VA
Might is right - Nordic warchants II (2 CD + DVD) (2008)
Nem kis meglepetést és fejfájást okozott nekem a német Det Germanske Folket kiadó, legújabb gyűjtő termékével. Húztam az időt, lassan elfogytak a csomagjukban rejtőző többi promó anyagok, míg végül kénytelen voltam előhalászni a dupla CD-s + bonusz DVD-s válogatásuk, s neki állni lógókat – némelyik csapatról információkat vadászni. A külcsín mondanom se kell, ahogy a Det Germanske Folket-től megszokhattuk - igényes, a hangzás és a műfaj, pedig előadónként változó. Ez a nem mindennapi alapvetően folk gyűjtő jellegű kiadvány csomag, az ipari ambient black metaltól egészen a kelta és pogány illetve viking kultúrán keresztül a totálisan éteri népzenéig és neofolkig jutatja el a befogadót, keresztül hálózva elsősorban egész Európát, s egyben kacsingatva egy globális – világkörüli mezőny felállítása felé, kalauzolva a különböző kultúrák lassan feledésbe merülő egykori oltárai között, lássuk mi is fogad rajta!


Először a finn fővárosból kapunk egy kis ízelítőt az October Falls jóvoltából, zenéjük kellemes elegye a fájdalomnak és a múltnak, a monumentális eposzok mesekönyveinek súlyos lapjai peregni kezdenek, s a 2001 óta aktív csapat csodálatos dallamokat facsar ki kietlen páncéljaik mögül.

Őket a svéd Irminsul követi, akikhez már lehetett szerencséje a szemfülesebb olvasónak a 2007-es Metal message IV. válogatással kapcsolatos cikkemnek köszönhetően, nem is húznám az időt ilyesmivel, ott már 1x leírtam mindazt, ami erre a dalra is áll.


Majd a "sípoló hadosztály" érkezik meg a kanadai Forteresse, mely elméletileg ambient black metalt játszik, s két művész embert dotál, de inkább ezt a műfajt igénytelen semminek nevezném, mintsem a fentebb említett meghatározással éljek. 2006 óta léteznek, s aki valóban kattogni akar egy igénytelen gépi produkción (szép gitár dallamokkal és szörnyen nevetséges és szánalmas énekkel), az nyugodtan nézzen utánuk!


A Belga Theudho sem szabadna, hogy ismeretlenül csengjen, hiszen egyszer ismert a maga scenéjében, illetve a már említett Metal message IV. válogatáson is szerepeltek és a legutóbbi nagylemezük kapcsán is terítékre kerültek már, ez a nóta is arról hasadt le, minőségi, ahogy az egész Cult Of Wuotan korong.

Őket a spanyol őrlő csoda, bizonyos Numen nevű formáció követi, vicces lógójukkal ellentétben elég brutális zenét tolnak, immáron 11 éve… mindenesetre az arrasatei srácok nagyon meggyőzően adják elő magukat és a mély hörgés és károgás felváltott dinamikája is kegyetlenül oda rakja őket, a helyükre. Számomra az egyik legnagyobb meglepetése a Might is Right – Nordic Warchants II válogatásnak. Zenéjükben a folk emelemek csak minimális dallamokban fejeződnek ki, de mint black metal azt kell, hogy mondjam, messzemenően korrekt és egyedi!


Aztán a Norvég egyszemélyes viking-folk black metallal próbálkozó Myrkgrav köszön ránk, szép dallamaival, olyan a De To Spellemenn címre keresztelt dal, mint ha boldog vikingek a győzelem után, partot érve mély almaborozás közepette táncot lejtenének, boldog és vidám dal, pár sötétebb részlettel, komoly kórussal és remek népzenei alkalmatosságokkal.


