A black metal rengeteg formában tudja manifesztálni magát. Az extrém zenék világában talán a leginkább személyre szabható, ahol a legtöbb lehetőség van az egyedi megoldások és ízek hozzáadásához. A portugál fekete fém számomra eddig legfőképp a nyers black metal zsánerben hívta fel magára a figyelmet, a most bemutatásra kerülő Benthik Zone viszont nagyon más utat választott ami sokkal közelebb áll az izlandi, illetve francia iskolához. Nem mostani formáció, 2016-ban alakultak, Bragadast – Seaweedzard Pirate és Einsichtmartur – Seerweed Viking (fele se tréfa ezeknek a neveknek) alkotta duó szörnyszülöttje melynek nemrég jelent meg Eidolon nevű albumuk ami már a harmadik a sorban, tehát nem lopják a napot.
Ahogy azt a két úriember nevéből is leszűrhetjük van egy óceáni tematikája ennek a bandának, ami sokszor a zenében is megjelenik. Egy noise és ambient alapú intro-val indítunk amiben megjelenik az akusztikus gitár és a pánsíp is, figyelemfelkeltés pipa. Ezt követően indul az igazi tengeri kalandunk, amibe rögtön hallhatjuk is, hogy elég unortodox módon egy dobgéppel és indusztriál hangulattal szembesít minket az elvetemült duó. Amikor a legkevésbé várnánk akkor jön be egy ambientes közjáték aminél inkább érezzük az óceán mélyén magunkat, eddig inkább poszt-apokaliptikus volt a hangulat. Innen szintén egy merengős végkifejlet visz el minket a második eposzukhoz ahol folytatódik ez az elszállós, önreflexiót ösztönző ambientes rész amelynek az utolsó 3-4 percében újra elvisznek minket az indusztiál black metal rideg és fémes világába.
Az ezt követő Sonho a desnuda nem tud sok újat mutatni ellenben a 4-ik trekkel, ami egy elég hangulatos basszus futammal indít és szinte végig is kíséri az egészet, ha lehet még elborultabb hangulatot kölcsönözve a számnak, majd újra léphetünk a gázra és már el is süllyedtünk a sötétség bugyrában, irgalmatlan fináléval a végén. Ezt követi egy összekötő ambient rész, voltaképp szerintem akár kis is hagyhatták volna, sokat nem vesztettünk volna. Ez vezet be minket a 6-ik nótába ami egy kicsit szimfonikusan indítja a dolgot, tehát nem mondhatjuk, hogy korán kiterítették a lapjaikat, itt már mindenki számára világossá válhat, hogy szinte akármi szembe jöhet velünk. Kicsit töltelék szaga van, sok újat nem mutat. Eddig a 7-8 perc körüli tartományban mozogtunk a számokat illetően, utoljára hagyták az igazi 11 perces torzszülöttet amit az eddigieken felül átsző a doom, ezt a vonalat általában nagyon adom, emlékezetes részekkel van teletűzdelve, külön felhívnám a figyelmet a 3:40-től induló részre. Itt is megtalálhatjuk a bombasztikusabb részeket de a főszerep mindenképp az elmélyülésé. Általában véve szeretnek játszani a különböző textúrákkal, tónusokkal, hagyományos értelemben vett témákat, riffeket itt ne nagyon várjunk, a főszerep a hangulaté, de aki idáig eljutott annak ez tiszta. Az inspirációkat adó bandákat viszonylag könnyű detektálni, a Blut Aus Nord, és Svartiduadi lemezei egész biztosan sokat szóltak mialatt írták a srácok az anyagot. A sokszor változó struktúrájú számok különösen jellemzőek a hasonszőrű izlandi bandákra, az indusztriál részek pedig leginkább a BAN sajátossága. A sikolyok fülsiketítőek ahogy az kell, a hangulat egyszerre disszonáns és embertelen, köszönhető az indusztriális részeknek és dalok felépítésének. A legnagyobb csapda az ilyesfajta black metallal kapcsolatban általában az, hogy erőltetetten avant-gárd és logikátlan lesz. A portugál párosunknál csak nagyon ritkán detektáltam ehhez hasonló problémákat, nagyon jól megírt számokat sikerült kisütniük. Előfordul, hogy néha előbb kivesznek a hangulatból, mint ahogy azt én szeretném, na de hát nem kívánságműsor.
Én általában inkább a black metal régimódi, faggyal, vérrel, blaszfémiával áztatott ágával vagyok nagy barátságban, de kellemesen éreztem magam az album hallgatása közben. Akik nagyon vaskalapos, trve black metal rajongók azoknak szerintem megfekszi egy kicsit a gyomrát, különösen ha nem ad neki több esélyt, azonban akik nem ódzkodnak a zsáneren túli behatásoktól és kísérletezésektől azok bátran ismerkedjenek.
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
