With Hunger Undying (2015)
    Az Ur Draugr nevű ausztrál formáció 2015-ös debütáló albuma már a borítójával azonnal megvett. Jess Christensen elképesztő olajfestménye olyan magával ragadó és elgondolkodtató, hogy arra alig találok szavakat. A gigászi, égbe tekintő szobrok, melyek templomul és rituális helyül szolgálnak a mellettük hangyaként eltörpülő apró alakoknak, nem pusztán a világban elfoglalt helyünkről gondolkodtatnak el, de nagyszerűen leképezik az album hangulatiságát is.
    A With Hunger Undying című lemezen ugyanis hatalmas, letaglózó, első hallgatásra kaotikusnak tűnő, ám szörnyűségükben is fenséges, leviatáni szerzemények sorakoznak. A szándékoltan kétértelmű szövegvilág nem üres rémségeket, hanem ősi, sötét, nem evilági kultuszokat elevenít fel a bookletet olvasó lelki szemei előtt. Az átgondolt szövegek, és a hangulatos, valamint egyedi módon ötletes hangszeres megoldások páratlan konstellációjával találkozhat az, aki nekivág ennek a különleges lemeznek: az összetevőkből valami elképesztő, már-már félelmetesen sötét, egyszersmind lenyűgöző aura jön létre.
 

    Ha egy kicsit visszaveszek a lelkesedésemből, és megpróbálom objektíven kategorizálni ezt a produkciót, valami olyasféle progresszív blackened death metalzeneként tudnám behatárolni, ami a Blackwater Park-érás Opethből, a Below the Lights-korszakos Enslavedből és kicsit a Holocausto de la Morte-féle Necrophagiából tevődik össze. A hangsúly nem a könnyen befogadható, slágeres dalokon van (aki ilyesmit keres, az messzire kerülje el az anyagot), hanem a különleges hangulaton, a hullámvasútszerű váltásokon, és a kifejezetten progresszív, egyben technikás hangszerhasználaton.
    A sound nagyon profi, minden hangszer tökéletesen hallatszik, esetleg annyi szépséghibát lehet találni benne, hogy a black metalos károgás és a death metalos hörgés jól összerázott mixeként felfogható vokál kicsit hátra lett keverve, minden bizonnyal szándékoltan, ezáltal is kidomborítva a hangszeres szekció teljesítményét. A csapat instrumentális téren nagyszerűen teljesít, trükkös megoldásokat hallhatunk minden hangszeren (igen, basszusgitáron is), ám az egyéni teljesítmények minden esetben megmaradnak a sötét és kultikus aura zsoldjában, soha nem válnak öncélú villogássá.
     Az első szám, a Fertile Crescent című szerzemény szinte minden összetevőt bemutat, amit a banda felhasznál a korongon, ám mégsem ez az album legjobb dala. Aprócska, de hangulatos akusztikus gitáros betét után berobbannak a hangfalak, ahogy recsegve-ropogva-nyekeregve kibontakozik a föld alól ez hatalmas zenei szörnyeteg, majd némi vészjósló, idegtépő toporgás után szinte élve zabálja fel hallgatóját. Pörögnek a lábdobok, reszelnek a gitárok, a vokál pedig örök szenvedést ígér,a nyomás minden váltásnál egyre csak fokozódik, aztán egy ízes gitárszóló némileg oldja a szorítást, de végül újra meg újra visszatér a pokoli hangulat, mindig kicsit változva és alakulva, de mindig ugyanolyan lehengerlő negatív kisugárzással. A hetedik perc végén aztán akusztikus témázgatással szenderedik el a szörnyeteg… ám érezhető, hogy a veszély még nem múlt el.



