hogy ledöbbennek az egy óra 17 percen (igaz, ez már a bónuszokkal). Ez tulajdonképpen két lemez hossza ebben a műfajban. Összesítve azt mondanám, hogy ez egy olyan black metal lemez, ami nem a részletekben veszik el, igazából ugyanaz megy nagyon bő egy órában. A fekete fém egyik fő erősségének számító gitár dallamvonulatot erőltetik tremolózva. A minden plusz eszközt nélkülöző hozzáállás miatt a pontszámnál meg kell tegyek egy vaskos vágást, arról nem is beszélve, hogy ez a dolog így ebben a formában egy kicsit unalmas is. Annak, aminek készült kiváló, a klasszikus old school blackhoz szokott fülnek bőven nyújthat az Ancient Spheres szórakozást, a fiatalabb korosztály számára viszont egy kicsit zavarba ejtő lehet az összkép.
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
