A death metál univerzumban egy ideje elértük azt a szintet amikor már ténylegesen beszélhetünk bandákról akikre rá lehet sütni a modern klasszikus jelzőt. Modern alatt itt azokat kell érteni akik az utóbbi bő tíz-tizenöt évben sikerrel hozták vissza a majd tetszhalott állapotából ezt a ragacsos mocsokkal teli stílust. Ráadásul mind ennek tetejében meg is tudtak maradni a csúcson…mármint undergound berkeken belül. Számomra ilyen az Undergang és az Anatomia, akikre mindig érdemes figyelni, még akkor is ha az csak egy split, ugyanis bennük sosem lehet csalódni. Mind a két banda letette már a névjegyét az asztalra és 2022-ben is megtudják mutatni a mostani takonypócoknak, hogy hogyan is kell igazán gusztustalan halálfémet csiholni.
Azt kell, hogy mondjam, most is hozzák a tőlük elvárható nagyon magas minőséget. Kezdjük az első két számmal, ahol az Anatomia méri ránk súlyos pörölycsapásait, természetesen mindezt doom sebességben. A tavalyi albumuk számomra az év egyik legkiválóbb albuma volt, a Corporeal Torment-tel tudtak még újat mutatni. Itt különösen az utolsó Mortem nevű 21 perces szörnyre gondolok a leginkább. A split első száma a Total Darkness-szel indít és azt kapjuk a srácoktól amit szeretnénk hallani: irgalmatlanul súlyos riffek, málházó tempó, néha már funeral doom-ba hajló lelassulások és persze hányingert keltő vokál.
Jun Tonosaki és Takashi Tanaka kicsivel több mint 11 perces eposza végig érdekes tud maradni, lassú tempója ellenére van benne dinamika, változatosság. A gitár hangzása egyből eszembe juttatta az Autopsy-t, az a tipikus majd szétmállik a mocsoktól, vértől és egyéb testnedvektől hangzása van. Ez nem áll távol hazai kollégáiktól, a Coffins-tól sem. Mint minden valamira való death/doom banda, az Anatomia is elkerülte a legnagyobb csapdát: az unalmat. A dalok nagyszerűen lettek megírva, egyszerűen nem engedik meg, hogy unatkozzunk. A következő Bound To Death személyében kapunk egy kis meglepetést, ugyanis igencsak berúgják a pofánkra az ajtót. Gyors tekerések, fülbemászóan gusztustalan riffek jellemezik az első bő percet, utána azért ismét csak visszatérünk egy kicsit a dohos kriptaszaghoz. Csak azért, hogy a végére újra visszategyenek minket a húsdarálóba, igazi vaddisznó stílusban fejezik be ezt a bő 4 percet.
A japánok után tovább sétálhatunk a dánok sírboltjához, ahol ismét csak rengeteg ocsmány riff, groove és csatornaszagú vokál várja az szennyvízre szomjazó death rajongót. Az Undergang legutóbbi albuma a 2020-as Aldrig i livet szintén egy nagyszerű folytatása volt a banda történetének, nekem ugyan nem ez lett a személyes kedvencem de megvan a helye a diszkográfiájukban. Itt a Helt ti rotterne indítja az ő oldalukat, középtempó, groove és morbid hangulat jellemzi ezt a szerzeményt, mondhatjuk az amit várunk tőlük.
David Mikkelsen és Mads Haarlov hozza amit elvárunk tőlük: mocskos témák és hányingert keltő vokál. A következő I dit stiveste pus több témaváltást és kiállást tartalmaz, persze ez sem enged a 48-ból, itt is vérrel átitatott penész fogja elborítani a hálószobát mint az előzőnél, csak változatosabban. A Taksidermi-t illeti a megtiszteltetés, hogy lezárja ezt a fasza kis splitet és benne sem fogunk csalódni. A gitár itt talán még mogorvább mint eddig volt, Anders Pedersen dobolása itt kifejezetten tetszett, jól adja a ritmust, lelassulós részeknél pedig erőteljesen nyúzza bőrt és a cint. Martin Leth Andersen basszusa nagyon hiányozna az összképből, megadja azt az extra súlyt ami nélkül sokkal szárazabb hangzása lenne az egésznek. Egy utolsó beböfögős hörgés zárja le ezt a splitet és én máris a replay gombot keresem utána.
A két csapat jól ismeri már egymást, volt ezelőtt is közös munkájuk és én azt mondom, hogy tartsák meg ezt a jó szokásukat. Remekül csillapítja a szomjat ha egyszer ránk jön a bűz és szenny iránti vágy. Igazándiból annyival le lehetett volna tudni ezt az egész írást, hogy olyan a hangzása amilyen a borítója. Na de ennél szerintem többet érdemel az Anatomia és az Undergang, korunk két meghatározó bandájáról van ugyanis szó, ennyi tisztelet bőven kijár. A mindent átható zombiszagot április 15-én fogja hozni a húsvéti nyú..akarom mondani a Dark Descent Records.
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Jajj…én el is felejtettem ezt a promót. Szégyen. Anatomia nagy kedvenc, írtam is pár lemezükről, Undergangra pedig még viribusunitis (már nincs köztünk sajnos) hívta fel a figyelmemet. Igazi mocsok.
Én is meglepődtem, hogy senki se csapott le rá, tehervonattal szállítják a mocskot annyi biztos. Viribusunitis nyugodjon békében.