The Sixth Extinction (2017)

A veterán Nadir a hetedik albumánál tart, de ha beleszámoljuk a Dark Clouds időket is, akkor a The Sixth Extinction már a kilencedik nagylemez Tauszik Viktorék műhelyéből. Az élőben és lemezen is egyaránt magas minőséget képviselő doom/death metal zenekar ezúttal is vasgyúró riffekkel, tapintható hangulattal, kiváló szövegekkel és komoly koncepcióval állt elő. A The Sixth Extinction lemezcím nem véletlen, hiszen ott folytatja a csapat, ahol két évvel ezelőtt abbahagyta a nagyszerű Ventum Iam ad Finem Est című albummal.


Az NGC Prod kiadónál világra jött anyag központi témája a horribilis méreteket öltő emberi pusztítás körül forog, felvázolva az ember önző magatartását, a természet élővilága ellen elkövetett súlyos bűneit, ami egyenesen saját maga kiirtásához vezet. A súlyos téma nem kevésbé súlyos zenei alapokon nyugszik, érdes, karcos, vaskos sludge/doom/death riffek hömpölyögnek az ideális terjedelmű, bő félórás korongon.

A zenekar igazi erénye, amelyet az új anyag is maximálisan alátámaszt, a dalokká érlelt kompozíciókban rejlik. Hangjegyekből és panelekből eszkábált merev testeket sokan össze tudnak rakni, lelket fújni beléjük azonban már kevesebben képesek. A Nadir dalaiban egyértelműen hallani a teremtő erőt, amely életet lehel a szerzeményekbe. Két-három hallgatás után nemcsak fogós, de már-már fülbemászó témákkal, harmóniákkal találkozni. A vassodronyszerű kapaszkodók olyannyira megragadnak az ember elméjében, hogy a dalok kijelölt pályája szinte kirajzolódik az ember szeme előtt. Tauszik Viktor sajátos orgánuma sem puszta acsarkodás − vokáltémái tapadnak a zenére, mint vonat a sínekre. Az extrém vokálban rejlő lehetőségeket a zenekarok zöme nem aknázza ki rendesen. Sokak esetében azt érzékelni, hogy az extrémitáson kívül az énekes semmit nem képes hozzátenni a dalokhoz, máskor pedig a dallamokkal való kísérletezés erőtlenné teszi a végeredményt. Ezzel szemben a Nadir kidolgozott vokáltémái szervesen illeszkednek a szerzeményekhez, és úgy maradnak erőteljesek, hogy közben dúdolhatóak, megjegyezhetőek.


Már a The Human Predator vérbő riffei, hangulatos témái, és a ritmusszekció (Fekete Szabolcs és Gál Ferenc) lánctalpai magasra teszik a lécet. A lassú középtempóban araszoló súlyos nóta erejét még inkább kiemeli annak fogóssága. Ugyanezt tudnám elmondani a The Debris Archipelago című szerzeményről is, amelynek refrénje szinte azonnal magával ragad. A dal közepébe rejtett iszonyatosan gyilkos death metal riff az embert garantáltan fogcsikorgatásra és bólogatásra készteti. Aztán ott a Bolt Thrower-ízű zseniális Fragmented, amelyik az egyik kedvencem a lemezről. Vészjósló doomos főtémája telitalálat! A lassú, málhás kőtömbriffek közé bekúszó dallamokra csak igazi mesterek képesek. Czetvitz Norbert és Köves Hugó tudják, mi kell ahhoz, hogy kimagaslót alkossanak; meggyőződésem, hogy erre ösztönösen ráéreznek. Meg sem tudom állni, hogy ne emeljek ki valamit minden dalból, hiszen az ezt követő nóta refrénje és szólója ugyanúgy kidomborodik, mint a gyors tempóban induló Mountain Mourn című darab. Az utóbbi talán a legkönnyebben megjegyezhető szerzemény az összes közül. A dal vége felé hallható szóló, és az arra érkező masszív úthengerriffek mellett nem lehet elmenni közömbösen.


