Neverlight Horizon
Dead God Effigies (2016)
   Mindannyian eltérő módon hallgatjuk a zenéket. A feleségem egy-egy dalban gondolkodik, hatalmas gyűjteményeket állít össze az mp3 lejátszóján, amin egy előadótól csak a legritkább esetben szerepel egynél több szám. Én éppen ellenkezőleg, albumokban gondolkodom, néha egy-egy korong hetekig pörög nálam. Mások egy előadótól válogatnak ki kedvenc számokat… mindannyian mások vagyunk, és ez így van jól.

   Jómagam, mint „albumorientált” személy, sokszor járok úgy, hogy az albumnyitó tételeket gyengének érzem, de az adott korong vége felé már egészen jó dolgokat fedezek fel. Eleinte arra gondoltam, hogy nem normális XY előadó, hiszen ha lenne esze, a jobb dalokat rakná az összeállítása elejére, nem pedig a gyengébbeket. Aztán persze rá kellett jönnöm, hogy rendszerint nem a dalok az erősebbek egy-egy album végén, hanem a játékidő előrehaladtával nekem áll rá egyre jobban a fülem egy-egy előadó hangzására és sajátos hangulati világára.
 

   Ennek az „álfarnehézségnek” volt tipikus példája számomra a Neverlight Horizon elnevezésű belga death brigád Dead God Effigies című albuma. Ezen nyolctételes anyag első néhány száma fantáziátlannak és sablonosnak tűnt, az album végén azonban már egész finom dolgokra leltem. Ahogy azonban többször és többféleképpen újrahallgattam a CD-t, megvilágosodott számomra, hogy ugyanolyan minőségű, középerős tételek találhatóak az album elején is, mint a végén.

   A csapat egy nem túl innovatív, de a kategórián belül profinak minősíthető halálmetal anyagot tett le az asztalra. Túl nagy meglepetések nem érhetik a műfaj szerelmeseit, alapvetően végig egy kicsit old school, brutkó hörgéssel, gyors és kemény riffeléssel, valamint szigorú dobbal megtámogatott halálfémet hallhat tőlük a hallgató, a direktebb fajtából. Vannak persze kisebb kilengések a sablonból (főleg a lemez közepe-vége fele: az ötödik, Diabolic Mask of War című tétel pl. meglepően vészjósló, mondhatni horrorisztikus hangulattal kezd, lassan építkezik, és szintit is tartalmaz; a hetedik dal, a God of Suffering meg inkább blackened death, főleg a károgósabb jellegű vokalizálás és a dallamosabb gitárjáték miatt), de ezek nem változtatnak lényegileg az album egységes death állásfoglalásán. Első körben kicsit fantáziátlannak tűnhet az összkép, de ha beleássa magát egy, a stílusra fogékony ember, kis idő alatt egészen kellemesre érlelheti magában a belgák produkcióját.
 

   A belbecsről tehát ennyit, essen szó néhány szó a külsőségekről is! Az album borítója (Zero-Scarecrow-13 munkája) tetszetősnek minősíthető, jól tükrözi a zene atmoszféráját, és éppen annyira gondolkodtat el a nem egyértelműségével, amennyire ebben a műfajban kell. A booklet egyébiránt nincs túlbonyolítva – az én példányomban pl. dalszövegek sincsenek – de egye fene, úgyis a zene a lényeg.

   Én a külsőségekhez sorolom még a hangzást is, ami teljesen korrektnek mondható. Kicsit súlyosabb soundot is el tudtam volna képzelni a bandához, de alapvetően nincs hiba Gerald Jans tiszta és kiegyensúlyozott hangmérnöki munkájával. (Nem, én nem az vagyok, aki szerint csak a koszos hangzás elég true a death metalhoz…)
 

   Összességében tekintve ezt az albumot, a közepesnél valamivel erősebb lemezként értékelhető, aminek az első benyomással ellentében nem csak a vége élvezhető. A Neverlight Horizon formáció egyébként nem mai csirke már: 1999 óta gyűrik az ipart, és ez a harmadik teljes hosszúságú albumuk (van még két demójuk meg két EP-jük is). A profizmus tehát akár elvárt is lehet egy ilyen komoly múlttal rendelkező halálbrigádtól. Ezzel nincs is gond, alapvetően egy igényes albumról van szó, amit a műfaj szerelmesei simán elhallgathatnak – ám az év végi listákon valószínűleg már nem fog felbukkani ez a dalcsokor.

    A lemez teljes egészében meghallgatható a banda bandcamp oldalán.

Neverlight_Horizon_Dead_God_Effigies_2016
Kiadó:
Stílus:
death metal
Értékelés:
 
Pont
: 7 / 10
 
Külalak
: Igényes
 
Hangzás
: Jó
Dalok:
1.Useless Humanity (03:41)
2.Drowning Blackness (04:13)
3.The Awakening (03:38)
4.Dead God Effigies (04:47)
5.Diabolic Mask of War (08:13)
6.From Black Liquid to Extinction (03:46)
7.God of Suffering (03:53)
8.Desperate Final Assault (03:38)
Írta:
Werewolfrulez
2016. november 22., kedd, 21:14
Facebook:
Entity - Phobia Of The Formless (2017)
Kritika, boymester @ 2017. augusztus 23., szerda, 12:52
Persecutory - Towards The Ultimate Extinction (2017)
Kritika, boymester @ 2017. augusztus 22., kedd, 15:52
Pagan Altar - The Room Of Shadows (2017)
Kritika, boymester @ 2017. augusztus 19., szombat, 22:22
Death Control - Awaiting Us All (2017)
Kritika, boymester @ 2017. augusztus 16., szerda, 13:25
Anasarca - Survival Mode (2017)
Kritika, boymester @ 2017. augusztus 13., vasárnap, 21:59
Deus Otiosus - Opposer (2017)
Kritika, boymester @ 2017. augusztus 7., hétfő, 13:39
Koncertek
Tales of the Morbid Butchers Festival
szeptember 22.,
Supersonic - Blue Hell
Forest Tour 2017
szeptember 22., 18:00,
Barba Negra
Serious Black - Magic World Tour
szeptember 24.,
Dürer Kert - Kisterem
Hurricanes And Halos Tour 2017
szeptember 30.,
Dürer Kert
No Grave But The Sea Tour 2017
október 1.,
Barba Negra
Post Society Tour Europe 2017
október 4.,
Dürer Kert - Room 041
Folk Metal Marathon 2017
október 7.,
Dürer Kert - Kisterem
ExtremeNoiseFest 2017
október 7.,
Szerencsi Rákóczi Vár
továbbá
© 2001-2017 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.014 seconds to render