Vérmező (2017)

Az alapvetéseket hallhatóan tisztelő és már korábban megzenéltekkel összecsengő hangulatot idéz meg előttünk ez a hazai black metal formáció, ami 2009. óta, tehát lassan egy évtizede ontja a sötét anyagot. A koncertek terén is aktív sátoraljaújhelyi Nemere első lemeze ez, amit két demó előzött meg. A hosszú idő alatt elkészült debüt olyan külcsínt kapott, ami sok, nagyobb bandának is kellő kirakat lenne, de előbb nézzük, vagy inkább hallgassuk, mivel is van dolgunk.

A kezdő dal, A múlt kapuja középrészénél megérkező váltásnál meglepő melodikus fordulat történik, ami tulajdonképpen nem pro vagy kontra, szimplán csak érdekesség számba megy. A Pokoli pusztáknál kaptam a következő behatást az egyébként halálosan vaskos (néha nekem már túl vaskos) gitárúthengertől. A kiadvány egyik legerőteljesebb dala. Az ezt követő Vízió okosan van besorolva, mivel a rövid akusztikus gitár indítás kimossa a fémforgácsot a fülünkből. Aztán a Végső csatánk veszni látszik című igében megint csak üdítően hatnak bizonyos riffek. Itt sikerült talán legjobban kilépni a sablonos megoldásokból. A befejezés pedig már inkább death mint black. Az éjszaka holdja alatt megborult akkordváltásain jól szórakoztam. Kimondottan érdekesek, már-már zavaróan hat, de működik. Állandó mániám viszont - a harmoniákkal való érzékeny finomhangolós játék - szinte teljes egészében hiányzik itt. Először csak a címadó dal vége felé tűnnek fel olyan hangzatok, amik meg tudták mozdítani bennem az erre beállított jelzőcsengőt. Na meg az utolsó dalba, aminek címe: Utolsó utam. Miért csak ennyi? Ebben például nagyon erős a Pagan Megalith,a Karst a Kolp vagy a Veér.


A Neverheard Distrotól sosem kaptunk szar kivitelt, most is nagyon tetszetős mind a CD, mind a kazetta megjelenése. A grafikáért az Anvil Kvlt felelt, ami számomra egy ideje sokkal inkább jelent izgalmas dolgokat, mint pár nagyobb név alkotása, akik talán profibbak, de unalmasabbak is. Bár a Vérmező grafikája már az a szint, amit ezen nagy nevű grafikusok is csettintve fogadnának... szerintem... ha őszinték...

Ezeknél a zenéknél sokszor áldásnak érzem, hogy nem érteni az extrémen megénekelt szöveget. A Metal Archives oldalukon a szövegekre az áll, hogy "Anti-Christian, Nature, Ancient Hungarian Life", így annyira nem is vágytam rá, hogy értsem. Ilyenkor mindig eszembe jut a Ford Fairlane kalandjai, amikor Ford a film elején megy be a szórakozóhelyre, és egy arc odaszól neki, hogy "Hé, Ford, haver, a dohányzás már nem divat!" Szóval a black metalban az egyébként már az önmagát réges régen lejárató majd felszámoló keresztény egyházat megrúgni az a bizonyos földön fekvő hulla rugdosásával egyenértékű. Mondhatni nem divat. Persze ez csak lelkesítően hat a színtérre (mármint, hogy mi a nem divat), ezért inkább úgy mondom, hogy elcsépelt, klisés, kifulladt, fantáziátlan...


A black metallal kapcsolatban manapság és régebben is sok észosztással találkoztunk már (jééé, én is osztottam egy észt a kép felett, de gáz...), de azt hiszem, hogy abban megegyezhetünk, hogy ezen műfaj talán egyetlen megkérdőjelezhetetlen törvénye a hangzással kapcsolatban lett táblába vésve, amitől eltérni ugyan el lehet, de ez esetben a zenekarnak el kell viselnie a köpettengert. A Nemere nem tér el ettől a törvénytől, egyszerre szólnak faszán és puritánan is, így a műfaj igaz hívői biztosan be fogják fogadni a Vérmezőt. A tizedik évüket taposó csapatok általában már nem szoktak "fejlődni", és ezt most nem bántásból mondom, hanem tapasztalásból (az elkurvult mainstrean szaroktól most tekintsünk el - vagy azon nagyon ritka esetektől, amikor jó irányba változik valami), tehát összefoglalásként annyit mondhatok, hogy a Nemere sok meglepetést nem, újítást egyáltalán nem hoz, viszont, akik szeretik a black metalt az eredeti receptje szerint megzenélve, azok nem fognak csalódni. Ezen kiadványhoz odacsapható a "csak" black metal jelző. Egyszer hallottam olyant valakitől (talán a Fodor Lacitól?), hogy ez a műfaj nem tűr meg semmi más jelzőt - olyant, mint atmoszférikus, post vagy melodic - tehát csak a két szóból álló jelző élhet. Ezzel lehet egyet nem érteni, vagy vitatkozni, de tény, hogy a Nemere black metalt játszik.
Beszerezhető műanyagtokos CDn, digipak-ként és öt paneles kazettán.


Nemere_Vermezo_2017
Kiadó:
Stílus:
black metal
Értékelés:
 
Pont
: 7.5 / 10
 
Külalak
: Gyönyörű
 
Hangzás
: Kiváló
Dalok:
1.A múlt kapuja (05:36)
2.Harci dal (03:35)
3.Pokoli puszták (04:36)
4.Vízió (03:09)
5.Végső csatánk veszni látszik (05:06)
6.Az éjszaka holdja alatt (03:05)
7.Vérmező (05:58)
8.Hamvak (04:49)
9.Utolsó utam (06:30)
Írta:
Nagaarum
2018. június 26., kedd, 18:07
Facebook:
Zvijer - Vječnost truleži (2017)
Kritika, Nagaarum @ 2017. november 20., hétfő, 10:20
Hamvak - I (2017)
Kritika, Nagaarum @ 2017. október 5., csütörtök, 12:30
Skullthrone - Demo III (2017)
Kritika, Nagaarum @ 2017. szeptember 1., péntek, 10:16
Vrag - Remete (2017)
Kritika, Nagaarum @ 2017. június 21., szerda, 09:18
Koncertek
Ken Hensley, Cry Free
július 21.,
Duna-part, József Attila sétány
What Happens Next Tour 2018
július 23.,
Barba Negra Track
Firepower Tour
július 24.,
BudapestArena
Twisting European Tour 2018
július 24.,
Dürer Kert - Kisterem
FEZEN Fesztivál 2018
július 25.,
MÁV Pálya
továbbá
© 2001-2018 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.033 seconds to render