Enter The Bear (2015)
Annak idején a szegedi Barbears Doombar c. bemutatkozó EP-je eléggé megfogott. Már ott és akkor bekerültek a reménység kategóriába a hazai stoner színtér csapatai közül. Aztán eltelt kb. három év, énekest cseréltek és ezzel a húzással két gitáros felállásra is váltottak. Ezt könnyen megvalósíthatták, mert Garamszegi Balázs helyére az a Blanár Levi érkezett, akit a Let The Cigar Die éléről is ismerhetünk.
A változás talán legszembetűnőbb jegye, hogy a southern rockos témák kevésbé direkten jelentkeznek, inkább abban a formában tűnnek fel, ami a New Orleans-i bandák sajátja.


A majdnem háromnegyed órás, tíz dalos anyag szerintem változatosabb lett és ez talán a cserének is köszönhető. Az biztos, hogy szegedi Black Hole Sound-ban felvett anyag szól, mint az állat és Vári Gabi neve - aki producerként is fel van tüntetve - mára egyet jelent a garanciával. Persze, hozott anyagból dolgozik ő is, azonban a Lukács Laci vezette négyes nem a nyeretlen kétévesek attitűdjével vonult stúdióba.
Itt kiérlelt produkciót kapunk, amit jól megmutat a Burg Balázs alkotta borító is.


Ilyen előzmények után nézzük, mit is vett fel Szegeden a Blanár-Lukács-Szatmári-Szabó kvartet.

A Lake Of Doom számomra a lemez egyik csúcspontja. Levi zaklatott éneke sokat dob rajta, meg az, hogy érzelemmel is képes megtölteni az egyébként karcos hangját. Plusz pont jár a jól eltalált csordavokálért.
A Grasshopper egy laza kis bluesos/jazzes átkötés, ami után kifejezette jól esik a kődoom Vagabong, amihez szöveges videó is készült.



A So It Goes meg inkább Panterás, bár úgy 3:00-től meg a C.O.C. sejlik fel, de érzek benne némi dallamos death metalt is, úgy göteborgi módra. Bár a maga hét percével az album leghosszabb ttele, mégsem válik unalmassá.
A Dear Hami stratégiailag megint csak jól eltalált helyen van, s bár még az egy percnyi hosszt sem éri el, mégis megpihentet a brutális kétlábgépes kezdésű God Damn Lord után, amiben talán a lemez legjobb énektémáit hallhatjuk. A szösszenet ráadásul elő is készíti a “terepet” az Inner Space Intervals-nak.
Ez meg akkora Alice In Chains hangulat, hogy csak lestem. Persze itt is csak párhuzamot kell érteni, de a hatás tagadhatatlan.
A La Muerte Peluda rock & rollját meg a bejátszással teszik még elékezetesebbé.
A záró Dread megint inkább a C.O.C. vonalat erősíti, harapós, bólogatós dal, amiben ismét felsejlik Layne Staley szelleme, s ami után újra kedvet érzek elölről meghallgatni az Enter the Bear-t.



Összegezzünk? A Barbears nálam reménységből előre lépett a kedvenc kategóriába. Remélhetőleg élőben is megdörrennek ezek a dalok, s természetesen kíváncsi vagyok a folytatásra.
Barbears_Enter_The_Bear_2015
Kiadó:
Stílus:
stoner/southern/groove
Értékelés:
 
Pont
: 8 / 10
 
Külalak
: Igényes
 
Hangzás
: Kiváló
Dalok:
1.Wasted
2.Lake Of Doom
3.Grasshopper
4.Vagabong
5.So It Goes
6.God Damn Lord
7.Dear Hami
8.Inner Space Intervals
9.La Muerte Peluda
10.Dread
Írta:
9000Sanyi
2016. április 25., hétfő, 18:35
Facebook:
Dystopia - Building Bridges (2018)
Kritika, 9000Sanyi @ 2018. október 3., szerda, 11:02
V/A - Hands Of Doom MMXV ˝Extrema unctio˝ (2015)
Kritika, 9000Sanyi @ 2015. november 6., péntek, 13:41
Let The Cigar Die - Doom/grunge Tiszakécskéről
Interjú, 9000Sanyi @ 2015. május 18., hétfő, 13:07
Hegyalja fesztivál 2013 - 2013 június 27. csütörtök
Koncertbeszámoló, 9000Sanyi @ 2013. július 6., szombat, 00:23
Barbears - Doombar EP (2012)
Kritika, 9000Sanyi @ 2012. június 23., szombat, 22:47
Koncertek
Knights Call Tour 2018
október 21.,
Barba Negra
Death is Just the Beginning...
október 23.,
Barba Negra
Rise of the Underground Tour 2018
október 23.,
A38 Hajó
Uriah Heep
október 23.,
Akvárium Klub
20 Years of Chaos European Tour 2018
október 23.,
Supersonic - Blue Hell & Kvlt
ReBuilt To Tour 2018
október 24.,
Barba Negra
Tony MacAlpine, Levi Fantasy
október 25.,
Dürer Kert
továbbá
© 2001-2018 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.046 seconds to render