Vérmező (2017)

Az alapvetéseket hallhatóan tisztelő és már korábban megzenéltekkel összecsengő hangulatot idéz meg előttünk ez a hazai black metal formáció, ami 2009. óta, tehát lassan egy évtizede ontja a sötét anyagot. A koncertek terén is aktív sátoraljaújhelyi Nemere első lemeze ez, amit két demó előzött meg. A hosszú idő alatt elkészült debüt olyan külcsínt kapott, ami sok, nagyobb bandának is kellő kirakat lenne, de előbb nézzük, vagy inkább hallgassuk, mivel is van dolgunk.

A kezdő dal, A múlt kapuja középrészénél megérkező váltásnál meglepő melodikus fordulat történik, ami tulajdonképpen nem pro vagy kontra, szimplán csak érdekesség számba megy. A Pokoli pusztáknál kaptam a következő behatást az egyébként halálosan vaskos (néha nekem már túl vaskos) gitárúthengertől. A kiadvány egyik legerőteljesebb dala. Az ezt követő Vízió okosan van besorolva, mivel a rövid akusztikus gitár indítás kimossa a fémforgácsot a fülünkből. Aztán a Végső csatánk veszni látszik című igében megint csak üdítően hatnak bizonyos riffek. Itt sikerült talán legjobban kilépni a sablonos megoldásokból. A befejezés pedig már inkább death mint black. Az éjszaka holdja alatt megborult akkordváltásain jól szórakoztam. Kimondottan érdekesek, már-már zavaróan hat, de működik. Állandó mániám viszont - a harmoniákkal való érzékeny finomhangolós játék - szinte teljes egészében hiányzik itt. Először csak a címadó dal vége felé tűnnek fel olyan hangzatok, amik meg tudták mozdítani bennem az erre beállított jelzőcsengőt. Na meg az utolsó dalba, aminek címe: Utolsó utam. Miért csak ennyi? Ebben például nagyon erős a Pagan Megalith,a Karst a Kolp vagy a Veér.


A Neverheard Distrotól sosem kaptunk szar kivitelt, most is nagyon tetszetős mind a CD, mind a kazetta megjelenése. A grafikáért az Anvil Kvlt felelt, ami számomra egy ideje sokkal inkább jelent izgalmas dolgokat, mint pár nagyobb név alkotása, akik talán profibbak, de unalmasabbak is. Bár a Vérmező grafikája már az a szint, amit ezen nagy nevű grafikusok is csettintve fogadnának... szerintem... ha őszinték...

Ezeknél a zenéknél sokszor áldásnak érzem, hogy nem érteni az extrémen megénekelt szöveget. A Metal Archives oldalukon a szövegekre az áll, hogy "Anti-Christian, Nature, Ancient Hungarian Life", így annyira nem is vágytam rá, hogy értsem. Ilyenkor mindig eszembe jut a Ford Fairlane kalandjai, amikor Ford a film elején megy be a szórakozóhelyre, és egy arc odaszól neki, hogy "Hé, Ford, haver, a dohányzás már nem divat!" Szóval a black metalban az egyébként már az önmagát réges régen lejárató majd felszámoló keresztény egyházat megrúgni az a bizonyos földön fekvő hulla rugdosásával egyenértékű. Mondhatni nem divat. Persze ez csak lelkesítően hat a színtérre (mármint, hogy mi a nem divat), ezért inkább úgy mondom, hogy elcsépelt, klisés, kifulladt, fantáziátlan...


A black metallal kapcsolatban manapság és régebben is sok észosztással találkoztunk már (jééé, én is osztottam egy észt a kép felett, de gáz...), de azt hiszem, hogy abban megegyezhetünk, hogy ezen műfaj talán egyetlen megkérdőjelezhetetlen törvénye a hangzással kapcsolatban lett táblába vésve, amitől eltérni ugyan el lehet, de ez esetben a zenekarnak el kell viselnie a köpettengert. A Nemere nem tér el ettől a törvénytől, egyszerre szólnak faszán és puritánan is, így a műfaj igaz hívői biztosan be fogják fogadni a Vérmezőt. A tizedik évüket taposó csapatok általában már nem szoktak "fejlődni", és ezt most nem bántásból mondom, hanem tapasztalásból (az elkurvult mainstrean szaroktól most tekintsünk el - vagy azon nagyon ritka esetektől, amikor jó irányba változik valami), tehát összefoglalásként annyit mondhatok, hogy a Nemere sok meglepetést nem, újítást egyáltalán nem hoz, viszont, akik szeretik a black metalt az eredeti receptje szerint megzenélve, azok nem fognak csalódni. Ezen kiadványhoz odacsapható a "csak" black metal jelző. Egyszer hallottam olyant valakitől (talán a Fodor Lacitól?), hogy ez a műfaj nem tűr meg semmi más jelzőt - olyant, mint atmoszférikus, post vagy melodic - tehát csak a két szóból álló jelző élhet. Ezzel lehet egyet nem érteni, vagy vitatkozni, de tény, hogy a Nemere black metalt játszik.
Beszerezhető műanyagtokos CDn, digipak-ként és öt paneles kazettán.


Nemere_Vermezo_2017
Kiadó:
Stílus:
black metal
Értékelés:
 
Pont
: 7.5 / 10
 
Külalak
: Gyönyörű
 
Hangzás
: Kiváló
Dalok:
1.A múlt kapuja (05:36)
2.Harci dal (03:35)
3.Pokoli puszták (04:36)
4.Vízió (03:09)
5.Végső csatánk veszni látszik (05:06)
6.Az éjszaka holdja alatt (03:05)
7.Vérmező (05:58)
8.Hamvak (04:49)
9.Utolsó utam (06:30)
Írta:
Nagaarum
2018. június 26., kedd, 18:07
Facebook:
Türböwitch - Napalm to Posers + Live in Debrecen (2018)
Kritika, Nagaarum @ 2018. július 23., hétfő, 16:33
Zvijer - Vječnost truleži (2017)
Kritika, Nagaarum @ 2017. november 20., hétfő, 10:20
Hamvak - I (2017)
Kritika, Nagaarum @ 2017. október 5., csütörtök, 12:30
Skullthrone - Demo III (2017)
Kritika, Nagaarum @ 2017. szeptember 1., péntek, 10:16
Vrag - Remete (2017)
Kritika, Nagaarum @ 2017. június 21., szerda, 09:18
Koncertek
The Poodles, Degreed, Swissmayd
szeptember 19., 20:00,
Barba Negra Track
Darkness Enthroned Festival
szeptember 21.,
Dürer Kert
Arkona, Dalriada
szeptember 28.,
Barba Negra
Apocalypse Over Europe Tour
szeptember 30.,
Barba Negra
Vindictive Miscreant Tour 2018
október 8.,
Supersonic - Blue Hell & Kvlt
Kamelot, Leaves Eyes
október 9.,
Barba Negra
Repulsion For Humanity Tour
október 10.,
Dürer Kert
október 11.,
Supersonic - Blue Hell & Kvlt
továbbá
© 2001-2018 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.042 seconds to render