Vermilion Whiskey
Spirit Of Tradition (2017)
Ha csak a külső (lemezborító) alapján kellene kitalálnom, hogy milyen zenében utazik a 2010 óta működő Vermilion Whiskey elsőre valamiféle okkult doom jutna eszembe. Ha a származási helyüket (Louisiana déli része) és a zenekarnevet is figyelembe veszem, akkor már közelíthetünk a helyes megoldáshoz. Igen, itt egy délies ízekkel jól átitatott, stoner/doom anyagot kapunk a Spirit Of Tradition alig fél órás játékidejében.
A hat dalos lemez a promólap szerint C.O.C., Clutch, Black Sabbath és Rwake rajongóknak melegen ajánlott, én ehhez mindenképp hozzátenném, hogy a Down fanok is bátran tegyenek egy próbát az ötös második anyagával.


Nem kell nagy megoldásokra gondolni, úgy érzem inább a hangulat az, ami miatt érdekes ez a korong. Kicsit letisztultabb, mint a bemutatkozó alkotásuk a 2013 szeptemberében kiadott 10 South volt. Ott inkább a súlyosabb oldalukat mutatták meg. A lassú vagy maximum középtempós dalokban a stoneresen dohogó gitárok uralják a terepet.
A Spirit of Tradition sem távolodik azért jelenetősen el ettől a vonaltól, de itt azért már jóval több laza téma is felüti a fejét

A Road King tipikus soutern motoros himnusz, az Asphalt Horsemen is hasonlóban utazik, bár Lőrincz Karcsiék dalait erősebbnek érzem. Fura, mert a déli megoldások mellett korai Black-Out dolgaihoz hasonló témákat is felfedeztem, amik ráadásul nem is lógtak ki az összképből.
A Come Find Me úgy indul, hogy arról a Down NOLA lemeze ugrik be, csak kicsit lazábban több déli érzéssel. A gitárosok (Ross Brown és Carl Stevens) jól megtanulták a Pepper és Kirk bátyó által sikerre vitt receptet. Nem mondom, hogy másolók lennének, de hasonló a stílus, csak a Down egy felsőbb liga. Innen valami még hiányzik.


A Monolith-ban viszont, ami zeneileg már inkább doom, mint stoner, van valami. Nem mondom, hogy himnusz, mert az túlzás lenne, de a felszín alat ott a parázs, ami bármikor lángra lobbanhat. És ez nagyon jó jel!
A One Night inkább hard rock, amiben azért van némi southern íz is, a záró Loaded Up meg a Deliverance/Wiseblood korszakos C.O.C.-t juttatja eszembe, meg talán a Clutch emlegetése sem hülyeség.

Összességében azt modhatom, hogy a banda még nincs kész. Bennük van a lehetőség, de pont az a plusz hiányzik belőlük, ami az említett csapatokat naggyá tette. A csapat valamennyi tagja együtt van ehhez kétség sem férhet, de igazából csak mint egységet említeném őket. Thaddeus Riordan énekes torkával sincs gond, tipikusan ehhez a zenéhez illő orgánuma van, a témái viszont lehetnének változatosabbak. A helyében, de a többiek helyében is bátrabban nyúlnék a megszokottól eltérőbb megoldásokhoz, mert úgy érzem a sztenderdet hozzák csupán.



Ha a dalok is olyan emlékezetesek lennének, mint a jól sikerült borító, egy szavam se lenne. Tehát ez így még nem az igazi, de mindenképp reményt keltő felvételt kaptunk a munkás srácoktól (ezt ők írták a bemutatkozásukban).
Vermilion_Whiskey_Spirit_Of_Tradition_2017
Kiadó:
Stílus:
souothern/stoner/hard rock
Értékelés:
 
Pont
: 7 / 10
 
Külalak
: Gyönyörű
 
Hangzás
: Kiváló
Dalok:
1.Road King (04:00)
2.The Past Is Dead (04:27)
3.Come Find Me (05:29)
4.Monolith (05:13)
5.One Night (04:59)
6.Loaded Up (04:12)
Írta:
9000Sanyi
2017. július 21., péntek, 08:16
Facebook:
Koncertek
Brotherhood of the Snake Tour 2017
november 18.,
Barba Negra
Parthenope European Tour 2017
november 18., 19:00,
Route 66 Baráti Klub
Totalitarian Black Attack
november 24.,
Supersonic - Blue Hell
Hellhammer Festival 2017: Winter Edition
december 5.,
Dürer Kert - Kisterem
Sólstafir, Myrkur, Árstídir
december 7.,
A38 Hajó
december 29.,
Strausz Ti Ti Tá
továbbá
© 2001-2017 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.01 seconds to render