Negyedik Fémforgács Szerkesztői Találkozó Öskün

Idén először rendeztük meg úgy az annuális esztergályosgyűlést, hogy külsősöket is meghívtunk… Helyesbítek. Tavaly Lew volt az első külsős, aki jelen volt egy ilyenen, de őt az esemény után meghívtuk csapattagnak. Jóbarátjával a szintén nagyváradi Farrrkassal azóta is a hírezőbrigádot erősítik. Most hasonló merényletet követtünk el Nascence, Nascence élete párja Melinda, Esztike és a Varga lányok ellen. Eredmény: Nascence HP függő rangot kapott, Esztike meg regisztrált.
Én péntek fél egykor érkeztem a helyszínre az Akác vendégházba a Veszprém megyei Ösküre. A helyszínválasztással eléggé megcsúsztunk amúgy, és az eredménye az lett, hogy először voltam az a személy, akinek a legkevesebbet kellett utazni a helyszínig. Felvetésemre, hogy mindenkinek viszek füldugót, mert egy templom tövében van a ház, ahol kongatják a negyedet, a felet, meg a többit, farrrkas azzal válaszolt, hogy inkább osztogassuk a vasárnapi mise előtt azokat. A hangfalai hátuljára az van írva, hogy 100-150 Watt. Nem értem a „-tól-ig” határt, de ez van. Nekem a kicsi is nagynak tűnik. Szónikus falbontásra alkalmas a cucc, na. Engem mondjuk megszidott, amiért a Secrets of the Moon CDjét széthagytam az asztalon, de amúgy nem bántott nagyon. Még akkor sem, amikor a mainstream médiumokkal való meleg együttműködésünkről beszélgettünk. 9000Sanyi csak a második nap tudott leérni, és faszán otthon is felejtette a promó CDket. De legalább hozott Becherovkát. Szerintem nem írok többet, mert most jó sokan vagyunk, mire mindenki beszövegel, plusz a fotók, kilométeres írás lesz….
(Naga)

(A „külsősök” kemény magja – zeba)


 

Jómagam, pénteken 14:00 óra körül értem Ösküre, ahol próbáltam megkeresni a megadott információk segítségével a vendégházat. Az utcát megtaláltam, de nem tudtam, hogy mi a házszám. Még a helyi postára bementem, hogy információt gyűjtsek a vendégházzal kapcsolatban, de ott sem tudtak segíteni! Azt a választ kaptam, hogy Öskün nincs és nem is volt ilyen vendégház. Majd visszamentem a megadott utcába és felhívtam Nagát, aki kijött a házból és fogadott. Ekkor még csak ketten voltunk ott. Gyors bepakolást Naga megmutatta a környéket, olyannyira, hogy még Gyulafirátótra is átmentünk. Ugyanis a többiek csak estefelé érkeztek meg. 18:00 óra környékén Pewoon is befutott, majd utána szépen, lassan a többiek is. Ezen a találkozón néhány olvasó is meg lett hívva, aki a környéken lakik. Így nem csak szerkesztők, külsős munkatársak, ex-szerkesztők, Hangpróbázók voltak jelen, hanem néhány vendég is. Ebből a szempontból is más volt az idei találkozó az előzőekhez képest. 20:30 környékén farrrkasék is megérkeztek, amelyet egy vacsora következett. Utána szakmai és kötetlen beszélgetés zajlott, amely a hajnali órákig eltartott. Közben farrrkas hanghordozójáról különböző zenék szóltak.
Sajnos egyéb kötelezettségeim miatt szombat reggel haza kellett mennem. Így nem tudtam tovább maradni. Akik a szombati nap folyamán érkeztek, velük már nem volt alkalmam találkozni!
Ez úton is köszönöm Nagának a szervezést!
(Krigare)

