Gothic
Demons

(Loud Rage Music • 2017)
farrrkas
2017. június 23.
0
Pontszám
7.5
Egy erdélyi bányászvárosból, a farkast címerén hordozó Lupényből indult útjára a Gothic nevű zenekar 1993-ban. Az éppen megalakult temesvári Bestial Records kiadónál jelent meg a csapat első dallamos doom/death metal albuma, a Touch of Eternity, méghozzá olyan kiadványokkal együtt, mint a Negură Bunget első nagylemeze. Igazi kuriózum az 1997-es anyag, itt-ott be lehet még szerezni kazettán, azóta sem adták ki újra, pedig a debüt nem sikerült rosszul, bár az akkortájt még gyerekcipőben járó Bestialnál megjelent lemezek hangzása bőven hagy kívánnivalót maga után. A Gothic aztán 1998-ban feloszlott, illetve Alin Pietruț gitáros/énekes átköltöztette a csapatot Belgiumba, megváltoztatta a banda nevét, majd 2005-ben hazatérve ismét újjáélesztette a Gothic nevet. A második nagylemezre azonban 2013-ig várni kellett, amely már egy sokkal riffcentrikusabb banda képét mutatta, de a szintetizátor és a lágyabb dallamok továbbra is adtak az anyagnak némi gótikus atmoszférát. Annyira nem tartom kiemelkedőnek a négy évvel ezelőtti korongot, de van egy-két jó téma, dal rajta (pl. Far, Deep in the Cold). 

A banda mára már megjárta Indiát, felléptek a Wackenen, majd ismét kicserélődtek a tagok Alin Pietruț körül. Egyedül Taly (Talpai Csaba, basszusgitáros) maradt biztos pont az énekes/gitáros mellett az előző felállásból. Az idén megjelenő Demons című harmadik nagylemezre tehát új extrém vokál után nézett a banda – Alin Pietruț a „tiszta” énekért felelős –, akit George Lazar személyében találtak meg, a dobokat pedig Vlad Golgotiu kezeli.


A hosszúra nyúlt biográfiai adatok ismertetése után lássuk, hogyan sikerült a majd’ negyedévszázados zenekar harmadik stúdióalbuma. A gótikus doom/death címke mára egészen megkopott, inkább csak a vokál emlékeztet minket még a death metalra, de a „gótikus” jelző sem azt jelenti ma már náluk, mint a 90-es években. Ahogy észrevettem, a hangulati elemek egy részét a metal riffek váltották fel, az új lemez szikárabb, letisztultabb, direktebb lett az elődjénél, amit én cseppet sem bánok, mert a jó hangzású, marcona metal pengetések sokkal erőteljesebbek, arcbamászóbbak, mint bármikor korábban. Az előző lemezen azt vettem észre, hogy a dallamok nagy része meglehetősen átnyúlik a sekélyes kategóriába, és a legtöbb gitártéma ebbe a középszerbe süpped bele (mint már írtam, voltak azon a lemezen is kivételek), viszont az új anyagon sokkal dominánsabbnak érzem a fémes élt, ami, mondhatni, rendesen gatyába rázta a dalokat, életre keltette őket. A dallamok ugyan nem tűntek el, de a riffek nincsenek beseperve egy átlagos dallamszőnyeg alá, nincsenek alárendelve egy sztereotipikusan gótikus hangulatnak, hanem két lábbal szilárdan állnak a lábukon. Meg is lepődtem első hallgatáskor, milyen keményen szól a lemez, milyen szaggató témák bukkannak fel lépten-nyomon. Azért a doom sem tűnt el teljesen, és a szinti is néha jobban előtérbe kerül, tehát a Gothic név őriz a korábbi védjegyekből is valamennyit.

<a href=”http://loudragemusic.bandcamp.com/album/gothic-demons”>Gothic – Demons by Gothic</a>

Nos, Alin Pietruț nem tartozik a világ legjobb énekesei közé, de dallamai rendben vannak, George Lazar extrém vokálja sem jobb vagy rosszabb, mint bármelyik kollégájáé, hörgése tisztán kivehető, érthető. Az egyik legjobb tétel a lemezről a Catacombs, ahol a refrén megőriz valamennyit a gótikus hagyományokból, és dallama is igen kellemesen dúdolható, maga a dal alapriffje pedig csupasz, ösztövér, ugyanakkor roppantul gyilkos. Ha már fülbemászó dallamokról van szó, akkor a Time szintén az erősebb darabok közé tartozik, de a From Withinben is fel lehet figyelni a dalt levezető szép gitárjátékra. Ezúttal megjegyezhetőbbek, fogósabbak a témák, egyedül csak az A New End dalt érzem feleslegesnek. Egyáltalán nem azzal van bajom, hogy román nyelven szólal meg, hanem hogy egy átlagos és kissé felszínes hard rock nóta kerekedik ki belőle, néhány modern metal riffel és egy semmilyen refrénnel megtoldva. A dal egyáltalán nincs összhangban a rátermettebb többi szerzeménnyel; és ha már a negatívumoknál tartunk, megjegyzem, hogy a címadó klipjében látható gitártörés, szerintem, nem illik a bandához (amúgy is elcsépelt dolog).


A lényeg azonban a CD-n található, annak tartalma pedig egészen impozáns. Az, hogy nemzetközi szinten menyire állja meg a helyét a dömpingben, nem tudnám megmondani, de meglátásom szerint a Gothic előre néz, és szemmel láthatóan fejlődik, a Demons pedig ötletek terén is jobb elődeinél.
Depeche Mode Depeche Mode
március 25.