Monuments of Exalted (2014)


Az indusztriál black / death bandák számomra mindig is érdekes halmazát képezték az extrém zenék világának. Egyrészt mondhatjuk azt, hogy az elektronika iszonyatosan messze áll a metaltól, szöges ellentéte mindennek, amit ez a vonal képvisel. Másrészt az is igaz, hogy kevés olyan zenei / hangkeltési eszköz létezik, ami képes ennyire zord, technokrata és szélsőséges miliőt teremteni, ami képes az elemi pusztításnak és agressziónak egy magasabb fokára emelni a black / death bandákat. Már persze azokat, akik ez irányban mozognak. Egy másik igencsak érdekes vonzata az elektronika használatának az, hogy míg a black - death egy jól körülhatárolt, markáns stílusjegyekkel rendelkező és kiforrott zenei világ, addig a hozzáadott elektronika ezerféle lehet és ezerféle irányba eltolhatja az összképet. Ezért is izgalmas ez a rideg, kietlen és embertelen világ, ami valójában színesebb zenei paletta, mint azt gondolná az ember.

Az Infestum egy 2000-ben alapított fehérorosz industrial death csapat, akiknek a Monuments Of Exalted című anyaga immár a hatodik kiadványa és a harmadik nagylemeze. A csapatot nem nyeretlen ficsúrok hívták életre, hiszen Ion The Saint vokalistán kívül minden zenész számtalan projektben érdekelt. Talán hazánkban is a legismertebb mind közül a szintén industrial vonalon mozgott ID:Vison lehet, na de nézzük mit is kínál a Monuments Of Exalted.

A nyitó Void of Nebulae azonnal egyértelművé teszi, hogy aki nekifut a lemeznek, annak miben lesz része. Vészjósló, ambient effektekkel felvezetve robban be az a fajta űr death / black egyveleg, ami kíméletlen szegelésével, lüktetésével és a számtalan elektronikus fertőzéssel egyfajta kozmikus pusztítást, univerzumok közötti végtelen űrcsaták képét festik vérrel az elme kognitív felületére. A masszív blasztokat csak kétlábgépes menetelések lassítják pár pillanatra, hogy pár pillanattal később egy elpusztíthatatlan harci gépezet képében térjen vissza a totális őrület kvintesszenciája. Bár az első két tétel kompromisszummentes csontdarálója nagyjából a The Amenta pusztításával rokonítható, azért az összkép ennél szerencsére messzebb mutat. Az üdítően adagolt zongora - hegedű effektbetétek és a lemez közepe felé haladva a tempó kimértebbé válása létrehoz egy olyan zenei aurát, ami egyszerre képes megidézni a Dimmu Borgir - Death Cult Armageddonjának sivárságát és a Vergeltung - Exploration of Space-ének indusztriális kaleidoszkópját. Szerencsére a szuperszónikus pusztítás ellenpontjaként időről időre megjelennek a Temple of Mirrors és a címadó Monuments of Exalted fémjelezte középtempós, menetelős tételek is. A tempó időszakos lassulásával szerencsére az apokaliptikus összhangulat nem gyengül, sőt, megjelenik egy olyan ritualisztikus behatás is, ami számomra hangulatilag a legutóbbi Behemoth lemezzel rokonítható. A lemez egyetlen feldolgozás tétele a The Evil One a Venomtól, ami harmónikusan illeszkedik bele az album összképébe, tökéletesen felvéve az Infestum univerzumának minden stílusjegyét. A lemez záró harmadának markáns képet adó Zero Beyond, Obsidian Exile és Renaissance hármas a lengyel Thy Disease-re hajazó death metalosabb megközelítésben teljesíti ki a banda által megnyitott kapukon kíméletlenül áramló éjfekete őrületet.

A lemezt tökéletesen levezető monumentális címadó dal kerek egésszként, jól megszerkesztett formában vezeti le a felgyülemlett energiákat és vezet el egy olyan tudatállapotba, amiben egyszerre van jelen a teljes megsemmisülés, zenei túltelítődés és az azonnali vágy az audiális pusztítás megismétlésére. Szerencsére a csapat kiemelten kezeli a külsőségeket is, így a promófotók és a számtalan verziójú logók, jelképek egyfajta megszerkesztettség, tudatos tervezés érzetét keltik, ami számomra végtelenül szimpatikus. Még akkor is, ha ezek a külsőségek tagadhatatlanul a Behemoth és a Vesania képviselte vizuális világ másolatai. Azt hiszem, mind a külcsín, mind a belbecs tekintetében kiváló 42 percenyi indusztriális pusztítást kínál a csapat annak, aki vevő erre a világra.



Infestum_Monuments_of_Exalted_2014
Kiadó:
Stílus:
Industrial black / death
Értékelés:
 
Pont
: 9 / 10
 
Külalak
: Gyönyörű
 
Hangzás
: Jó
Dalok:
1.Void of Nebulae
2.Ordo Infestum
3.Iron Hammer upon the Skull of Slave
4.Temples of Mirrors
5.The Art of the Beast
6.The Evil One (Venom cover)
7.Zero Beyond
8.Obsidian Exile
9.Renaissance
10.Monuments of Exalted
Írta:
emp
2014. szeptember 16., kedd, 19:55
Facebook:
Atrexial - Souverain (2017)
Kritika, farrrkas @ 2018. május 13., vasárnap, 23:29
Tuska Open Air 2016 - 2016.07.01-03.,Suvilahti, Helsinki
Koncertbeszámoló, andiprkl @ 2016. július 13., szerda, 09:06
Tuska Open Air 2016 - 2016.07.01-03.,Suvilahti, Helsinki
Galéria, andiprkl @ 2016. július 12., kedd, 11:27
Tuska Open Air Metal Fesztivál - 2014.6.27-29, Helsinki, Suvilahti
Koncertbeszámoló, andiprkl @ 2014. július 10., csütörtök, 22:44
Tuska Open Air Metal Fesztivál - Helsinki, 2014.6.25-27
Galéria, andiprkl @ 2014. július 5., szombat, 15:26
Koncertek
Knights Call Tour 2018
október 21.,
Barba Negra
Death is Just the Beginning...
október 23.,
Barba Negra
Rise of the Underground Tour 2018
október 23.,
A38 Hajó
Uriah Heep
október 23.,
Akvárium Klub
20 Years of Chaos European Tour 2018
október 23.,
Supersonic - Blue Hell & Kvlt
ReBuilt To Tour 2018
október 24.,
Barba Negra
Tony MacAlpine, Levi Fantasy
október 25.,
Dürer Kert
továbbá
© 2001-2018 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.052 seconds to render