Days Of Desolation
Circles

(Zenekar • 2022)
boymester
2022. július 16.
0
Pontszám
8

Egy belga testvérpár, Owen és Jasper Swerts alapította meg a viszonylag régóta (2007) futó Days Of Desolation nevű grind/death projektet, amivel kapcsolatban még annyi kórság jelzőt találtam (thrashcore, hardcore…), hogy az már tényleg felér valami vírussal. A változatosság nem a véletlen műve szerencsére, hiszen a testvéri szeretet eme kinyilvánítása mellett külön-külön is élik zenei életüket black metal, hardcore, post-metal zenekarok sokaságában. Így viszont nem csoda, hogy a Days Of Desolation csak a második nagylemezét adta ki idén Circles címmel. Az énekért és dobokért felelős Owen és a gitárokat kezelő Jasper mellé még egy gitáros érkezett Bart Jansen személyében, akinek ez az egyetlen zenekara, így a vastag hangzásra biztosan nem lehet panasz. A gitárok ütnek is rendesen, főleg, hogy a csapat kedveli a nyers, ropogós, száraz hangzásvilágot ezzel kapcsolatban. Mivel grindről van szó, ami a metal világ pofonosztója, itt sem kerülhetjük el a súlyos ütéseket, gyomrosokat a megszokott rövidebb dalszerkezetek keretében. Innentől kezdve nálam általában egy dolgon áll vagy bukik egy kiadvány: hogy mennyi energiát képes mozgósítani ezekben a szerény időkerettel gazdálkodva. Egy olyan dal, ami perces játékidő környékén mozog, legalább egy olyan elemet kell tartalmazzon, ami ökölbe rántja a kezem és befeszít tetőtől talpig.

A Circles egész korrekt, 33 perces kerettel rendelkezik és összesen 14 tételt sorakoztat fel a mentális kiégés, leépülés ellenében, valamint rúg bele minden be, amit a társadalom szemetének, degradáló hatású ágazatának tart. Fontos itt megjegyezni a népszerű és kevésbé ismert összeesküés-elméleteket, a „titkokat”, melyeket az amerikai kormány bőszen titkol a világ elől (mint például a rákemberek, gyíkemberek alattomos támadásai…), melyek megemlítésével a banda egyébként sokszor aktuális kérdései boncolgatása közben azért némi keserű humorról is tanúbizonyságot tesz.

A Mass Psychosis rögtön az általános ostobaság és elbutulás szörnyű képét festi elénk punkos lüktetéssel és dühös, rikoltozó énekkel, amit időnként mély hörgésekkel kombinálnak. A tempóváltások nagyszerűen működnek, amit kifejezetten Owen változatos dobolásának tudok tulajdonítani. A maga két és fél percével hosszúnak számító tétel elég gyorsan átrobog rajtunk, egy komolyabb bólogatáson túl pedig nem sok emlékezetest nyújt, ellenben a Rift Inducterrel, ahol a géppuskaként pergő dob mellé jóval fogósabb témákat kapunk a húros hangszerektől is. Ha lehet még ennél is durvább valami, az a címadó Circles, ami a borítóhóz hasonló őrületként kavarog és hoz káoszt a létezés minden szegletébe. Kifejezetten kedvenc lett a lemezről néhány üdvözítően zúzós társával együtt.

Az ehhez hasonló rövidebb szerzemények egy fokkal jobban működnek, mint a hosszabb társaik, de igazából egyik kompozíció sem vall szégyent, maximum kevésbé eredeti és szűkmarkúan szórja azt a bizonyos ökölberántós pillanatokat. Ilyen például a Bone Unto Brine, aminek közepén egy hatalmas tombolás van, de az elején és a végén valami dallamszerű szörnyeteggel is kísérleteznek a srácok, ami kevésbé állt jól. Rögtön javítanak is az arányokn a King Of Pikessel, ahol visszatér a pofon és a kellő gyűlöletbonbon. A továbbiakban nagyjából ez a kettősség jellemzi a korongot: őrült dara és némileg összetettebb dal váltja egymást. Ugyan a tüzesebb szerzemények tényleg jobbak, de az összképre sem igazán lehet panasz, csak inkább korrektnek nevezhető a hibátlan helyett.
Jó kis death/grind anyagot pakolt össze tehát a testvérpár, érződik, hogy a projekt kedves a szívüknek és okádják magukból az energiát és őszinteséget, ugyanakkor képességeik alapján valahol az átlagosnál hajszálnyival jobb kategóriában érdemes keresnünk őket. Ritmusszekció és vokál tekintetében nem lehet egy rossz szavunk sem, legtöbbször a fogós, ötletes gitártémákat viszont hiányoltam a produkcióból, amik még frissebbé, ropogósabbá tehették volna, hogy újra és újra elő akarjam venni… Ettől függetlenül a grind/hardcore punk, death rajongók nem lőhetnek mellé vele, sőt, érdekes split kiadványokat is felfedezhettek velük az underground mélyéről a zenekar bandcamp csatornájának megtekintésével.