Abstract The Light
Magna Sapientia Quaerere - To The Depths Of Thy Soul...
Nem hallottam korábban az október végén bemutatkozó Abstract The Spirit zenekarról, pedig meglátva a valóságban aranyszínben pompázó, dombornyomott lemezborítójukat rögtön lejött, hogy egy ilyen pofás kép mögött nem rejtőzködhetnek ismeretlen kezdők. Kis kutakodás után nem lepődtem meg ezek után, hogy ismerős zenekarok nevei kezdtek megjelenni a képernyőmön. Az ausztrál csapat ugyanis régi motorosok kedvtelése, áldozása a hagyományos black metal oltárán. A mikrofon mögött Ben Sheehan (Slaughter Thou, Deluge, Raven Black Night) helyezkedik el magabiztosan, hogy károgó-hörgő orgánumának minden átmenetét bemutathassa, a ritmusszekcióban pedig ott van Brody Green dobos (Black Orchid, Asphyxia, Kathexus) és Ben Veniamin basszer (Mournful Congregation, Cauldron Black Ram, Intellect Devourer, Road Warriors), akikhez egyetlen kevésbé ismert emberke csatlakozott, Matt Brown, aki a gitárt nyúzza a formációban. Attól függetlenül, hogy nem játszott még együtt boldog-boldogtalan zenésztársakkal, igencsak fontos szerepet kap, mivel a legfogósabb pillanatok hozzá köthetők.
Elég világosan kirajzolódik, hogy rengeteg irányból érkeztek a tagok, akad itt klasszikus heavy metal, death/doom és hagyományos doom, death metal háttér, úgyhogy ennek megfelelően változatos albumra számítottam, ahol örömzenélés keretében vehetünk részt egy rituális fekete misén. Kívánságomat meg is hallgatták a sötét istenségek és démonok, mert a borzasztóan hosszú cím mögött rejlő hosszú dalok érezhetően mindent bevetettek annak érdekében, hogy ne váljanak unalmassá. Misztikummal és rengeteg vendéggel fűszerezték meg a bőven órás játékidő fölé kúszó anyagot. Hallhatunk a lemezen több vendégénekest, csellót és többféle gitárhangzást is.
Egy nagyon rövid hangulatfokozó barlanglátogatás után nem is titkolják senki számára, mit fognak nyújtani a lemezen. Robbanással és gyilkos tempóval hívja fel magára a figyelmet a H.U.N.T.E.R., bő 11 perces játékidővel. Ezt jó, ha megszokjuk, hiszen csak a másodikként érkező Spinning Plates In The Tapestry Of Existence veszi rövidebbre a figurát. Érdekes módon egy nagyobb részben lassú, epikus hangulatú refrénnel operáló dalról van szó. A tempó szerencsére gyakran változik, a már említett Matt Brown pedig egyik bólogatós témát hozza a másik után. Mire egy-egy futam unalmassá válna, érkezik a következő. Kifejezetten tetszett a természeti hangokkal, sámánkodással nyitó Waters Of Fire, aminek akusztikus gitárjai és mormogó, majd tiszta éneke igazán emlékezetesre sikerültek. Egyszerűen építkező, fokozódó tétel, amihez hasonlóan kezdődik a Broken Shards, Of Inner Self is, de elődjéhez képest gyorsan nagyobb sebességre kapcsol és játékossá, mondhatni progresszívabbá válik.
Gonosz és sötét nyitányt kap a Rimeval Essence Of Nothing, majd bólogatásra ingerlő doom örlések fonják ujjaikat a nyakunk köré, hogy egy erőteljes robbanással leszakítsák a fejünk. Síró gitárok, skizofrén, több szólamban érkező ének teszi igazán érdekessé a tételt, aminek témái bizony messze túlmutatnak egy hagyomános black metal anyagon. Vissza is kell kicsit kanyarodni a gyökerekhez a Smouldering Black, Thy Heart képében, ami bizony egy kórus bevetésével sikeresen felállította a szőrt a karomon. Nem véletlenül készült hozzá az itt látható hangulatos videó sem.
Ezek után már csak egyetlen nyúlfarknyi dal van vissza a kiadványból, laza 16 perces játékidővel, ez a Carousels Of Eternity. Ebben bőven akad idő zongorás betétre, atmoszférikus semmibe révedésre és monoton, jóleső aprításra, az utolsó percekben pedig egy kis dark ambient kísérletezésre.
Nagyon nehéz, de ugyanakkor igazán hangulatos és ésszel összerakott anyag, amit az ausztrálok összehoztak az elmúlt években, de mindenképp kell hozzá türelem. Egyértelműen mély és személyes indíttatású minden mozzanata, ami csak többszöri nekifutás után fogja megadni magát. Néhány percet le lehetett volna csípni belőle, mert így a sok téma ellenére is akadnak üresjáratok, ettől függetlenül bátran ajánlható kiadvány lett a Magna Sapientia Quaerere. Külön érdekesség még, hogy a zenekart hátravetette a Covid-19 megjelenése, mivel később adhatták ki a lemezt pár hónappal. Ezt ellensúlyozandó élőben eljátszották a teljes produkciót a végső megjelenés napján.
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