 
(A szervesről szervesen – Naga)
Röpke kilencórányi autózás után Lewvel és Zebával Ösküre érkezünk. Közben út menti hagymaleves, majd jó ebédhez szól a nóta végig az autóban. Kiderül, hogy Zeba Remete. A GPS nem akar a házhoz vinni, a kocsmához vezérel minket, mintha tudna valamit. Mi mégis a házhoz indulunk. Bent üres tányérok előtt vár az éhes nép. Rendesek, mert minket várnak. Örömmel megállapítom, hogy lányok is vannak. Másnapra le is esik, hogy egyikük a forgácsos Baathory, egy másik pedig Freyja olvasó. Külön öröm, hogy arc rajzolódik Varga Betty hangja köré, sőt, ezentúl Nascence és Viribusunitis sem bújhat HP-s pontszámaik mögé. Közben rájövök, hogy a forgácsosok között elburjánoztak a pedagógusok, egy adott ponton hatot számolok össze. Én már a tanáriban érzem magam: diákok dolgozatairól, tanügyi körülményekről beszélünk hosszasan. A hétvége összegzése az én szemszögemből: végre megismerem Krigare és boymester kollégákat, akikről kiderül, hogy mégsem zord és visszahúzódó arcok, hanem nagyon is barátságosak. Pewoonnal többet sikerül beszélgetnem, mint legutóbb. Viribust háromóránként szólongatni kell, hogy csepegtessen a szemébe, de a sör és a nosztalgia jobban lefoglalja. Nagaarum kinevez ellenzékének a nyomtatott szaksajtóról alkotott véleménykülönbségek miatt, de azért együtt megyünk Nagyi Titka kelt tészta lisztet vásárolni. Sor kerül a Forgács dolgainak megvitatására, végre valahára! Időnként buzgón bodzát szárítok. Elkunyerálom Naga főnyereményt érő füldugóit, azzal a gondolattal, hogy a szomszédjaimnak ajándékozom. Eszti almástésztáját be fogom ajánlani a HP-ra; tuti, hogy első lesz. Mindenholottlévő mindenhol ott van, akárcsak a vele járó vidámság és a szóviccei. (Egyébként a szóviccei fertőzőek. Hazaúton elhaladunk egy klinika mellett, ahol – a feliratból ítélve – lassú anyagcseréjű embereken segítenek, mire Lew: „Ide azok járnak, akiknek hanyagcseréjük van.” Na, innentől el lehet képzelni…) Szegény Mindenholottlévővel jól kitolok, Viribus és boymester (éjjeli rézfúvósok) mellé javasolok neki szállást, míg én távol mindentől, zavartalanul kialszom magam. Hajnalban takarítás, mert a reggeli fontos. A CD-im egy része kiszórva a tokjaikból egy olyan konyhában, ahol még a virágcserépbe is slambucot meg sört ültettek. Egyébként jól zárom a hétvégét, Remete és Nagaarum CD-kkel gazdagodom (köszi mindkettőtöknek!), sőt, Sanyinak sem jön be az „otthon felejtettem a promó CD-ket” trükkje, mert Lewvel, Zebával és Mindenholottlévővel képesek vagyunk hazáig menni vele. Pedig ő mindent bevet, hogy ne tegyük: először visszafordít minket baleset miatti útlezárásra hivatkozva, majd talál egy utat, ahol épp bicikliverseny zajlik. Gondolta, ha 30 km/órás sebességgel kell haladnunk egy órán keresztül a bringások mögött, talán megunjuk. De nem, Sanyi CD-i közül is lenyúlunk párat. Öskü egyébként nagyon szép. A kerektemplom megér egy misét. Legközelebb azonban Erdélybe jönnek a kedves kollégák, még ha külön limuzint is kell bérelnem mindenkinek hozzá. A hétvége csalódása: Oldboyt ezúttal sem tudtam megismerni, és Xhavael dumagép nem lehetett jelen, pedig kíváncsi lettem volna, mi újság UFO ügyben. Naga, mindenki nevében köszönöm a szervezést, nagyszerű hétvége volt! Remélem, legközelebb újabb aktív olvasók, HP-zók tűnnek fel a találkozón.

(farrrkas)

(Varga lyányok – Naga)


 

