Depression

Ära der Finsternis (2020)

Négy-öt éves voltam, amikor megkezdte működését a német Depression zenekar, így nem mondhatom el magamról, hogy aktív részese voltam annak az életérzésnek, amiben ők tartósan letették a voksukat a death metal és grindcore finom határvonalánál. Furcsa is lett volna Zolikával meg Petikével az építőkockán vitatkozva olyan gondolatok környékén járni, mint az öncsonkítás, öngyilkosság, kilátástalanság és sebezhetőség. Azonban az évek elteltek és ami akkoriban kimaradt, az most alaposan be lesz pótolva, mivel a csapat láthatóan fütyül az időre stílusát tekintve. A hivatalosan 89-ban indult horda ma is ugyanolyan elszántsággal veti bele magát ezekbe a témákba, amelyek igazából a grindet tekintve sem olyan jellegzetesek, így bőséggel ki tudtak belőle termelni a több, mint 30 év alatt hat nagylemezt és megszámlálhatatlan demót, válogatást, valamint split kiadványt. A hatodik album ráadásul frissnek tekinthető, hiszen tavaly szeptemberben osztották meg a nagyvilággal Ära der Finsternis címmel. Ebből küldött nekem egyet a Murder Records, ráadásul a limitált, kazetta kiadásból. Mivel korábban még nem találkoztam a csapattal, így a folyamatosan csak gyülekező anyag tengerből ennek ugrottam neki az elsők közt. Az ismeretlenségen túl persze a borító is igen kíváncsivá tett, mert ezt a lilás-rózsaszínes képet és az ocsmány logót nem tudtam hova helyezni a fejemben első ránézésre… Szerintem nem én voltam az egyetlen ember a világon, aki ezek alapján valami 90-es évekre hajazó death/doom anyagot sejtett a háttérben. Persze csak addig a pontig, amíg meg nem láttam a dalok listáját, aminek számlálója egészen 30-ig nyúlik bónusz tételekkel és néhány érdekes feldolgozással együtt. Nehéz nem arra gondolni, hogy ebben a külsőben nem volt valami turpisság, szándékosság: a lemezt nyitó Der Aufbruch például szomorkás zongorafutammal, lassú riffekkel, mély hörgéssel és már-már túltolt drámaisággal terel minket téves útra.

Gyorsan kimutatja azonban a foga fehérjét a projekt: az Uttermost Belief megpendíti az őrület húrjait és punkos, grindes kegyetlenséggel tapos el minket könnyen megjegyezhető, azonnal ható témáival. Ez a hozzáállás innentől kezdve a számok nagy részére igaz, mivel a tempó és a hangulat olyan folyamatos ingázásra serkenti a fejünket, mintha az csak valami örökmozgó lenne. A dalok többsége 1-2 perc környékén mozog, csak néhányszor éri el a 3 percet. Ezek sem túl megterhelők, sőt hozzák a nosztalgia érzést.

Mégis ezeket a hosszabb próbálkozásokat mondanám a lemez leggyengébb pontjainak, mert nagyon sokszor megakasztják azt a lendületet, ami igazán működőképes és szórakoztató. Talán célszerűbb lett volna két részre osztani az anyagot: letudni az aprítást, a „b” oldalra pedig felpakolni a nyugodtabb dalokat. Mondok erre egy tökéletes példát: időtlen darálóként barázdát szánt az agyunkba az Imbecile és az Existing Through Throughts, a kettő között meg ott csücsül az ájtatos tiszta vokállal is megtoldott Alone a maga középtempós menetelésével. Hasonlóan kiábrándító a tényleg doomosan lassú Depressionen II és Era Of Darkness, ahol a zongora végez romboló munkát, valmint a címadó, ami egy rövid narrációban kimerül. A tételek ráadásul hol németül, hol angolul szólalnak meg a már emlegetett témakörökben és kifejezetten jól szólnak. A hangzáson is átjön egyfajta punkos természetesség, vele együtt pedig a bedurvult pillanatokban a nyers és korlátlan agresszió, ami értelemszerűen az csúcspontokat jelenti ezen a zabolátlan lemezen.

Kicsit utána járva az sem véletlen, hogy ennyi formátumban és limitált kiadványokon is egyszerre jött az album, mivel a zenekar ezzel a 30. születésnapját kívánta ünnepelni. Bele is adtak apait-anyait, hogy megmutassák mindenkinek, mit jelent a Depression életérzés. Tényleg így illik ünnepelni: új szerzemények, megidézett kedvencek és extrák egyetlen kiadványon, ami több, mint 70 percen át adagolja nekünk a valóban old school muzsikát. Ugyanakkor a 30-as számot nyugodtan megtarthatták volna a percek tekintetében is, mivel a lendületet megtörő szerzemények nem feltétlenül hiányoznának.

május 05.,
május 20.,