A holland Tom de Wit egy szimpatikus arc!
Nemrég azok számára, akik előrendelték az új TDW nagylemezt küldött egy speckó ajándékot. Ez nem más, mint a 4 dalt tartalmazó Aphrodisia EP. Ezek a számok ízelítőül szolgálnak az azóta megjelent, dupla CD-s The Antithetic Affiliation című soralbumhoz. Melyet hamarosan górcső alá fogok venni!
Úgy látszik nem csak a korong előrendelői, de a sajtó is kapott az igényes, digipack EP-ből, amit ezúton is köszönök Tom barátunknak!
A hosszabb elemzést a nagylemezre tartogatom, de pár szót ejtek erről a kiadványról is, mert figyelemre méltó.
Tom utoljára 2014-ben adott ki lemezt a TDW égisze alatt, amiről anno írtam is. Azóta történt egy komoly változás: bár továbbra is szólóprojektről beszélhetünk, Dreamwalkers néven alakult egy stabil zenekar, akikkel hősünk élőben is elő tudja adni szerzeményeit. Ráadásul ezek a muzsikusok belefolytak az új album készítésébe is, tehát már-már csapatmunka zajlott a stúdióban.
Az EP-n található számok állítólag nem 100%-ban egyeznek meg a nagylemezes verziókkal. Ezt megerősíteni nem tudom, mert bár az „egész estés” kiadvány is eljutott hozzám, még odázgatom a tesztelését.
Az EP négy nótájából kettő a nagylemez első, kettő pedig a második CD-jén kapott helyet. Melyek hangulatban, hangzásban/zeneiségben eltérnek egymástól, ezért lett végül dupla az album.
Ipari zajokkal indít az Aphrodisia, kicsit Kevin Moore Chroma Key formációját idézve. A nyugis kezdést női ének és hegedű is színesíti, aztán begyorsul és egyúttal bekeményedik a dal. Óhatatlanul akadnak olyan témák, megoldások, amikről a Dream Theater neve ugrik be. A thrash-es tempókat is fölvonultató középrész után a zárás a kezdést idézi. Ergo szépen keretbe lett foglalva a dal.
A Dirge-ben is hallhatók zajok, de végig megmarad andalgónak. Akusztikus gitáros, zongorás, légiesen könnyed darab, úgy szép az egész, ahogy van.
Majd tovább folytatódik a sorminta, az Anthem egy keményebb, a Lovesong pedig egy puhább tétel.
Előbbi kórusa valóban himnikus!
Aperitifnek, kedvcsinálónak tökéletes ez az EP, alig várom, hogy halljam a nagylemezt! Eddig türtőztettem magam, de perceken belül ráröpülök. Ezt az EP-t szokásomhoz híven nem pontozom, a „nagy testvérét” viszont természetesen majd számszerűsíteni fogom!
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.