Elérkezett hát a második FF találkozó hétvégéje. Bár a helyszín sokáig nem volt biztos, végül Nagaarumnak köszönhetően Öskün került sor az összeröffenésre. Ezúton is köszönet a szervezésért. A tavalyi után ez volt a második találkozó, amin részt vettem, az elmúlt évhez képest azonban több újdonságot is tartogatott számomra. Először is most már munkatársként indultam útnak, míg tavaly csak kíváncsiskodó olvasó voltam. Másodsorban jó messze volt. Na nem panaszkodásként mondom. Útnak is indultunk délelőtt, útközben pedig megismerhettem egy (egyelőre) nyugalmazott szerkesztőt, hiszen Debrecenben csatlakozott hozzánk zeba. Hőség – gulyás – hőség – pesti dugó – hőség, estefele pedig meg is érkeztünk. A többiek, legalábbis a pénteki résztvevők, már ott voltak, és kajával, behűtött sörrel vártak. Kívánhatnánk ennél többet? A tavalyi találkozóhoz képest sok új munkatársat megismerhettem, sőt még néhány olvasó is tiszteletét tette. Külön nem kívánok kiemelni senkit, de kifejezetten örülök, hogy egyre több profilképhez/hozzászóláshoz tudok kapcsolni arcot. És mint ismét kiderült, a forgács tele van jó arcokkal, szóval tessék olvasni :)). Szombaton a társaság egy része lecserélődött, így további emberekkel lehetett barátságot kötni. Grillezés, főzés és persze a zenéről, az oldallal kapcsolatos kérdésekről, illetve egyéb dolgokról alkotott elképzelések megvitatása tette ki a napot. Az már magától értetődik, hogy a jobbnál jobb muzsikák folyamatosan dübörögtek. Este még egy tábortüzet is sikerült összehozni, bár erre rajtam kívül csak boymester és Freyja voltak vevők, hiába próbáltam még pálinkával is csalogatni a többieket. Vasárnap már csak egy rövid kávézásra futotta az időből, na meg arra, hogy a szomszédos templomba igyekvő jónépet a Nile első albumával köszöntsük. Utána indulás haza.
A két nap alatt több meghatározó emberrel is sikerült beszélni az oldal dolgairól, és bizonyos változtatások, meglepetések tervbe vannak véve, de erről nem szeretnék többet mondani, mert a megvalósíthatóság sajnos nem csak rajtunk áll. Reméljük, hogy minél több ötletet módunkban áll majd gyakorlatba ültetni.
Köszi még egyszer a szervezést, és mindenkinek aki eljött. Túlzás nélkül állíthatom, hogy kivétel nélkül nagyszerű embereket ismerhettem meg ismét, így hát várom a következőt.
(Lew)


 

9000Sanyi és én az eddigi gyakorlattól eltérően csupán a második napra (annak is a második felére leginkább) tudtunk becsatlakozni, mivel mindkettőnknek közbejött ez-az. A nagy sietségben otthon maradtak a promó cd-k, így 9000Sanyi csak visszafelé úton tudta átnyújtani Lew-nek, Zebának és farrrkasnak, miután beugrottunk hozzá Biatorbágyra. Délután indultunk el és vacsorára már lenn is voltunk Öskün. Egy kis békés falucskát kell elképzelni, a szállás egy templom mellett helyezkedett el. Farrrkas miccsét már előző alkalommal megdicsértem, ezúttal is csinált, s ahogy megérkeztem, egyből azzal fogadott. 🙂 Itt érdemes megemlíteni, hogy farrrkastól (pontosabban édesanyjától) származott a márványsütemény is, ami nekem szintén nagy kedvencem. Más is hasonlóan lehetett ezzel, mivel elfogyott kapásból. A Naga által főzött slambucból még maradt bőven. Piából sem szenvedtünk hiányt; meg volt pakolva bőven a hűtő dobozos sörrel és körbejárt a bor, a pálinka, meg egy üveg Becherovka. A társaságból jó páran (Godfucked, Krigare, Pewoon) csak pénteken voltak jelen, másnap már le is koccoltak, így a találkozás elmaradt velük. Viszont végre megismerhettem személyesen Nascence-t és boymestert, továbbá örömteli volt, hogy a tavalyi mókától eltérően nemcsak kanbuli volt az idei, hanem bizony néhány leányzóval (Eszter, Melinda, Betty) is bővült a létszám! Ők is szimpatikusak voltak már első benyomásra. Eszter nevével kapcsolatban nem kerülhettem meg a Suicidal Tendenciestől jól ismert „Esz-tízést”. 😀 A mindig mosolygós lány viszont vette a lapot és tök jól összebratyiztunk, még az almatortájából is megkínált. Sajnos nekem meglehetősen nehezen találtunk alvóhelyet (így jár, aki nem megy már első nap), de megoldódott ez a probléma is. Melindának (Freyja) külön köszönet, hogy kölcsönadta a hálózsákjukat. Felkerekedtünk és elballagtunk a Bakony alsó részére, ott elidőztünk kicsit, s bár Xhavael a tervekkel ellentétben mégsem tudott eljönni családi okok miatt a 4. ‘forgács talira, nem maradtunk tésztaszedés nélkül. 🙂 Nekem köszönhetően megint csak nem maradhattak ki a hülye szóviccek. 😀 A szomszéd bácsival tök jól eldumcsiztunk; kiderült, hogy nagy Depeche Mode fan, úgyhogy a közös hangot nem volt nehéz megtalálni. Készült egy raklap fotó is, mind a bakonyi sétáról, mind a szálláshelyen tartózkodásunkról – ezekből majd a többiek biztos közzétesznek ezt-azt. A szálláson pedig megállás nélkül pörögtek a jórészt farrrkas és Naga által szállított zenék, még a „főmufti” saját zenéjét tartalmazó cd-jét is beraktuk, amitől kissé zavarba jött. Késő estig folyt a trécselés (‘mely során szóba került sok minden az Ossiantól a Fémforgács oldalának fejlesztésééig), kollektív iszogatás, kint az udvaron a tábortűznél melegedés, aztán szép lassan elfáradtunk, kidőltünk. Betty a végén sajnos eléggé lerobbant egészségileg, belázasodott, emiatt másnap a szobából nem nagyon akart kimozdulni, ami teljességgel érthető. A két másik lány ellenben sokat pörgött, hol a konyhában, hol az udvaron lehetett beléjük futni. Még vasárnap délelőtt összecsomagolt mindenki és elhagytuk a szállást. Bár most rövidebb volt részemről az ottlét, én teljesen jól éreztem magam. Jövőre sem szakad meg remélhetőleg a hagyomány, és bár tudom, iszonyat nehéz összehozni, hogy mindenki igényének egyformán jó legyen, még több résztvevővel és még több tésztaszedéssel lesz gazdagabb a Fémforgács találkozó!
(Mindenholottlevo)


