Alms
Act One (2018)
    Túltermelés ide, vagy oda, továbbra is gombamód szaporodnak a női énekes, okkultista heavy/doom zenekarok, akik a hetvenes évek pszichedelikus áramlatába is bele-bele mártják szorgos kis mancsukat. Alapvetően nem tudott még túljutni a műfaj elitje nálam a kellemes, de köszönöm, egyszer elég szinten, de a Shadow Kingdom jóvoltából belekóstolhatok a következő hullámba az amerikai Alms zenekaron keresztül. A banda 2016 és 2017 között még The Offering néven működött, a névváltás után pedig azonnal nekiugrott az idén közönség elé került Act One című nagylemezzel. Egy kis kutakodás eredményeképp azért egészen bíztató dolgok is előkerültek a csapatról, például, hogy korábban jóval keményebben képzelték el a végzet hangjegyeinek előadását Oak című zenekarukkal, ahonnan az Alms nagy része származik (Derrick Hans dobos, Danny McDonald gitáros és Bob Sweeney énekes, gitáros).
 

    Bob énekteljesítményét kiegészítőnek került a csapatba Jess Kamen, aki tehát nem egymaga felelős az énekért hölgyként, a dalok többségében a kettős egyszerre munkálkodik, valamint Andrew Harris kezébe adták a basszusgitárt, aki Warhawk nevű thrash formációban húzott le diszkográfiájukat megtekintve teljesen felesleges éveket. Egy doom metal rajongónak az is hajlamos megcsillantani a szemét, ha egy zenekar kapcsán székhelyként Maryland államot láthatja egy adatlapon, maguk a tagok pedig olyan bandákra hivatkoznak legfőbb hatásként, mint a Pagan Altar és a The Obsessed. Az egykori Oak drone/doom vonala azonban nem szűrődött át a jelenleg tárgyalt csapatba egy furcsa, de legalább érdekes fúzió erejéig sem, így csak az maradt, hogy rendesen előásták a vintage rock, hard rock gyűjteményüket, hogy inspirációt szerezzenek maguknak.
    A segítségükkel össze is jött hat teljesen korrekt, de szinte konzervdobozba tölthető és polcra tehető heavy psych/doom termék, amire az erre még mindig éhező hallgatóság teljes magabiztossággal tudja rátenni a mancsát, míg a kiugróbb teljesítményre vágyók várhatnak tovább egy meg nem jelent csodára.
    A vokál tehát egészen jól működik, bár szűkös keretek közt mozog, Jess inkább a billentyűk mögött kap nagyobb szerepet, ami nem egy elhibázott elképzelés. Nagyon hangulatosan szólaltatja meg a dalok alatt szinte végig elterülő klasszikus hammond hangzást és a keverésnek köszönhetően nem tompít, hanem hozzáad a keménységhez. Ezt mind megtapasztalhatjuk a lemezt nyitó, egyébként leghosszabb dalban, ami Dead Water címre hallgat. Az egyszerű, de hatásos riffre felfűzött dal végén kapunk egy vérszegényebb elszállást és szólót is, de itt kiürült a kelléktár. A rövidebb The Toll valamivel pörgősebb, lendületesebb tétel, de csak doom mércével. Egész jó dal, azonban velem pórul járt, mert pillanatok alatt beugrott egy hasonló riff, aminek következtében inkább a norvég Obrero Mortui Vivos Docent lemezét hallgattam végig újfent…


 
    Azt kell mondjam, a hard rock azonban nagyon jól áll az Almsnak, mert a For Shame című dal ezen az ösvényen haladva válik a legkellemesebb részévé a teljes albumnak. Igazi kakaót szürcsölő, garbós boszorkányoknak való múltidézés, ami mintha a The Offering tételben folytatódna, ami már meglehetősen unalmassá válik ennek köszönhetően. A rövidebb Deuces Low próbálkozik a pszichedelikus megoldásokkal, de ez kifullad néhány erőteljesebb torzítás keretén belül, végül pedig a Hollowed zárja a produkciót egy tipikus Black Sabbathot idéző meneteléssel.
    Lazításhoz, sörözéshez tudom elképzelni az Alms bemutatkozását, de ahhoz számos más zenekarra kell rommá inni magunkat a folyékony kenyérrel, hogy erre a középszerű anyagra szoruljunk. Hétköznapi boszorkányoknak, klasszikus riffek kedvelőinek ajánlható a végeredmény, de ha kihagyjátok, akkor sem dől össze a világ.
 
Alms_Act_One_2018
Kiadó:
Stílus:
heavy/doom metal, rock
Értékelés:
 
Pont
: 6.5 / 10
 
Külalak
: Igényes
 
Hangzás
: Jó
Dalok:
1.Dead Water
2.The Toll
3.For Shame
4.The Offering
5.Deuces Low
6.Hollowed
Írta:
boymester
2018. szeptember 8., szombat, 20:20
Facebook:
Northern Crown - Northern Crown (2018)
Kritika, boymester @ 2018. szeptember 19., szerda, 20:11
Pantheist - Seeking Infinity (2018)
Kritika, boymester @ 2018. szeptember 17., hétfő, 20:10
The Skull - The Endless Road Turns Dark (2018)
Kritika, boymester @ 2018. szeptember 14., péntek, 19:01
Tomorrow's Outlook - A Voice Unheard (2018)
Kritika, boymester @ 2018. szeptember 13., csütörtök, 17:58
P.H.O.B.O.S. - Phlogiston Catharsis (2018)
Kritika, boymester @ 2018. szeptember 8., szombat, 13:26
Koncertek
Arkona, Dalriada
szeptember 28.,
Barba Negra
Apocalypse Over Europe Tour
szeptember 30.,
Barba Negra
Vindictive Miscreant Tour 2018
október 8.,
Supersonic - Blue Hell & Kvlt
Kamelot, Leaves Eyes
október 9.,
Barba Negra
Repulsion For Humanity Tour
október 10.,
Dürer Kert
október 11.,
Supersonic - Blue Hell & Kvlt
Knights Call Tour 2018
október 21.,
Barba Negra
továbbá
© 2001-2018 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.075 seconds to render