Érdemes megfigyelni, mennyire tömörek és lényegretörőek a dalok. Az izomzat, az összekötő inak és az életet adó vér mellett itt semmilyen feleslegnek nincs helye. Amit itt hallani, az maga a Nadir esszencia. Még a meglepetésnek számító, háromtételes Ice Age in the Immediate Future sem terjengős. Épp ellenkezőleg, röviden és mellébeszélés nélkül fokozza az anyag drámaiságát a hangulatos, instrumentális bevezetővel, remek riffekkel/szólókkal és az emlékezetbe bevésődő dallamokkal. A közelgő pusztulás dalról dalra fenyegetőbb, mígnem egyszer csak elérkezünk a Les Ruines gyászos, végzetes soraihoz. Constantin François de Chassebœuf, francia filozófustól idéz a zenekar a poszt-apokaliptikus hangulatú levezetőben. A baljós érzetű narrációról még a Scott Kelly vezette Corrections House is eszembe jutott, főleg a Last City Zero albuma. A The Sixth Extinction itt ér véget, és győz meg arról, hogy újra meg újra elővegye az ember.

A hangzást külön meg kell dicsérnem, mert egy ilyen lemeznek iszonyat súlyosan kell szólnia, ugyanakkor elevennek, veszélyt sejtetőnek és lélekbe marónak kell lennie. A The Sixth Extinction mindezeknek maradéktalanul megfelel. 



A Nadir új anyaga velősen és mélyrehatóan fogalmazza meg a sludge ízű doom/death metal érdemi részét. Ez a dalközpontú, fogósságra törekvő, mégis súlyos és hangulatos korong példamutató kell, hogy legyen a műfaj megközelítése szempontjából. A lemez biztosan rajta lesz az év végi 20-as listámon.
Nadir_The_Sixth_Extinction_2017
Kiadó:
Forgalmazó:
Stílus:
doom/death metal
Értékelés:
 
Pont
: 10 / 10
 
Külalak
: Gyönyörű
 
Hangzás
: Kiváló
Dalok:
1.The Human Predator (04:45)
2.The Debris Archipelago (03:20)
3.Fragmented (03:23)
4.Along Came Disruption (02:49)
5.Mountains Mourn (03:49)
6.Ice Age in the Immediate Future: I. Arctic (02:44)
7.Ice Age in the Immediate Future: II. To Leave It All Behind (04:03)
8.Ice Age in the Immediate Future: III. A Matter of Survival (03:12)
9.Les Ruines (05:12)
Írta:
farrrkas
2017. december 17., vasárnap, 08:59
Facebook:
Balthazaar 2017. december 22., péntek, 19:33
Balthazaar
Csatlakozott:
2017. július 9.
Hozzászólások: 305
Mostanában kevés ilyen tökéletes albumot hallottam. (yes)
--
In Grind We Trust!
erdzombi 2017. december 19., kedd, 13:05
erdzombi
Csatlakozott:
2017. május 19.
Hozzászólások: 5
\m/ zsenialis lett ez a lemez. de nekem hangzasilag elfert volna egy kis kosz.
McFrost1977 2017. december 17., vasárnap, 12:03
McFrost1977
Csatlakozott:
2015. augusztus 28.
Hozzászólások: 1486
\m/ (yes)
--
Én gyönyörű életem,
szarvas, vidd tovább.
Én csodaszép életem,
róka, vidd tovább.
Koncertek
Darkness Enthroned Festival
szeptember 21.,
Dürer Kert
Arkona, Dalriada
szeptember 28.,
Barba Negra
Apocalypse Over Europe Tour
szeptember 30.,
Barba Negra
Vindictive Miscreant Tour 2018
október 8.,
Supersonic - Blue Hell & Kvlt
Kamelot, Leaves Eyes
október 9.,
Barba Negra
Repulsion For Humanity Tour
október 10.,
Dürer Kert
október 11.,
Supersonic - Blue Hell & Kvlt
továbbá
© 2001-2018 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.077 seconds to render