 

A 4. hivatalos Fémforgács találkozóra a húgommal, Anitával érkeztem. Szaporítani a lányok számát, ismerkedni a webzine értékes munkatársaival, és Esztikéék miatt is, akikkel egy a munkahelyünk és akikkel eleve nagy kedvem volt eltölteni egy hétvégét. Kikapcsolódni vágytunk mindketten, úgy gondoltuk az utóbbi időben felgyűlt sötét felhőket a fejünk fölül egy kicsit el tudjuk ezen a vidám eseményen hessegetni.
Azon kivételezett helyzetű résztvevője voltam ennek a találkozónak, aki a stábból senkit nem ismert személyesen, mégis sokat tudott róluk Nagaarum és Zeba révén. Zebával fokozott komfortban vagyok, mert közös zenei érdekeltségeink vannak évek óta együtt.
Nagyon örültem, hogy emberközelből is láthattam a szerkesztőket, és sajnálom, hogy voltak, akik hamar elmentek, későn csatlakoztak, vagy el sem jöttek. Teljes körűen így sem sikerült sokukat megismerni. Mindenesetre a hangulat nagyon családias volt, a kaja minden nap finom, Freyja és Esztike sütije zseniális, inni is egész nap volt mit, és a szállás cuki falusi hangulata teljesen elvarázsolt bennünket. Mindenki talált egy-két tárgyat, ami a saját nagymamája holmijaira emlékeztette gyerekkorából. Vicces falvédőkön is jókat mulattunk.
A szombat délelőttöt emelném ki például, amikor is a többiek egyik fele a kocsmában (igen, idill ez is, hiába), a másik fele bevásárló körút miatt hiányzott, mi néhányan „otthonmaradtak” kiültünk egy kis körtefa árnyékában az udvaron egy plédre, és csak élveztük a kezdődő nyári meleget, a reggeli napsütést, a nyugalmat, a szomszéd templom harangozásait, az elhaladó falusiak beszédfoszlányait, farrrkas száradó bodzájának az olykor felénk hömpölygő szelíd illatát, és többször is megállapítottuk mennyire jó ez nekünk és sokkal gyakrabban kéne ilyet csinálnunk. Beszélgettünk, nevetgéltünk; kiderült, hogy senkinek nem könnyű a munkahelyét ép ésszel kibírni, megtudtuk miért nem szabad fagyi után gurulni, valamint egy nem hozzánk tartozó metálarc is megállt előttünk, kiszállt az autóból és a saját összejövetelét kereste, melyet egyelőre nem talált meg. Hm…kicsi a világ.
Öskü és a Bakony szépsége számomra nem újdonság, magam is szerelmese vagyok a tájnak, külön örültem, hogy az egész társaságnak többször is volt kedve felkerekedni és megnézni a szépséges kilátást a falu végéből. Míg a csapat egyik része a kerek templomot is közelről szemügyre vette, addig néhányan leragadtunk a vendégházunk szomszéd családapájával egy kis csevelyre, akiről kiderült, hogy rendkívül értelmes figura és nagy elektropop rajongó/szakértő. Rögtön ajánlott is figyelmünkbe szerinte nagyon figyelemreméltó bandákat. Meglepően tájékozott volt. És barátságos.
Kiemelném még farrrkas (és Lew) példás rendszeretetét, és ahogy leheletfinoman tyúkanyószerű gondoskodással körbeölelte a bagázst, szépen kiegészítve Nagaarum házigazdáskodását. A fülemben cseng a vasárnap reggeli szigorral vegyített gyengéd kijelentése: A reggeli fontos! Ez nagyon megmaradt bennem.
Erről jut eszembe, és akkor a hétvége margójára, valamint konzekvenciának még annyit: Kávé reggelre és füldugó éjszakára mindig legyen! 😛
(Betty)