A német Vrankenvorde sem lehet ismeretlen, hiszen a 2007-es Schlachtensang lemezükről írtam nem is olyan rég, ez a dal is arról van, s most sem igazán tudok velük mit kezdeni, korántsem rossz, de a jótól is messze van…


Valahogyan hasonló érzéseket kelt bennem a francia Nydvind is, bár az ő zenéjük sokkalta közérthetőbben adja közre a pogány black metal általános jellemzőit, de valahogy annyira sablon és klisé, amit művelnek, annyiszor hallhattunk már hasonlót, hogy a kiemelkedéshez vajmi kevés esélyük van, s ráadásképpen még a tipikus francia érzés és dallam világot sem hallom ki produkciójukból, ez inkább skandináv hatásokkal építkező pogány metal, mint egy párizsi népzenei körítéssel átszőtt megtisztulás, s ezen az epikus részek és az akusztikus atmoszféra se segít sokat, fortyogó üstjeivel és süvöltő szeleivel…


Majd a német Blodarv se présel az asztal alá, összetett térdekkel imádkozva és hajlongva a hatalmas produkció előtt, bár korántsem rossz ez a mélységgel telített sátánista tábortűz, de annyira tipikus, hogy a pár egész jól sikerült old school thrash elem se segít sokat a befogadásban, ráadásképpen 94-ben kezdtek… ez akárhogyan is számolom 14 év, abba kéne hagyni az egészet, ha ennyi idő alatt nem tanultak meg úgy igazán összerakni egy dalt!


Ellentétben a szintén német illetőségű Taunusheim-mel, akik 95-ben alakultak, s alig tettek le eddig bármit is arra a bizonyos asztalra, de ezzel a nótával jól bizonyítanak, mély és feszes, a hangzás is korrekt és zeneileg is egész jól összelett rakva, bár korántsem egy világmegváltó hasadás, de azt hiszem a pogány black metal fogalmát maximálisan kimerítik, s végre igazi német népzenei záporok mossák a hegyeket és bérceket….


Közben a világ másik pontján az éjszakához imádkozik a kanadai Utlagr, akik a pogány elemekkel építkezve egész korrekt folkos fekete fémmel leptek meg, nem állítom hogy remekmű lenne ez a dal, de tetszik benne a váltások megoldásai, és a felvezetések, az ötletgazdag építkezés és a dallamok megtartása, illetve a zenei tudás is nagyon korrekten a helyére lett passzítva.

Majd egy újabb két személyes és német formáció hajtja fejét, a hideg kispárnára, a kozmosz égisze alatt, űrutazásra és a csillagok távoli birodalmába invitál az Allvaters Zorn, akikre valóban áll az ambient black metal jelző, zenéjük nehezen befogadható, de annál művészibb és mélyebb. Fogalmam sincs, hogy ezzel a fajta koncepcióval milyen messzire jutnak, a Hold felszínét súrolják, vagy csak a kiskonyha neonját, de mindenképpen érdekes és magával ragadó produkció.


A megint csak német Sturmpercht neoklasszikus ambientje egyszerre emlékeztet a svéd Blood Axis, és a német NS rock zenekarok epikusabb részleteire, mint pl.: a Landser vagy a Stahlgewitter. Kellemes zene, remek dallamokkal és hihetetlenül hangulatos vokállal, amit szépen egészít ki a szomorkás-kántáló kórus.


Aztán egy puritán black metal horda állítja meg a megnyugvás és elernyedés fázisait, hiszen ránk támad és éles fogaival darabokra tép a szintén német Infaust. Semmi, de semmi extrát nem produkálnak, szokványos black metal gyors és lassú részek váltakozásaival, sem a hangzással, sem a tudással nincs nagy gond, s a maguk szegényes koncepcióját ki is használják maradéktalanul!


Elérkeztünk az első CD utolsó részvevőjéhez, a furcsa nevű és lógójú Atomtrakt-hoz, amely egyszemélyes formáció és a világégés előtti összeomlás birodalmának előhírnöke a maga monumentális és vészjósló ipari ambientjével, avagy egy újabb Christoph Ziegler mű. Az ő neve sem lehet teljesen ismeretlen a szemfülesebb olvasók előtt, hiszen a „főzenekarának”, a Vinterriket-ről írtam a 2007-es Kaelte, Schnee Und Eis - Rekapitulation Der Winterszeit című lemeze kapcsán.

