Szerző: winci

Mama’s Boys – Power and Passion (1985)

Mama's Boys - Power & Passion

Egy elfeledett zenekar elfeledett lemezét ajánlom az olvasó-hallgató figyelmébe. Általuk a NWOBHM sokszínűségébe nyerhetünk újabb betekintést. Nem emelték fel őket a kegyetlenül fakuló emlékezetből az újító zenekarok meghivatkozásai, mint tette azt például a Metallica a Diamond Head-del. Az észak-ír Mama’s Boys az 1980-es évek első felében volt aktív és adott ki több LP-t, köztük sorban […]

Stardust – Highway to Heartbreak (2020)

Az utóbbi másfél hónapban 5 zenekar lemezei forognak a CD-lejátszónkban. Már-már zavaróan sok óriási kis korongot hallgathatok ezekben a napokban. Mintha színes táblaképeket nézegetnék egy soktermes múzeumban naphosszat, és közben jó zene szól. A nap végére forró lejátszóban versenyt forog az új Blue Öyster Cult és a Stardust – csak a két AOR/prog.rock/arena rock/dallamos HM/HR […]

Van Halen – Tokyo Dome Live in Concert (2013)

Az utóbbi napokban-hetekben sokan és sokféleképpen megemlékeztek Eddie Van Halenről (1955-2020) az írott és elektronikus sajtóban egyaránt. Számos különleges pillanatról olvashattunk, akár a gitáros életútjáról, akár a zenekar kiemelkedő lemezeiről. Eddie Van Halen minden rockgitárosra hatással volt, akár tudja, akár nem, akár bevallja, akár nem – és ezáltal minden mai rockzene hallgatóra is. Az általa […]

Astarium – Hyperborea (2020)

Astarium - Hyperborea (2020)

A legtöbbünk számára valószínűleg csak a NatGeo-ról ismert orosz távolkeletről, Novoszibirszkből származó Astarium 2005-ben alakult. Azóta sok-sok kiselemezzel és 3 (más hírek szerint a hetedik) sorlemez kiadásával aktív az egyszemélyes társaság. A Satanath Records-nál kiadott, vagy újrakiadott lemez borítója sokat ígért. A számomra már régen sablonossá vált olvashatatlan logók és a vérrel festett jelenetek helyett […]

Ørdøg – Ø3 (2020)

A zenekar jól tudja, hogy az Ørdøg a részletekben rejlik. A zene rétegzettségében. A szöveg szövetében. Az ismét várt, sokszor keserű ízű szójátékokban. Szavakkal megfestett plasztikus képekben. Miért váratnám az olvasót (hallgatót!), hogy megosszam, a számomra a 3.sz. Ørdøg-lemez közel maximális pontot ér? Mert az Ørdøg harmadik lemeze nem pontokban mérendő, bár a költői mélységű […]

Setoml – Reincarnation (Перевтілення) (2020)

A melodikus black metalt játszó Setoml debutáló lemeze ezév áprilisában, 500 példányban jelent meg a műfajra szakosodott Satanath Records gondozásában, egy korábbi szerzői kiadás nyomán. A tengeren túli vagy nyugat-európai black/death kedvelőinek ez az album különleges, hallgatni való érdekesség. De inkább számítsunk a jeges-borús északi hangzásvilágra és a lemez biztosan nem okoz csalódást. Amikor az […]

Mazikeen – The Solace of Death (2020)

Mazikeen - The Solace of Death (2020)

A 2013-ban indult ausztrál Mazikeen debütáló „egészestés” CD-je érdekes hallgatni való minden, a szimfonikus/melodikus death-black metal stílus iránt rajongónak, nem csak fanatikusnak.  Engem minden hónapban elképeszt a különböző írott és elektronikus metal zenei sajtóban a sötét zenék undergroundjának sűrűsége. Így biztosra vehetjük, hogy a tőlünk messzi déli földrészen sem ez az egyetlen zenekar alkot ebben […]

Manowar – Fighting the World (1987)

És akkor a Manowar jól megmondta. Ez akkor volt, amikor már tudtuk, mire számítsunk. A sokat mondó Csatadal címet viselő lemezük, azután, a győztes római vezérek hazatérését idéző dicsőséges körmenetet követően egy keményen, fémesen csengő Hail to England és a még ugyanabban az évben felvett, de érdekes módon kissé tompán, néha szinte szürreálisan kongó Sign […]

Stormhunter – Ready for Boarding ‘EP (2020)

Ezt az albumajánlót így is kezdhettem volna: különös élmény volt meghallgatnom az első lemezes Stormhunter friss, “kiskiadós” bemutatkozó EP-jét. A Hear the Music kapcsán pedig nagyra tartom azt az igyekezetet, hogy a nagyok mellett lelkes, feltörekvő zenei műhelyek is teret adnak, még ha nyilván üzleti céllal is, az immáron ~negyven éve újra feltalált heavy metal […]

Nazareth – Not Fakin’ It – avagy erősen szubjektív zenei ajánló

…Naz’-fanatikusoknak és -tól, továbbá azoknak,akik nem ismerik, de ideje megismerniük. Azt olvastam Az Újságban, hogy a finn rockzenét (lehet, hogy metalzenét említett) az Amorphis helyezte fel a szcéna zenei térképére. Nos, több Amorphis-album birtoklójaként és rendszeres hallgatójaként minden tiszteletem a zenekaré, ám amennyiben ez a rockzenére vonatkozik, úgy ezzel az állítással hadd vitatkozzam. Nem említeném, […]

január 09.,
február 06.,