(Árvalányhaj, Zeba, 9000Sanyi, Lew, Boymester, Betty, ??? – Naga)

(Szombati csoportképek a falu végén. – Sanyi)


 

Az ösküi eseményekből csak pár momentumot említenék, kiegészítve a többiek beszámolóját. Pénteken kisebb fennakadással sikerült a helyszínre érkeznünk. Nagaarum küldött egy térképet néhány jelzéssel ellátva, hogy biztosan kiszúrjuk a templom szomszédságában lévő szálláshelyet. Nascence magát a berajzolt keresztet próbálta a faluban megtalálni, fene tudja, honnan gondolta, hogy egy gabonatáblán leljük meg kitaposva. 🙂 Az estén sokat dobott egy kis séta a közeli dombtetőre, nekem kicsit ImmortalBlashyrkh hangulata volt, néhány tavasziasabb fuvallatot leszámítva. A hétvége során a vidámkodás nem maradt el, így utólag is bocsi a fülsüketítő hu-ha-hákért! Utolsó reggel szokásosan zenére ébredve azon kaptam magam, hogy nincs kedvem hazamenni, akárcsak egy jól sikerült osztálykirándulásról. Köszi mindenkinek, élmény volt!
(Esztike)


 

Sajnos csak a második napon érkeztem meg Ösküre. Igazán nem volt nehéz odatalálni, igaz előtte hősiesen tanulmányoztam a Naga által küldött térképi segédanyagot. Közvetlenül a református templom mellett található az Akác vendégház, a találkozó helyszíne. Bemutatkozás és köszöntés után differenciált csoportmunkában láttunk az aktuális feladatokhoz. Amíg néhányan elindultak Várpalotára a fogyó készletek feltöltésére, mások az ebéd előkészítésével és rendrakással foglalkoztak, addig Zebával és Boymesterrel rövid felfedezőútra indultunk. Természetesen azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a települési infrastruktúra aktuális fejlettségi szintjét tanulmányozzuk.
Délután és este jutott idő sok – sok beszélgetésre, zenehallgatásra, némi tervezgetésre, kis kirándulásra a környéken és olyan – mifelénk – kevéssé ismert ételek kóstolására is, mint az öhöm és a miccs. (Rules Nagaarum és farrrkas!) A másnapi nehéz ébredés után már csak a pakolás és a búcsú percei maradtak.
Barátaim! Köszönet a meghívásért, találkozunk még! Kézcsók a hölgyeknek!
(Viri)


 

A tavalyi összejövetelnek nem voltam részese. Most is dilemmáztam, van-e még egyáltalán helyem nyugger szerkesztőként a többiek között, aztán idén valahogy a lelkes unszolások miatt győzőtt bennem az igen. Köszönöm szépen az invitálást! Hálás vagyok Nagaarumnak a kitartó szervezőmunkáért és mindőtöknek a nagyszerű társaságotokért. Kitörölhetetlen emlék marad… :))
(zeba)