    A második dal, a Seeds Sown in Famine szerves folytatása az előző szerzemények, itt azonban két percig tartó, doomos invokáció után óriáskígyóként tekergőző, egymás farkába harapó gitárszólók veszik kezdetüket, amelyek csak a több mint öt perces szám utolsó percében csendesednek el, átadva a helyüket a dal elején megismert lassabb témázgatásnak. A harmadik tétel, a basszusütegekkel és elmebeteg gitárnyúzással induló Rise Of The Thaumaturge az album legrövidebb, legszélsőségesebb és legtöményebb szerzeménye, igazi démoni földreszállás, bestiális üvöltésekkel és apokaliptilus gitártémákkal - már az első pillanattól fogva ez a kedvencem a korongról.
    Az ezután következő szerzemények is ugyanazokat az eszközöket használják (csak talán még magasabb szinten), mint a nyitó Fertile Crescent, viszont mindegyik más-más aspektusra helyezi a hangsúlyt ebből a sajátos zenei közegből. Solace Within Torpor a csapat akusztikus gitáros vénáját hajtja túl egy csendes, reneszánsz lantjátékot idéző, majd’ hat perces gitáros átvezetővel; az Augur Incarnate (Distended Crown) középtájon némi trashes riffelést ad hozzá az eddig megismert hangzáshoz; a Cult Of The Greatwurm leginkább a kifordított black metalos disszonanciájával gyilkol; az utolsó két dal pedig - a rövidke átvezető Lethe Drinker, és a monumentális címadó - megadja azt a nagyívű finálét, amit egy ilyen extrém metal monolit megérdemel.
 

     Végezetül egy-két szót ejtek a banda elnevezéséről is. A draugr kifejezés az Elder Scrolls számítógépes szerepjáték sorozatból lehet ismerős (a Morrowind című rész egyik kiegészítő lemezén, és a legutóbbi, Skyrim című epizódban is felbukkan), egy ősi élőhalott lény megnevezése ez. Az albumon szereplő szövegek esetében én nem sok kapcsolódási pontot találtam a híres számítógépes játékkal, ám hangulatilag megvan a kapocs: amikor virtuális kalandozásai során a játékos egy olyan kazamatába keveredik, ahol ősi szertartásokat űznek különféle nyomorult alakok, és egyszer csak megjelenik egy hatalmas démon, amit a kultisták istenként tisztelnek, na az pontosan az az atmoszféra, amit ez a lemez közvetít.
     Álláspontom szerint a 2015-ös év egyik legkiemelkedőbb extrém metal lemezét követte el az ausztál csapat a With Hunger Undying lemezével. Egyáltalán nem egyszerű hallgatnivaló az anyag, de szerintem könnyen „kultikus remekmű” kategóriába kerülhet az embert próbáló fémzenék szerelemeseinek körében.

    Az album teljes egészében meghallgatható a csapat bandcamp oldalán.



Ur_Draugr_With_Hunger_Undying_2015
Kiadó:
Stílus:
progresszív black/death
Értékelés:
 
Pont
: 10 / 10
 
Külalak
: Gyönyörű
 
Hangzás
: Jó
Dalok:
1.Fertile Crescent (08:40)
2.Seeds Sown in Famine (05:42)
3.Rise of the Thaumaturge (03:16)
4.Solace Within Torpor (05:58)
5.Augur Incarnate (Distended Crown) (04:50)
6.Cult of the Greatwurm (05:23)
7.Lethe Drinker (02:45)
8.With Hunger Undying (09:21)
Írta:
Werewolfrulez
2016. augusztus 11., csütörtök, 08:42
Facebook:
Werewolfrulez 2016. augusztus 15., hétfő, 13:26
Werewolfrulez
Csatlakozott:
2016. július 24.
Hozzászólások: 37
Válasz BlackZone üzenetére:

Jó írás, király anyag!
Köszi szépen a zenei recenziót. (yes)


Részemről az öröm :-)
--
"A holló is énekesmadár, csak metálos."
BlackZone 2016. augusztus 15., hétfő, 09:43
BlackZone
Csatlakozott:
2013. november 23.
Hozzászólások: 116
Jó írás, király anyag!
Köszi szépen a zenei recenziót. (yes)
Koncertek
Confessions Tour 2017
április 30.,
Kvlt
Head Job European Tour 2017
május 7.,
Dürer Kert
Lacuna Coil, Infected Rain
május 7.,
A38 Hajó
Darkened Nocturn Slaughtercult
május 13.,
Supersonic - Blue Hell
Bornholm, Nothgard
május 20.,
Dürer Kert
Nargaroth, Absu, Hate, Bloodrocuted, Nekrodelirium
május 22.,
Dürer Kert - Room 041
I Am Morbid, Necrophagia
május 31.,
Dürer Kert
továbbá
© 2001-2017 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.052 seconds to render