Hysteria
Flesh, Humiliation And Irreligious Deviance (2016)

    Akár zenei Matuzsálemnek is tekinthetjük a francia Hysteria zenekart, főleg death metal berkekben. Persze ehhez nem ártott volna letenni az asztalra pár emlékezetes dolgot, hogy legyen mihez viszonyítani, de ez eddig nem igazán jött össze. A most tárgyalt Flesh, Humiliation And Irreligious Deviance c. lemez a zenekar friss, de ugyanakkor az évek alatt megjelent harmadik nagylemeze, aminek zöldfülű elődei nem hoztak feltétlen ismertséget a bandának. Némi felületes ismerkedést persze elkövettem velük, de épp csak annyira, hogy a fejlődés mikéntjét megvalósulását meg tudjam állapítani, jelentem, ez sikerült. A brutális death metalban utazó társaság ezúttal egész jó kis lemezt tett le a porondra a nagyközönség elé, még ha halhatatlanságot nem is hoz nekik. De felesleges is ez miatt hisztizni és könnyek között zsebkendőket szaggatni testnedveink bőséges ömlesztésével, mert nem is ez volt ennek a lemeznek a célja, csak pusztán a szórakoztatás, már amennyire lehet szórakoztató a húsdarálás. A lemezt egyébként a mostanság mindenféle death lemezt felkaroló Great Dane Records gondozza, akiknek tisztelet, hogy ilyen underground, ritkán megvillanó csapatokkal is foglalkoznak. A borítóért, külcsínért pedig plusz egy pontot dobok majd. 

    Koruk ellenére egy meglehetősen modernül megszólaló, ízig-vérig mai lemezről tudok beszámolni nektek, sok tekintetben technikás megközelítéssel, bár nagy virtuózitásra nem volt szüksége Thibault Fontaine basszernek, Xavier Chautard dobosnak, Jérôme Christophe gitárosnak és Sylvain Ostengo énekesnek a felvételek során, mert elég monotonná tudták tenni ezt a sok lehetőséggel kecsegtető anyagot. Először természetesen a vokált kell megfelelő módon kivéreztetnem, mivel itt-ott próbáltak valami változatosságot vinni bele, de ez vajmi kevés egy 46 perces lemez kitöltésére. Ha valami pokolbéli hörgés lenne, amitől katonásan áll vigyázzba hátunkon a szőr, még megérteném a dolgot, de ez a steril, egyébként tökéletesen érthető hörgés némi kórussal párosítva egészen hidegen tudja hagyni a hallgatót, az időnként beugró kiabálás pedig kifejezett felüdülés. Becsapós is egyébként, hogy mindenhol kiteszik a brutal jelzőt, mert a könnyed instrumentális In Belief, Into Nothingness mindenre emlékeztetett, csak kollektív keménykedésre nem. A sablonos című és egyben szövegű Sadistic Deviance szerencsére kicsit helyére billentette az univerzum egyensúlyát e tekintetben, de rövid, tüskés témáit gyorsan átadja valami melodikus death maszlagnak, pedig épp az aprításban rejlenek a lemez legjobb pillanatai. A dal vége felé már-már epikus dallamok hangzanak el a középtempóvá lassult brutálkodásból, de ez így elsőre akár még érdekesnek is mondható. Az öt perces Visceral Tormentsben már ezzel szemben remekül működik ez a dallamos lassítgatás és a gyilkológép pontosságú trancsír, itt már tényleg csak a sterilséget éreztem kissé bűncselekménynek a jó kis dal ellenében. A brutálkodás talán a Heiress Of Disease c. dalban érkezik meg először igazán, de itt sem a tempó, sokkal inkább a disszonáns témák miatt, amik együtt ordítható szöveggel kísérve egész jó hatást képesek kiváltani. A monumentális gitártémák, szúrkálódások, szaggatások, fogcsikorgatós szólók pedig egész jól adagolva sorakoznak ebben a rövidebb produktumban. Az O, Father különösebb ösztönző erő nélkül végigszalad a maga 5 percével, hozva azt, amit a zenekar eddig is nyújtott, csak némileg unalmasabb formában. Ebből az unalomból a Succubus Offering sem tudott kiragadni túlzottan, pedig erősebb témákkal próbálkozott, de így járt az egyedül címhosszban erős The Unhealthy Signature: Haunted by Words of Gods Part II. is.
    Hangulatfokozó a szintis Heresie, ami önmagában fantasztikus, egy death lemez közepén viszont agyhalál. Mindenesetre sikeresen felvezette a lemez csúcspontját, a végre sötétségben pompázó Demons From The Pastot. Furcsa okkult hangulat és gonoszság lengi be a dalt, nem sokkal spontánabb, kevésbé művies az egész, pont ezért működőképes. A tempóváltások itt nem eposzi dallamokra emlékeztetnek, sokkal inkább reménytelen menetelésre és kemény metalra. Gyakorlatilag ezen a vonalon haladva érdemes folytatnia a bandának a zenélést a múltat is figyelembe véve. Gondolom itt ők is ráérezhettek valamire, mert a Flesh Messiah is viszi a prímet és csak a lefejezés előtti morbid poénként értelmezi a kegyelem kifejezést.A Blasphemous Writings sajnos záró darabként visszatér az album közepe felé elkényelmesedett lustasághoz, de egy lemez végére pont befért.
    Összegzés: nem reménytelen zenekar a Hyteria, bár már 20 éve róják a köröket, mégis tudnak újulni és frissnek hatni, de nagyon el kellene nekik valaki, aki latba dobja ezt a steril, gépies hangzást, ami minden hangulatot kiöl a zenéjükből és elindulni kicsit a sötétebb vizek felé, ha egyszer már death, meg brutal, meg metal… Megvannak a kellemes pillanatok, egész jó egyensúlyban van az aprítás és a nyugodtabb tempók, ahol sajnos a dallamosabb témák messze nem hoznak felüdülést vagy újdonság érzetet, ahol viszont sikerült túltenni magukat a sablonokon, ott beindul az a bizonyos death metal gépezet.