  
Immáron negyedik alkalommal lett megszervezve Fémforgács találkozó. Számomra ez volt a második alkalom, hogy csatlakozni tudtam eme össznépi összeröffenéshez. A találkozó helyszíne idén a nyugodt s csendes Öskü volt. Körülbelül este hatra értem oda a találkozóra nagyjából egy órás vonatozás után. Érkezésemkor Nagaarum és Krigare már rég a bogrács körül tüsténkedtek, nem sokkal később névrokon Nascence, Freyja és Eszter is megérkeztek. Ahogy ment le a nap a csapat egyre csak gyarapodott a templom árnyéka alatt miközben a háttérben szüntelenül szólt az infernális fémzene. Sajnálatos módon másnap este hatkor már indulnom kellet vissza Pestre, ám eme két nap alatt nagyon jól éreztem magam. Jó volt új embereket megismerni s egy arcot/személyiséget rendelni azon szerkesztők, munkatársak, illetve olvasókhoz akik profilját illetve fémforgácsos ténykedéseiket láthatom. Mivel akik ismernek, tudják, hogy sosem voltam a szavak embere ezért végezetül csak annyit mondanék, hogy remélem jövőre ismét összecsődül majd a csapat egy jó estébe nyúló pálinkagőzös találkozóra.
(Pewoon)

 

Végre elérkezett az idő, hogy megtudjam, kik rejtőznek a nicknevek és avatarok mögött. A találkozó érdekes módon egy templon tövében került megrendezésre. Ennél metálzene kompatibilisebb hely nem is lehetett volna. Veszprémből érkezőként meglehetősen ráérősen értem oda Freyaval és Esztikével felpakolva. Ennek ellenére mégsem sikerült elkésni. Körülkémlelve a környező falusi házakat egyszer csak felbukkant három metálarc: Nagaarum, Pewoon és Krigare. Kétségkívül megvan a keresett cél. Lassan elkezdtek a többiek is beesni. Beszuszakoltuk magunkat a vendégház konyhájába. A vacsorához készüldőve a találkozóhoz elengedhetetlen hangrendszer is fel lett állítva.Farrrkasnak óriási köszönet, hogy ilyen professzionális zenei hátteret szolgáltatott, annak ellenére, hogy ő és Lew jöttek a legtávolabbról. Kezdődhetett az ismerkedés. Nagaarumon és Bettyn kívül nem ismertem a többieket. Meglepő volt, hogy nagyon visszafogottan indult a dolog. Pedig még az is felmerült, hogy egy fingás talán oldaná a hangulatot. A pálinka és a meglehetősen finomra sikeredett kaja mellett feloldódott a társaság. Jobbnál jobb zenék kerültek elő, meglepő érzés volt, hogy egy ekkora társaságnak ennyire koherens legyen az ízlése. Éjfél felé sétálni indultunk, végül sötétben megmásztuk a kertek végében elterülő dombságot. Kívülről a látvány egy rossz Immortal klipnek is elment volna, ahogy a sok metálarc caplat felfelé a szélfújta dombokon. Az este további részében gondoltam, hogy lefekszem időben, ugyanis előző nap alig aludtam pár órát. Ez nem jött össze, mert Zeba mindeképp pálinkázni akart. Nagával, Zebával és Pewoonnal hajnali négyig elfilozfáltunk (ekkor a többiek már rég aludtak). Végre megtudtam néhány zene/hangtechnikai kifejezést, melyet sokszor olvasok kritikákban. Ilyen volt például a kompresszálás, melynek mértékletes alkalmazásán Zeba és Naga vitatkozott. Pálinka, pálinka még egy kis pálinka, közben pedig Zeba bebizonyította, hogy az Avatarium új albuma tényleg fasza. Csak megfelelő hangrendszeren kellett hallgatni, nem egy vacak munkahelyi hangfalon. Hajnali négykor végre begurultam az ágyba. Reggel kilenckor kelni élmény volt. Szombaton Imi, Bea és Krigare távozott. Innen is üdvözlöm Krigare-t, ha már reggel nem sikerült elköszönnöm tőle. A délelőttött és a kora délután nagy részét a fűben feküdve töltöttem/töltöttük. A kerítés túloldaláról egy öreg néni még meg is kérdezte: ”Fiatalember, jól tetszik lenni?”. Mondhattam én nemet, ha már ilyen szépen kérdezték? Közben megérkezett Viribusunitis, Mindenholottlevo és Boymester is. Ekkor kezdett igazolódni bennem a gondolat: a Fémforgács találkozó majdnem már tantestületi gyűlés, ugyanis a csapat nagy hányada szorosan kötődik az oktatáshoz. Az egész tényleg egy osztálykirándulásra hasonlított, csak itt mindekinek kiváló a zene ízlése és nem kell aggódni, hogy milyen albumokat fogunk bömböltetni. Délután még tettünk egy kis sétát az előző estihez hasonlóan. Most végre többet is lehett látni Ösküből és a Bakonyból. Eszméletlen szép kilátás van a kertek tövében megbúvó dombságról. Estére ismét elkezdődött a sütögetés. “Előételnek” Farrrkas grillezett egy nagy adag miccset, Nagaarum pedig a bográcsban kavargatta a slambucot. A srácok nagyon kitettek magukért a kajákkal, melyek nem csak a pálinka pufferálására voltak hivatottak. Ezen a napon Lew volt a pálinka kínálgatásban a soros, akárhányszor próbáltam nem inni, majdnem mindig sikerült a kezembe nyomni egy adagot. Az este további részében Sanyiék elkezdték összeszedni az ötleteket, melyekkel a Fémforgácsot tovább lehetne fejleszteni. Tanulság: mindenhez weblap-programozó kell. Az est csúcspontja szerintem Farrrkas és Nagaarum vitája volt, melyben a magyar rock/metál kultúra megújúlásának szent grálját próbálták előkeríteni, a megfelelő médium szerepének tisztázásával. A webzinek és “a nyomtatott sajtó” létjogosultsága, kultúrális hatásai és “tettei” valóban elvitathatlanok. Naga radikális véleményével egyet kell, hogy értsek, de javasolt megoldások terén Farrrkas békére való törekvéseit támogatom. A nap folyamán jobbnál jobb zenék kerültek elő: Avatarium, Perihelion, Secrets of the Moon, Hail of Bullets, Mgła. Ezek mindegyike legalább háromszor lement az ott töltött idő alatt. Baromira örülök, hogy részese lehettem ennek a találkozónak. Mindig is sajnáltam, hogy a környezetemben kevés hasonló zenei ízéléssel és ideológiákkal megáldott ember tartózkodik. Ezen az összejövelten egytől egyig baromira intelligens embereket ismertem meg, akikkel ugyanúgy lehetett beszélgetni a világ dolgairól, mint az “elcseszett” zenei ízlésünkről.
(Nascence)