A folytatást a kultikus norvég Urgehal kezdi meg, nem hinném, hogy különösebben be kéne őket mutatnom, egy ismerősöm mindig jókat tréfálkozott magyar nyelvjelentés tartalom - értelemben furcsa állati hibridet elképzelhető lényről, de ahogy őt is megnyugtattam hajdanán, így most az olvasót is, a 92-ben alakult csapat egy percre se hagy nyugalmat, kíméletlen és súlyos, a szólók virtuóz játéka viszont korántsem a black metal kliséit varázsolta elém, hanem a 80’as évek közepén délcegen lépkedő thrash metalokét.


A rombolást méltón váltja fel illetve meg a svéd Yggdrasil magával ragadó folk zenéje, mely a mélységekbe visz, csodálatos dallamokkal varázsol el, és a súlyos részeket tökéletes kórusok váltják fel. Remek dallal szórakoztatják el a nyitottabb népzenei rajongókat az utolsó (s egyetlen) nagylemezükről.


Majd a spanyol Dantalion lép be a körbe, égő fáklyáját a messzisége hajítja és csak a sötétség marad helyette, nyomába fájdalom és halál… megint csak azt kell hogy írjam, hogy a szemfülesebb olvasók előtt, nem lehet ismeretlen a nevük, hiszen írtam már cikket az utolsó nagylemezükről, a Call of the Broken Souls-ról, érdemes ismerkedni a Dantalion mizantróp keserűségével, az egyik legérdemesebb depresszív black metal, amit az utóbbi időben hallottam.

A német Carved In Stone egész kellemes meglepetés volt, zeneileg leginkább a neofolk műfajba lehetne sorolni, egyetlen ember munkásságát dicséri, Ilona Jeschke hangja csodálatos, akusztikus álmai az erőd berkeiből, pedig magával ragadóak!!!

Mindez nem mondható el a megint csak német Vardlokkur-ról, melynek már első kislemezével se tudtam nagyon mit kezdeni, a mélységek nagyon is érzékelhetőek, de a hangzás és a zenei koncepció semmiképpen sincs összhangban mindazzal, ami a zene mögött rejlik. A válogatásra felkerült dal, az új nagylemezről került rá, még nem volt szerencsém a Fragmenteret Okkult Bespottelse névvel illetett romboló zaj komplexumhoz, a debüt kislemezhez képest viszont ez a nóta, mindenképpen technikásabb és jobb, de valahogy a hangzás még mindig túl nyers, ahhoz, hogy valóban befogadni kívánjam – viszont néhány ötlet és váltás egyenesen kitűnő!


A spanyol CrystalMoors folytatja a listát, róluk nem is szeretnék sokat szólni, pár napja írtam az új lemezükről, mely bámulatos és lenyűgöző, ez a dal is a Antiqvam Exqvirite Matrem-ről van.

Majd a megint csak spanyol Foscor következik, zenéjük alapvetően black metal, azonban a súlyos váltásoknak köszönhetően, egy iszonyatos mély és depresszív csoda keríti a hallgatót a hatalmába, a belassult részek pedig egyenesen egyfajta Neurosis féle fekete fémmé hasad, és ennyire sötét és kietlen emberi lélek metamorfoziót ritkán hallok. Tökéletes dal, a lemez egyik legjobbja! Érdemes lesz velük ismerkednem – nekem is…


Az igencsak béna nevű (s logójú) Bran Barr követi a lélek kettészelőit a sorban, a francia srácok 1000x dallamosabb (s egyben felszínesebb) zenével is mutatkoznak be, műfajuk a dallamos és középtempós kelta metal, népi hangszerekkel és némi black metal hatáselmélettel, ám a hangzás és a népi hangszerhasználatnak köszönhetően (skótduda), inkább tűnik a végeredmény egy sör és kevéske károgással vegyített kocsmai dalolásnak egy hard rock berkekbe ragadva, mint a fekete fém legsötétebb barlangjainak, s ezen igazából a gyors részek se segítenek sokat, de nem is baj, mert éppen ezektől lesz a Bran Barr zenéje egyedi ízű, és korántsem rossz!


