Rock-kor? – a rockzene és a sátán III.

V. Ma

A pop és rock között eltűnt a különbség. Mindaz, amit ma általánosan modern zenének nevezünk, kisebb-nagyobb mértékben a rock’n’rollra és származékaira vezethető vissza. Mivel a rock elnevezés egy tömegjelenséghez kötődik, ez a “fiatal zene” szinonimája lett.

“A zenében aligha lehet olyan radikális stiláris újításokat hozni, amelyek valóságos újdonságot jelentenének. Már mindent kipróbáltak és kikísérleteztek, sőt át is dolgoztak a mai computertechnika kínálta legvadabb segédeszközök felhasználásával.” (Franz Coriasco)

Gombamódra szaporodnak az együttesek, melyek a korábbi leltárból összeválogatva különféle stílusokat alakítanak ki (punk abilli, gothic punk, dark punk, rap, house, rave, trance, fusion, new age). A tartalom gyakorlatilag nem változik, csak a külsőségek: “modernebbek” lettek, mindenekelõtt furcsábbak, bizarrabbak, olykor hátborzongatóak. Az Angel Witch (Boszorkány Angyal) a heavy metal követői közül elsőként ötvözte egybe a kemény rockot a fekete mágia és az okkultizmus témájával – a Black Sabbath-éhez hasonlóan.

Egy sötéttekintetű énekes, Alice Cooper rajongója alakít új együttest saját, felvett nevén, a King Diamond-ot. Diamond gyakorló sátánista, aki ezt be is ismeri. Fellépéseiken kitárt szárnyú denevérnek öltözve jelenik meg, jelmezén felfordított kereszttel.

A Christian Death (Keresztény Halál) az amerikai dark sound megalkotója, tagjai sátánista szektákhoz tartoznak, énekmódjuk nyomasztó, kísérteties, vérfagyasztó. A kábítószer elsősorban a Fuzztones-nál és a Mission-nél van jelen. A szex témája mindennapos, de gyakori az okkultizmus, a mágia és a vudu is pl. az amerikai Cramps (Görcsök) együttesnél. A Celtic Frost (Kelta Fagy) rendkívül erőszakos death metalt művelő svájci együttes; a New York-i Antrax a trash (szemét, szenny) metalnak, a dinamikus hardcore punk és a heavy durva ötvözetének képviselője. A WASP már nevével is elárulja szentségtörő hajlamait: az amerikai konzervativizmus mozaikszava (White Anglo Saxon Protestant), de We Are Sexual Perverts-ként is értelmezhető. Ízléstelen show-jukban különféle kínzásokat mutatnak be, és nyers húst hajigálnak a közönségre.

Néhány éve mindjobban terjed a New Age Music, főként mert a zene lágy és finom, míg a szöveg ezoterikus és mágikus. Az ezoterikus (befelé figyelő) vallási csoportok meditatív gyakorlatokkal kívánják tagjaikat beavatni, titkos tudásukat megismertetni olyan zene segítségével, amely éppúgy nem igényli a tudatos gondolkodást és részvételt, mint a ritmusra és hangerőre épült kemény rock. Ezáltal fogva tartja a személyiséget, az okkultizmusba vezet be (varázslás, mágia, boszorkányság, ráolvasás, gyógyító praktikák stb.), mely természeténél fogva vallás- és Istenellenes, és a sötét, ördögi erőket hívja segítségül.

Az utóbbi idők jellegzetessége a szent és a profán keveredése a dalszövegekben, a gyakorta istenkáromlásig merészkedõ kombinációk és provokációk. Azokat akarják ezzel megtéveszteni, akik eddig erkölcsi vagy vallásos érzületük miatt ellenálltak a tisztán negatív hatásoknak. A vallásosnak tûnõ köntösben, biblikus szövegekkel és zenével, látszólag a gonoszsággal szembeforduló magatartással, külsővel, sőt jótékonykodással megnyerik azok jóindulatát, akik nem látnak mesterkedéseik mélyére. Tipikus példa erre Madonna (akinek erkölcse, egész személyisége ellentétben áll az igazi Madonnával, Szűz Máriával): koncertjein lehúzza bugyiját és a közönség közé dobja, más alkalommal templomi környezetben közösülést játszik el. Ez a divat ismét csak azt tanúsítja, milyen mélyre süllyedtünk, és akiben van akár csak egy csöppnyi jóérzés, azt szánakozásra indítja.

