Suffer Yourself
Ectoplasm

(Satanath Records • 2016)
Nagaarum
2017. március 10.
0
Pontszám
8.5

Ha létezhet zenei műfaj, amivel a szellemvilágot le lehet írni, vagy meg lehet zenésíteni, az számomra a funeral doom lehet talán.
Mikor jó egy funeral doom lemez? Jó vagy nagyon jó? Nagyon jó akkor, ha végig fenntartja az érdeklődést. Na, ez a feladat! Illés Andris a Dreams After Deathben számomra szállította ezt a jelenséget az első két lemezen. Tehát ez a nagyon jó. A jó pedig az, amikor már majdnem kinyomná Ön, mert unja, aztán jön egy ámulatba ejtő rész. Így csinálják az „ígéretes” csapatok. 
Ezzel párhuzamosan léteznek a rajongók és a mazochista rajongók. Ezt a lemezt mazochista rajongóként nagyon tudom élvezni. Ugyanis az ámulatba ejtő részek hihetetlenül izgalmasak. Vállalom, hogy végigvárom a vonszoldát azokért az egy perces élvezetekért. Ezt hívnák zenei feloldásnak.
Ugye tudják, hogy most megint csak hülyéskedek? A funeral doomban jó érzés a feloldást várni, de ez csak a második hallgatásnál érvényesül, mert addigra már tudom, hogy lesz…
A svéd kvartetnél már pont megjegyeztem volna, hogy meglepően szlávos a metaljuk, mire egy kicsit beleásva a történetükbe, derült ki, hogy Lengyelországban alakultak 2011-ben, majd Ukrajnába költöztek, a végállomás pedig Svédország lett. Eddigi mérlegük egy demó és két lemez. Nöi dobosuk van!

De nézzük, aprólékosan, hogy miért is jó nekünk, ha Suffer Yourselfet hallgatunk. Először is a tősgyökeres funeral doom arcoknak kimondottan jól jöhet a vontatottság, a dalok lassú felfejlődése. Az első másfél percben csak titokzatos zörejezés és sutyorgás hallatszik. Aztán, ahogy bedörren a metal, haladéktalanul jön vele a gyomorhörgés és a sikoltozás is. Nemsokra rá, kiáll a druzsva, és fájdalmas – ideglelő gitárnyúzás tépi az idegeinket. Gyakorlatilag a negyedik percben jön az első igazán figyelemreméltó téma, amire ennyi idő alatt fel is lettünk csigázva. A hörgésre női ének, illetve ha-ha-házás csempész némi gótikus ízt. Ezzel párhuzamosan szintetizátor és zongora is mélyíti a hatást. A dal második fele pedig maga a mély izgalom. Olyan, mintha valami rituálét figyelnénk.
A második tétel az Abysmal Emptines ultravastag gitárdózerrel indul, majd jön a pszicho gitár a gyomorgörcs énekhanggal, szavalás. 
Ekkorra derült ki számomra, hogy a své… lengyelek erősen alapoznak a szuggesztív hangulat kiépítésére, hiszen a monotónia ránk tapos időnként. Szinte pontosan nyolc perc altatás után bejön némi blast beat, ami mintegy kettévágja a közel 17 perces dalmonsztert. Jót tett a rendszerrel, pláne azért, hogy szintetizátort is hallunk ezután, és visszatér a szellemgitár. A 12-ik percben komoly meglepetés ér minket az énekhang eltorzírtással, effektezéssel… Szó szerint szellemi…
Amit kiemelnék még, azok a The Core dalban a csikorgások, és egyéb túlvilági hangok, és a második felében hallgató post-rockos megoldások. Az ultra hosszú (majd 20 perces) Dead Visions meg olyan, mintha több külön álló dal lenne. Ötletes az elején a hamisra húzott gitár, majd jó az álló harmóniázás is. A szláv szavalás hab a tortán. A felétől pedig nagyon bevadul minden
A Transcend the Voiddal egy ambient tétel zárja a több, mint egy órás vonszolót.

Mindent hoz ez a kiadvány, amit egy jó funeral doom albumnak hoznia kell. Ott van benne a vontatottság, a halál hangulat, misztikum, és egy platónyi sötétség is. Monokróm borító, aminek az elején egy csaj éppen ektoplazmát zabál. Erről az anyagról tudvalevő, hogy szellemidézésekkor vagy csak szimpla jelenésekkor hagyják maguk után hátra a kísértetek.
A megszólalás abszolút jó, főleg a Satanath termékekhez képest, ahol azért belefuthatunk meredek dolgokba. Itt azonban nincs erről szó, nem csak a versenyképesség, de e közérthetőség is szempont lehetett.

Nem ismerem a korábbi anyagaikat, de a hallottak alapján egy kiforrott, komoly dalszerzői tudással felvértezett csapatot ismerhettem meg. Az ének is változatos, nem csak az ultramély gyomorkorgatás szól. A műfaj szerelmesei csípni fogják!

<a href=”http://satanath.bandcamp.com/album/sat165-suffer-yourself-ectoplasm-2016″>SAT165: Suffer Yourself – Ectoplasm (2016) by Satanath Records</a>

Depeche Mode Depeche Mode
március 25.