Azonban mindez nem mondható el a német Hel-ről, mely Blooded Shores című dalával inkább hasonlít egy zongorás progresszív akusztikus csapathoz, mint egy pogány black metal csapathoz. Maga a zenei aláfestés igényes és remek színekkel és tónusokkal festett éteri képet mutat, de egyben túl felületesnek is hat, pedig éppen a mélységre igyekeznek rájátszani, összességében nem rossz, inkább meglepő…


 
Majd egy újabb kaliforniai formációval ismerkedhetünk meg, nevezetesen a Battle Dagorath-tal. Nem hallottál még róluk? Én sem, de hidd el, semmit sem veszítettünk, a reprezentatív és egyedi lógó mögött egy igénytelen klisé zene fogad, mely bár megállja a helyét gyenge underground csapatok tekintetében, na de Wulfskrieger-ék közel 6 évet gyúrtak erre a lemezre, melyről a felkerült egy dal a válogatásra. Műfajilag ambient black metal, a valóság meg az, hogy kásás gitárhangok ötvözete hihetetlenül unalmas dobtémákkal, egy kis rideg atmoszférával a billentyűk által és egy süvöltő vokállal, mely ugyanolyan ritkán tud váltani, mint a dobok és a gitárok…


Őket az emberpróbáló funeral folk Grívf követi, az egyszemélyes project utolsó beteljesüléséről megint csak kinn van a kritika, tehát lehet merülni a lélekvesztés és létezés malmai közé szorulva, akinek ilyesmi ambíciói vannak…


Majd egy újabb német csapat lesz társunk a kulturális bolyongásunk során, a Helritt 2005-ben alakult a Thuringiában a Surturs Lohe hamujából, zenéjük a pogány black metal és a népzenei hatások berkei között mozog, azonban korántsem egy dallamos próbálkozás, ahogy maga a végeredmény se más, mint szép dallamokkal masszívan feljátszott tipikus kortárs zene a berkeiken belül, pár remek szólóval megbolondítva.


Az egyetlen igazán keleti blokkból kikerekedett csapat a Hromovlad, mely egyenesen Szlovákiból érkezett, zenéjük epikus elemekkel játszadozó durva black metal, a konklúzió mégis valahogy a dallamok, s könnyedség szárnyait adja a zilinai srácok révészének kezébe.


Talán a finn Heorot lógója a legérdekfeszítőbb, a zenéjük már nem annyira... hiszen a tipikus viking-folk metalt kapjuk, avagy az Einherjer után szabadon… azonban legalább hitűek a kultúrájukhoz és valóban a Kalevala féle világa elevenedik fel előttünk, pár helyen egész komor riffekkel, végeredményében kellemes kis zene, csak semmi igazán kiemelkedő…


Majd még egy Theudho nóta felkerült a válogatásra, ez a szerzemény már a korábbi anyagjukról, a 2006-os The Völsunga Saga-ról származik, de a Theudho az évek során mit sem változott, hat éve ugyanazt a minőségi pagan blacket játszzák…


S végül az egyetlen osztrák csapat zárja le a válogatás auido részét, a salzburgi Soulsearch, akiknek zenéjük egyértelműen a korain In Extremo mezsgyéin építkezik, pontosabban, a Soulsearch volt előbb, haha. Ez a daluk totálisan népi hangszerekkel, dudákkal, tompa dobokkal kísért éneklős, mesélős, kántálós, amúgy pedig elsősorban népi hangszerekkel kiegészített doom metalt játszottak, de 2000 környékén feloszlottak, azóta pedig a story annyi, hogy 2005-ben megjelent egy Liedersammlung címre keresztelt Best of-juk, erről hallható a válogatáson szereplő Blitz Und Donnerkeil is.