Általánosságban a mai együttesek témái között szerepel a szex, a nemi eltévelyedések, a kábítószer, az alvilág, ellenséges érzületek (a családdal, iskolával, rendőrséggel szemben), a fajgyűlölet, az agresszivitás, az erőszak, a bűnözés, az öngyilkosság és a sátánizmus is – mindez közönséges és útszéli nyelvezettel fűszerezve. Mindennek a közös gyökere a sátáni vonás, a rossz követése, a jó elvetése. S látható, hogy a mára kialakult “vég”-eredmény már benne rejlett az elsõ lázadásban (a sokszor hízelgő, fel nem ismert negatív megnyilvánulásokban), s ami a kezdetektől végigkísérte a rockzenét.

Tudatalatti üzenetek

A sátánizmus másik megnyilvánulása az ún. tudatalatti, szubliminális üzenetekben rejlik, melyek a tudatküszöb alatt jutnak el az emberhez. Így a tudatos én nem fogja fel õket, kívül esnek felfogóképességünk határain, és így ténylegesen meggyalázzák az embert, aki teljesen védtelenül áll szemben az észlelhetetlen (sátáni) támadással. Sőt az effajta üzenetek valósággal leigázzák az egyént: anélkül, hogy észrevenné, bizonyos viselkedésmódokra, meghatározott tevékenységekre késztetik; szinte leküzdhetetlen vágyat ébresztenek az emberben, s ez elég is, hogy eszerint cselekedjen. Ez azért van, mert a tudatalatti útján az ember “meg is fejti” az üzenetet.

A reklámokban, a filmeken, a sajtóban, rádióban és televízióban – immár több mint húsz éve – a tudatalattira ható valamennyi módszert betiltották, de senkinek se jutott eszébe, hogy a törvényi tiltást a lemezekre, kazettákra és más audiovizuális termékekre is kiterjessze. E joghézagnak köszönhetően a rock’n’roll szabadon élhetett a fiatalok tudatának és szívének megrohamozására rendelkezésre álló elektronikus eszközökkel.

Felesleges bizonygatni, hogy az üzenet kiagyalóját határozott szándék vezérli, pontosan tudja, mit akar elérni. A legfontosabb és legáltalánosabb a Backward Masking Process-nek (rejtett fordított eljárás) nevezett szóbeli üzenetek. Egyes kutatások szerint a tudattalan képes felfogni és megfejteni az üzenetet, még ha ismeretlen nyelven hangzott is el. Ez a megállapítás csupán elméleti szempontból érdekes, a gyakorlatban fontosabbak a következõ tények:

* Először is bizonyos szavakat és kurta mondatokat az is megérthet, aki nem ismeri a nyelvet (power is satan, live for satan, lord satan, all for satan – Led Zeppelin; my sweet satan – L.Z., Queen; Satan, he is god – Bleak oak Arkansas; Satan,satan, Satan, move in our voices – Stix; Welcome, satan – Electricity light Orchestra). Az üzenetek túlnyomó része mindemellett angol, és ezt a világnyelvet a lemezhallgató fiatalok többsége vagy tanulja az iskolában, vagy legalább alapfokon ismeri.
* A másik módszer az akusztikus technika, amely során az üzeneteket vagy nagyon alacsony (14-20/s) vagy nagyon magas (17000-20000/s) frekvencián rögzítik, illetve a modern technika egyéb találmányaival, a tudat szintjét megkerülve juttatják el gondolataikat.

A későbbiekben azonban a rockszerzők egyre ritkábban folyamodtak ezekhez a technikákhoz, egyrészt, mert a közönség már láthatóan elég romlott volt ahhoz, hogy a nyílt és világos üzeneteket is minden további nélkül befogadja, másrészt pedig már meglehetõsen hatékonyan mûködtek azok az említett eszközök (beat, felfokozott hangerő, stroboszkópia és más fény- és hangtrükkök), amelyek mindjobban kiölve a hallgatók gátlásait, elősegítették az új “ideálok”, a féktelen szabadság, a rombolás és a halál eszméjének felszívódását.

Vélemény, hozzászólás?

Rock-kor? – a rockzene és a sátán III.: 3 komment

augusztus 21.,
augusztus 22.,
augusztus 29.,