Pénteken este sikerült megérkezni a szép Ösküre, ahol a templomnak hála hamar meglett a helyszín is (késobb már kevésbé voltunk hálásak ugyanannak a templomnak a nonstop harangozásért, Quasimodo elmehetett volna kicsit szabira). Szép lassan befutott mindenki, akit arra a napra várni lehetett, sörök, borok, pálinkák gondoskodtak az oldódó hangulatról, meg persze a zene.
A sötétség leple alatt aztán felmásztunk egy dombra, ahonnan valószínuleg napközben jobb a kilátás, de magát valamire tartó metálos éjjel kirándul és kész. Relatíve hamar elkezdett mindenki kidőlni (öregszünk), reggel meg szép korán elkezdett mindenki előszállingózni az árnyékból a fénybe (igen, direkt Ossian 😀 ).
Sajnos egyéb teendőink elszólítottak, így sokakkal nem sikerült találkozni, de akikkel igen, azoknak örültem, a többiekkel meg majd a jövőben 🙂
(baathory)

 
 

Néha úgy érzem, hogy szinte csak most kezdtem foglalkozni az oldallal, pedig már 6 éve írok cikkeket és hírezgetek időnként, meg jókat mulatok más dolgain… az időnek ez a furcsa érzete általában egy dolgot jelent: élvezem, szeretem a fémforgácsolást. Sajnos mindig úgy alakultak a dolgok, hogy eddig nem tudtam részt venni találkozón, ám most sok mindent háttérbe szorítva elugrottam Ösküre, ahol a legtöbben új arcként jelentek meg előttem, de amint tudtam párosítani a régről ismerős neveket az arcokkal, mindenki világossá vált számomra. Beugrottak a kommentek, a régről beajánlott lemezek és remek cikkek, amivel szerencsére nem csak egymást szórakoztatjuk, hanem minden olvasót. Minden cikkben, kritikában ott van maga az ember is, mélyen beletemetve a szavak sűrűjében ott bujkál, hogy milyen napja volt, mit hallgat éppen szívesen és mi az, amitől legszívesebben falnak szaladna. Ebben a jó hangulatban, kellemes helyszínen, rövid időben eltöltött találkozón összeállt a csapat, érezhetően egy hullámhosszon mozogva a találkozó fő témaköreit illetően: büszkén az eddig elért státuszunkra agyaltunk azon, hogyan és hova tovább. Örülök minden megismert arcnak, aminek segítségével még árnyaltabban, szélesebb skálán tudok tekinteni erre a magazinra és a munkánkra. Külön jó volt látni, hogy a „szűkebb” forgács keretben is bőségesen vagyunk és remélem, hogy nem kell újabb hat évet várnom egy ugyanilyen találkozóra. A szakácsnak pedig még egyszer minden tisztelet…
(Boymester)

