El kell ismernem, hogy az atmoszferikus post-black metalt játszó Enisum zenéje számomra eddig teljesen kimaradt. Természetesen találkoztam már a banda lemezeivel, de igazából sosem mélyedtem el a munkásságukban. A dolog fintora, hogy nagyon is olyan muzsikát csinálnak, ami számomra kedves. Talán a most megjelenő nagylemezükkel teljesedett be az égi rendeltetés, hogy végre egymásra találjunk és […]
Tovább »
Az mindenféle lelkiséget mellőző kaptár-házakba zárt emberiség fiaként, aki ügyes fogaskerék módjára ismétli életfogytig tartó monoton feladatát ebben a józan észt és erkölcsöt már rég elfeledett széthullóban lévő világban, kapaszkodót kerestem a mostani fojtogató időszakban. Természetesen ismét a zenék irányában keresgéltem (leginkább) és meg is találtam, amit kutattam. Persze nem a kor üres divatjának látszólagos […]
Tovább »
Nem tudom, hogy a férfiakba automatikusan kódolva van az új és kimondottan veszélyes ismeretlennek a feltérképezése, vagy csak egyszerűen az motiválja őket, hogy legalább nem kell otthon maradni az asszonnyal. Ezért inkább szembe néznek olyan végtelen, hideg és kíméletlen rendszerekkel, mint a világűr? Most nem is célom erre a kérdésre megtalálni a válasz. De tagadhatatlan, […]
Tovább »
Az epikus, atmoszferikus black metalt játszó angol illetőségű Firienholt 2021- ben megjelent By the Waters of Awakening című bemutatkozó albumáról már adtunk egy beszámolót itt a Fémforgácson. Akkor azzal zártam a lemez ismertetését: annak ellenére, hogy muzsikájuk erősen a Summoning féle, jellegzetes black metal vonalon halad, van potenciál a formációban és remélhetően megtaláljak a saját […]
Tovább »
A neoclassic, darkwave vonal egyik jeles képviselőjének számító párizsi Dark Sanctuary tizenkét év szünet után tér vissza új nagylemezével. A Cernunnos névre keresztelt album az Avantgarde music gondozásában fog megjelenni március 17-én. A banda 2009-ben bejelentett feloszlásuk után 2021–ban adta először jelét annak, hogy az eredeti tervvel ellentétben mégis újra alakulnak. Ennek megpecsételésére jelent meg 2022-ben a két dalt tartalmazó Iterum című kislemez, mely egy új fejezetet nyitott meg a zenekar történetében. Valóban a banda zeneiségének egy új arcát ismerhettük meg a hírhozó kiadvánnyal. Annak ellenére, hogy ott van benne a hamisíthatatlan és oly hiányzó Dark Sanctuary zenéjének jellegzetes íze. A közelgő kiadvány kapcsán a banda így nyilatkozott:
“Nagyon izgatottak vagyunk, hogy megoszthatjuk veletek a Dark Sanctuary történetének ezt az új fejezetét. Reméljük, hogy ti is annyira fogjátok élvezni ezeket az új dalokat, mint ahogy mi a komponálásukat és a felvételüket.“
Tagadhatatlan, hogy a zenekar új nagylemeze egy nagyon várt és hiánypótló kiadvány lesz, az amúgy roppant mód kiszáradt, elnéptelenedett stílus berkein belül.
Dark Sanctuary – Cernunnos
(Avantgarde Music)
1. Mater Oceanum
2. Dernières Gouttes De Pluie
3. Gloria Eterna
4. Yksin
5. Cernunnos
6. Asphodèle
7. Hiems
8. Ma Plainte
9. Sólstöður
10. Un Jour
11. La Fin D’Une Âme (vers un nouveau rêve)
A dallamos, szimfonikus betétekkel tűzdelt black/death metalt játszó francia Acod alighogy befejezte az előző év végén megjelent Fourth Reign over Opacities and Beyond című ötödik nagylemezét, már jelentkezett is egy újabb kiadvánnyal. A Cryptic Curse nevet viselő három számos kislemez február harmadikán kerül megjelenésre az avant-garde black metal banddákra kihegyezett Les Acteurs de l’Ombre Productions jóvoltából.
Az átkozottul jól sikerült nagylemez után nem is gondolhattunk arra, hogy ennyi energia maradt még a bandában. A Cryptic Curse kisalbum kapcsán nem azt tapasztalhatjuk meg, hogy mi nem fért fel az albumra, hanem egy teljes értékű, friss zenei koncepciót kapunk, mely tagadhatatlanul annyira jól eső, mint a Pokol melege a hideg februári időben. Az biztos, hogy az Acod megkerülhetetlen név lesz a stílus szerelmeseinek. Lentebb meghallgatható a kislemezről közzétett The Mask OF Fate című nóta.
Mi unerground zenerajongók valahol mind egy kicsit a klasszikus, trippelős mese ironikus alakjára Gombóc Artúrra hasonlítunk. Ugyanis úgy vagyunk az új kiadványokkal, mint Gombóc Artúr a csokoládéval (ha valaki talán nem ismerné, akkor ez a karakter a Pom Pom című mese szürreális kreatúrája volt, aki betegesen rajongott a csokoládéért). A kívülállók számára érthetetlen, hogy minek […]
Tovább »
Bizonyára nem így fog a köztudatba kerülni, de én úgy vélem, hogy a post rock/ prog rock-metal jura korát éljük, mert annyira burjánzó és színes ezen irányvonalon alkotó bandák sokasága. Lehet, hogy csak felszínes műkedvelő vagyok, aki csak alkalmi látogató ezeknek a műfajoknak a galériájában, de mintha még mindig nem érte volna el őket a […]
Tovább »
Az elmúlt ünnepek töltött káposzta-halászlé holokausztja kapcsán mindenki számára világos lehet az a fogalom, hogy „sok”! Én is így vagyok az irgalmatlan mennyiségű metal dömpinggel. Oly mértékű kiadvány áradat van, hogy néha már úgy érzem mindenkinek egy metal bandában kéne játszania ahhoz, hogy kijöjjön a matek. Az ember várná a cinkos összekacsintást sorbaállás közben a […]
Tovább »
Ha netán már kezdesz ráunni a metal zenére és már egy ideje azon töprengesz, hogy kidobálod az összes halálfejes pólódat, akkor a szakadék szélén állva az Exhumed új nagylemeze segíthet megállítani téged ebben az önpusztító zuhanásban. Az előző év októberében a nehéz muzsikákra szakosodott Relapse Records gondozásában megjelent, hangzatos To The Dead címet viselő új […]
Tovább »
