Concilium

No Sanctuary [EP] (2019)

A Candlemass féle tradicionális epikus doom metal örökségben utazó bostoni Concilium még a nyár folyamán jelentette meg erősen sötét riffelésű No Sanctuary EP-jét. A 2014 óta aktív négy tagú banda legfőbb vonzereje énekesnőjük Paris Thibault torkában rejlik, aki Messiás Marcolin stílusú boszorkányos énekdallamaival uralja a kislemez nehéz, áporodott, vészterhes auráját.

Az EP-n valamivel több mint 30 percben 4 tétel található, ebből ez egyik egy rövidke akusztikus etűd. Az elsőként felcsendülő No Sanctuary daluk rögtön a klasszikusnak nevezhető ólmozott doom riffekkel nyit, amiknek erejét némi témaváltással ugyan de a dal végig megtartják és még az akusztikus befejezés is könnyed átmenetet ad az őt követő  Halocline 10 perces okult doom jellegű atmoszférájának. A dal első 5 perce kizárólag erre a témára támaszkodik, ami után a szabbatista érzésű lassú gitárok húzzák komótos dallamaik szálait, melyekhez Paris kisasszony rendkívüli erős orgánuma adja a verejtéket hozó libabőrt.

A fentebb említett rövidebb akusztikus etűdöt a három perces Ritual Attrition légies pengetései hozzák. Ezek után azonban újra jön a hideg borzongás Red Sun, Red Moon daluk ólomlábakon járó sötét epikus dallamai által. A csapat gitárosa Greg Massi minden bizonnyal jelesre végezte Iommi mester riff-iskoláját, hisz riffenek, valamint a dalokban oly előszeretettel használt progresszív metalos betéteinek súlyát csak tonnákban lehet mérni.

A Concilium ezen EP-je csak iránymutatója lehet a csapat jövőbeli tevékenységének. Félórás anyagukban rengeteg súlyt fektettek, hogy felkeltség a doom rajongók figyelmét. Az enyémet minden esetre sikerült és minden bizonnyal a legtöbb Candlemass, Solstice és természetesen a Black Sabbath híveit is megveszik kilóra.

Vélemény, hozzászólás?

Concilium – No Sanctuary [EP] (2019): 1 komment

  • boymester boymester szerint:

    Minőséget képviselő, ugyanakkor középszerű cucc, ahogy a pontszámból is kitűnik. Megalakulásuk óta ez nem egy nagy eresztés, ráadásul az előző kiadványon még egészen amatőr dolgok is voltak. Talán lesz belőlük valami. Saját mánia, ha akarsz foglalkozol vele, ha nem akarsz, akkor nem: a stílusmegjelölésnél mindig magyarul adom meg a meghatározást: tradicionális, epikus doom metal pl., ahogy a cikkben írtad.