És végül pár szó erejéig a DVD-ről… a 2007-ben rendezett Ragnarök fesztivál fellépőitől láthatunk egy-egy dalt, akadnak olyanok, melyek az audio szekción is szerepelnek, s olyanok is, melyek csak itt a viszonylag egyszerű kameramozgásokkal felvett (többnyire a közönség soraiból) kerülnek elő, pagan, folk és black metal csapatok, tehát itt is arról van szó, amiről a kiadó és maga a kiadvány is szól. A múlt, a kultúrák és a jelen képzete. A pontozásnál voltam egy kicsit gondban, hiszen rengeteg jó, s pár nagyon gyenge produkció is napvilágot látott, ahogy a csapatok stílusai, úgy azok megszólalása-hangzása és minősége is változó, de alapvetően értékekben gazdag anyagok kerültek rögzítésre, s elsősorban azoknak ajánlott a Might is right - Nordic warchants II válogatás, akik vevők a népzenei dolgokra, illetve kedvet éreznek arram, hogy több kisebb bandát is megismerjenek!


VA_Might_is_right_Nordic_warchants_II_2_CD_DVD_2008
Kiadó:
Forgalmazó:
Stílus:
Folk-pagan-viking-ambient black metal
Értékelés:
 
Pont
: 9.1 / 10
 
Külalak
: Gyönyörű
 
Hangzás
: Jó
Dalok:
CD 1:
1.October Falls - Part III
2.Irminsul - Vakaren
3.Forteresse - Deluge Blanc
4.Theudho - Harjaz
5.Numen - Ahanzturaren Hilobia
6.Myrkgrav - De To Spellemenn
7.Vrankenvorde - Sturmvogel
8.Nydvind - Upon The Throne Of North
9.Blodarv - Sol Is Dead
10.Taunusheim - Followed By The Raven
11.Utlagr - 1066, Blood And Iron In Hastings
12.Allvaters Zorn - Geburt
13.Sturmpercht - Wir Rufen Deine Woelfe
14.Infaust - Dunkle Obsessionen
15.Atomtrakt - Eisenkerker
 
CD 2:
1.Urgehal - Satanic Black Metal In Hell
2.Yggdrasil - Kvaellning Oever Trolska Landskap
3.Dantalion - A Corredoira Das Animas
4.Carved In Stone - Mighty Friends
5.Vardlokkur - I Forraeders Blod
6.Crystalmoors - Brotherhood Of The Three Banners
7.Foscor - I Torna De Las Cendres
8.Bran Barr - Rebirth - Morgan's Gift To Righ'sidh
9.Hel - Blooded Shores
10.Battle Dagorath - Dead Eyes Of The Moon
11.Grívf - Naar Alt Fryser Ind
12.Helritt - Trotzend Dem Niedergang
13.Hromovlad - Othna Hlad - Vody Chlad
14.Heorot - Pyha Simasali
15.Theudho - The Blade Of Odin
16.Soulsearch - Blitz Und Donnerkeil
 
Bonusz DVD (live at Ragnarök Festival 2007):
1.Helheim - 13 to the Perished
2.Angantyr - Stormen Fra Nord
3.Fjoergyn - Ich Sah Den Himmel Weinen
4.Urgehal - Goatcraft Torment
5.Eluveitie - Your Gaulish War
6.Manegarm - Aegirs Vrede
7.Koldbrann - Djevelens Treskeverk
8.Hel - Erlkönig
9.Aaskereia - Mit Raben und Wölfen
10.Tyr - The Edge
11.Helfahrt - Sturmgew
Írta:
haragSICK
2008. augusztus 1., péntek, 18:19
Facebook:
Helheim - raunijaR (2015)
Kritika, emp @ 2016. január 30., szombat, 10:58
Myrkgrav interjú
Interjú, WINDIR @ 2012. május 1., kedd, 06:10
Xerión - Cantares das loitas esquecidas (2010)
Kritika, haragSICK @ 2010. augusztus 1., vasárnap, 14:12
October Falls - A Collapse of Faith (2010)
Kritika, haragSICK @ 2010. június 16., szerda, 21:20
Koncertek
METAL XMASS 2.
december 23., 19:00,
Hemo Klub
december 29.,
Dürer Kert
Christmass Blackmass VIII.
december 29.,
Ti Ti Tá
Gloryhammer, Civil War, Noctis
január 8.,
Barba Negra
The Rise of Chaos World Tour 2018
január 21.,
Barba Negra
továbbá
© 2001-2017 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.023 seconds to render