Az régi sulis death metal megkerülhetetlen fenegyereke az Autopsy, már több, mint harminc éve biztosítja emberi belsőségekkel töltött zenei bom-bonjait a nagyérdemű részére. Elképesztő, de a Chris Reifert (hörgés, dob); Eric Cutler (gitár); Danny Coralles (gitár) alkotta sötét triumvirátus 34 évvel ezelőtt nyújtotta be Critical mandness címet viselő demójukat a legendás Peaceville Records-hoz! Azóta is […]
Tovább »
Igazából el sem tudok képzelni jobb társat az őszhöz, mint egy kellemes atmoszferikus doom, vagy dallomos death metal-t. Ezek a muzsikák tökéletesen leképzik az évszak harmóniáit. Az elmúlás kellemes, nyugtató érzete, önmagunkkal történő számadás, a belső és környezetünk rendbe tétele. Ezek mind szorosan kapcsolódnak az év ezen romantikus időszakához. Ezért remekül időzített a Solitude Production […]
Tovább »
Úgy néz ki, hogy amíg a Paradise Lost front embere Nick Holmes a vérszomj iránti vágyát a svéd Bloodbath nevű death metal zenekarban csillapítja, addig a banda emblematikus gitárosa Gregor Mackintosh, inkább a dohos kripták és a napfénytől gondosan elzárt témák iránti szenvedélyét kívánja kibontakoztatni a mellékprojektjeiben. A Greg és Chris Casket úgy gondolták, hogy […]
Tovább »
Ahogy rövidülnek a napok és a sötétség kezdi visszavenni a helyét, úgy kúsznak vissza a látókörömbe a sírgödrök aljából előkúszó muzsikák is. Ekkorra a fekete tónusok iránti szomj már annyira hajtja az embert, hogy akár körömmel is kikaparna egy sírhantot, hátha az alján lapul valami igazán testhezálló produkciót. Szerencsére a kiadók is tudják ezt, és […]
Tovább »
Ha jól emlékszek a Pirkan zenéjével legelőször a Vágtázó Csodaszarvas előzenekaként találkoztam. Viszont arra már konkrétan emlékszek, hogy mekkora hatást gyakoroltak rám az elsöprő erejű, dinamikus, pszichedelikus hatású folk és ambient elemekkel tarkított muzsikájukkal. A felállás kapcsán a tobshuur-on játszó mongol Qingele-vel (továbbá ének és torok ének) úgy éreztem, mintha egy rég várt híd jött […]
Tovább »
Crippled Black Phoenix-el egy számomra ismeretlen tájra tévedtem. Ezért óvatosan lépkedtem a számomra ingoványos talajon, de a sajátos hangvételű szerzemények kapcsán erős kapaszkodókra leltem, így bátran vetettem bele maga a banda új nagylemezének a feltérképezésébe. Azt kell mondanom, hogy végül ez egy igen élvezetes utazásnak bizonyult. Talán engem, ami a formáció kapcsán elsőre megragadott, és végül […]
Tovább »
A művészetek korlátjainak a felrúgása lehet kifejezetten öncélú, és könnyedén átcsaphat egyfajta magamutogató produkcióvá. Viszont az előre haladáshoz nagyon is szükséges, hogy a korlátokat olykor lebontsuk és szabadon áramoltassuk az alkotás energiait. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy végig szemelőt kell tartani a minőséget és azt a művészi tartalmat, ami valamilyen formában megragadja a befogadó felet. […]
Tovább »
Természetesen a tradicionális hangszereken megszólaló, az ősi skandináv hit és hagyomány világot fókuszba helyező nordic folk nem a Wardruna-val kezdődött. Viszont tagadhatatlan tény, hogy ez a stílus Einar Selvik zenéjének köszönhetően került a töretlen népszerűség fókuszába. Amire roppant mód rá erősített a Vikingek sorozat népszerűsége (ebben a sorozatban nem csak Wardruna dalai tűnnek fel, hanem […]
Tovább »
Lassan mindenki számára világossá kezdhet válni, hogy az eddigi biztonságosnak hitt világunk a sarkaiból kezd kifordulni és rohanva önmagába hullani. Valójában ez egy olyan világ, mely mind az élet, mind a természet törvényei ellen dolgozik. A matériát, hamis ideológiákat és nihilt helyezte az emberiség alapvető értékinek a helyébe. Viszont ennek nyomán egyre többek lelkében szólal […]
Tovább »
Grima, a dermedt csöndbe száműzött fagyott világ árnyaiból kibontakozó fekete fém zenekarok egyik feltörekvő képviselője. A zenekart 2014-ben megalapító Vilhelm (ének, gitár) és Morbius (gitár) tagok Szibéria szülöttei. Egy olyan földé, amit mítoszok, sötét mesék, zord tájak és a szélsőségek uralnak. Ebben a termékeny termőföldben megeredt éj-fekete mag sarja igen termékenynek bizonyult. Eddigi fennállásuk óta négy […]
Tovább »