Hysteria_Flesh_Humiliation_And_Irreligious_Deviance_2016
Kiadó:
Stílus:
brutal death metal
Értékelés:
 
Pont
: 7 / 10
 
Külalak
: Igényes
 
Hangzás
: Átlagos
Dalok:
1.In Belief, into Nothingness
2.Sadistic Deviance
3.Visceral Torments
4.Heiress of Disease
5.O Father...
6.Succubus Offering
7.The Unhealthy Signature: Haunted by Words of Gods Part II
8.Heresie
9.Demons from the Past
10.Flesh Messiah
11.Blasphemous Writings (Final Part)
Írta:
boymester
2016. június 21., kedd, 21:31
Facebook:
Nailblack - Envied (2017)
Kritika, boymester @ 2017. november 18., szombat, 10:51
Cannibal Corpse - Red Before Black (2017)
Kritika, boymester @ 2017. november 14., kedd, 18:30
Anatomia - Cranial Obsession (2017)
Kritika, boymester @ 2017. november 11., szombat, 17:23
Spectral Voice - Eroded Corridors Of Unbeing (2017)
Kritika, boymester @ 2017. november 11., szombat, 15:17
Altarage - Endinghent (2017)
Kritika, Weide @ 2017. október 24., kedd, 23:55
Archspire - Relentless Mutation (2017)
Kritika, Werewolfrulez @ 2017. szeptember 30., szombat, 18:12
Koncertek
METAL XMASS 2.
december 23., 19:00,
Hemo Klub
december 29.,
Dürer Kert
Christmass Blackmass VIII.
december 29.,
Ti Ti Tá
Gloryhammer, Civil War, Noctis
január 8.,
Barba Negra
Seasons of the Black Tour Part I. Europe
január 14., 18:00,
Collosseum Club
továbbá
© 2001-2017 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.019 seconds to render