 

 
Mivel valószínű sokan leírták pontosan mi történt ebben a három napban, inkább csak egy-két élményt/benyomást osztanék meg, miért is éreztem magam olyan jól 🙂
Első nap este miután farrrkasék beüzemelték a hangrendszert a sparhelt tetején, teljesen otthon éreztem magam. A nagymamás stílusú ház és a jófajta metálzene elegye azt a korszakot idézte fel bennem, mikor nagyapáméknál bevonultunk tesóimmal a kisszobába ökörködni, és kazettás a magnóból szólt a Master of Puppets és az …And Justice for All… csak ebben az esetben olyan volt, mintha több bratyóm lenne…
Ami nekem még nagyon tetszett, az a találkozó laza hangulata. Ha kedvünk volt, tettünk egy holdfényes esti sétát a közeli dombon, pokrócon elheverésztünk egy délelőttöt vagy amikor tábortűz mellett Tarantino filmjeit vitattuk meg …
Ami zeneileg a hétvégén legjobban megfogott, az a Secrets of The Moon aktuális albuma volt. A Férj ugyan hallgatta már egy ideje, de ezen a találkozón sikerült teljesen a hatása alá kerülnöm.
Nagyon örültem, hogy itt lehettem. Köszi mindenkinek, különösen Nagaarumnak, hogy megszervezte ezt a nagyon kellemes hétvégét.
(Nascencené Freyja)

  
Szokás szerint enyém a zárszó.
Ez volt az első találkozó, melyen egy utolsó pillanatban beesett és halaszthatatlan családi program (egyszer megy először iskolába az ember elsőszülött lánya, na! – mondjuk még másod- és harmadszülött is következik majd) miatt nem tudtam végig részt venni, így sajnos a teljes társasággal nem is sikerült talákoznom. Baathory, gF és Krigare egyéb elfoglaltságaik miatt korán távoztak, de Pewoon-nal is épp csak egy kézfogás erejéig sikerült összefutni a sokat emlegetett templom tövében. Legközelebb talán sikerül.
Viszont öröm volt találkozni és személyesen is megismerkedni végre boymesterrel, akiről eddig is tudtuk, hogy a tradicionális doomban nagyon otthon van, de sikerült meglepetést is okoznia, amikor undergroundabbnál is undergroundabb csapatok demóiról beszélt olyan beleéléssel, ami csak a fanatikusok sajátja. Tette ezt ráadásul elkötelezetten és határozottan.
Örültem, hogy a régi harcostársam, zeba is eljött, csakúgy, mint tiszteltbeli tagunk, a HP függő Viribusunitis ismételt részvételének.
Ahogy már tudjátok, néhány meghívottunk is volt, akikkel ismét különlegesebb hangulatot kapott az eddigiek közül a legnagyobb létszámmal lezajlott találkozó. Köszönjük a részvételt Freya és nascence (aki kiérdemelte és megkapta a HP függő titulust), valamint koncertjáró Eszti és a Varga lányok!

Szokás szerint beszéltünk a fejlődési, fejlesztési lehetőségekről, az irányokról. (Figyeljetek, mert akár szerepetek is lehet ebben!) Szóba kerültek a hazai zenei oldalak, a zenészként és zenerajongóként szerzett tapasztalatok. Volt vita a hazai keményzenei élet, illetve ízlés alakításában résztvevők (mi magunk is) tevékenységéről és felelősségéről.
Leírták már előttem, de a helyszín (a vendégház, a táj) kiválasztásáért, valamint az ellátás, illetve az egész megszervezéséért köszönet illeti Nagaarumot, meg kollektívan az egész bandát.
Ja, és megkaptam a havi nehézfém adagomat is…

Jó volt még ilyen röviden is összefutni!
(9000Sanyi)